Az előző bejegyzéshez itt a videó. Remélem, most már lehet látni. https://youtu.be/25-M5B3FOrI
Az optimizmus gyakorlása
Már nagyon vártuk az októberi feladatokat. Nem is csalódtunk. A feladatok nagyon kedvesek, pozitivizmusra nevelőek voltak.Bár úgy éreztem a gyerekeknek alapvetően nincs problémájuk e téren. A feladatokban nagyon kreatívak voltak, pillanatok alatt kitalálták, hogyan lehet egy kedvezőtlen eseményt jóra fordítani. Nem olyan borúlátóak ,mint a felnőttek. (Szerencsére) Ez nagyon megnyugtató számomra. Sokat beszélgettünk a témáról,elolvastuk a meséket, szemüvegeket készítettünk, amelyeket viccesnek, de hasznosnak találtunk.Rajzoltuk Vidámfalva és Szomorúfalva történetét és dramatizáltunk is. Véleményem szerint könnyen és örömmel végeztek minden feladatot,ami talán nem is feladat, hanem egy lehetőség a dolgok más szemmel nézését illetően. Minden nap előállnak valami új észrevétellel,ami a hálához vagy az optimizmushoz köthető. Annak örülök, hogy tudatosabbak az életükkel kapcsolatosan és figyelmesebbek a környezetükkel szemben. Feltöltöm a reklámfilmünket,amelynek előkészületei alatt sokat nevettünk és boldogok voltunk, amikor végre sikerült elkészíteni!!!! 🙂 Ha nem tudnátok megnézni ,akkor a következő linken tudjátok: https://www.youtube.com/watch?v=DjDAP8tB6b4
Elkészítettük első videónkat a hatodikosaimmal. A minőség nem a legjobb, a telefonommal vettem fel. Abszolút improvizáció volt az egész, és egyetlen egyszer játszották el (mert erre volt lehetőség). Átbeszéltük előtte a témát és hogy körülbelül miről játsszanak. A jókedv megvolt és a lényeget, azt gondolom, értik. Nagyon pozitívan állnak hozzá a Boldogságórákhoz, szívesen csinálják a feladatokat. Október 15-én angol dolgozat előtt említettem nekik az ölelés világnapját, erre a fél osztály felugrott, és odajöttek megölelni engem és egymást, nem törődve a dolgozat feszültségével. Percekig folyt az ölelgetés. Örülök, hogy regisztráltunk a programba.
Ők tényleg pozitívan állnak a dolgokhoz!
A mese meghallgatása után a gyerekek elmesélték, hogy már alig várták, hogy valami csoda történjen és Szomorúfalva lakói is örüljenek a velük történteknek. — Milyen jó, hogy segítettek a szomszédok! – mondta az egyik tanítványom.
– Én is nagyon drukkoltam, hogy kitaláljanak valamit – mondta egy másik kislány. Minden jó ,ha jó a vége! A gyerekeknek nagyon tetszett a varázsszemüveg ötlete. Az egyik csoportban a lányok már neki is láttak a szemüvegek készítésének. A többiek addig a mesét illusztrálták. Nagyon optimista és vidám hangulat kerekedett. A képen az elkészült illusztrációk láthatók és az optimista mosolyok!!!!!!!!!!!!!!!!
Rajzoltunk, játszottunk, sokat nevettünk. Végül ez a „filmképregény” született.
Az órán felidéztünk rosszul induló napokat, eseményeket, amelyek jóra fordultak. Tanácsokat adtak a gyerekek egymásnak, hogyan lehet pozitívan, optimistán szemlélni a velünk történő eseményeket. Végül megszületett a rajz, amely eddigi iskolai életük egyik legjelentősebb, vegyes érzelmekkel várt napjáról, a Kopaszavatóról szól.
Tádám…. elkészült a videónk is. Köszönöm nektek a sok-sok munkát, együtt töltött percet. 🙂
Utólag az ölelés világnapjára !
Ismét nagy lendülettel fogott az osztály a hónap feladatainak elvégzéséhez. Több történet közül egy olyanra esett a választásunk, ahol az egész osztály érintett volt. Köszönöm Nektek az aktív részvételt, 🙂 a történet olvasásához jó szórakozást kívánunk! 🙂