Tisztelt szerkesztőség!
Megkésve, de küldöm a mi kis képregényünket, amely egyik diákom igaz története.
Ádrián Franciaországban embertelen körülmények között élt családjával. Súlyos okok miatt a rendőrség kitoloncolta őket több roma családdal együtt.
Szeptember közepén egy mélabús gyerek érkezett az osztályomba. Közömbös volt minden iránt, csak a délutánt várta ,hogy hazamehessen.
……..És akkor jöttek a boldogságórák!
A gyerekek figyelme és szeretetünk utat nyitott Ádriánnak egy szebb , jobb világ felé. Ma már hangosan énekli, hogy jól érzem magam, amely igazáról széles mosolya és hangjából kicsengő kedvesség árulkodik, amikor azt kérdezi, hogy „Tanító néni , ma lesz boldogságóra?”

Optimizmus
A szó jelentésének megfogalmazás egy kicsit nehezen ment. Csoportokban dolgoztuk fel a témát. Élvezték a közös játékokat. Derűs Dóra megoldásaik érdekesek voltak. Sokat nevettünk. Élvezték, hogy pozitívan kellett dönteniük az események befejezésében. A dalt nagy szeretettel hallgatták, és énekelték. A képregényt választottuk közösen. Sok érdekes történet hangzott el. A rajzokat otthon fejezhették be. Csak néhányat tudok feltölteni közülük.