„Szép új világ” gyerekszemmel: cukorka eső, hercegnők, pónik és a szép virágos rét.
Az optimizmust gyakorló tevékenységek során a gyemekek ügyesen ráéreztek a különbségre.
Az optimizmus gyakorlása
Az októberi témát egy mesével indítottuk. Az égig érő paszuly című mesét dolgoztuk fel. Kidomborítva belőle azt, hogy a szegény fiú egy szem babból gazdagodott meg. Csak mert hitt benne és nem adta fel a küzdelmet. Legnagyobb élményem az volt, amikor a kolléganőm mesélte, hogy a gyerekek mikor tanulták a soron következő betű írását egyeseknek sehogy sem akart úgy „kanyarodni” az a betű, akkor elkezdték biztatni egymást: Tudod tanárnénivel azt tanultuk, hogy soha sem szabad feladni! Így vált nálunk -a pici elsősöknél – valóban gyakorlattá az optimizmus a mindennapokban :). A „kis manók” elkészítették rajzaikat, melyek az általuk elképzelt szép új világot ábrázolják.
“A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét.”
Manapság nagyon sokat gondolok arra, hogy mennyit változott a világ, és az jut az eszembe, hogy szinte mindig csak a rossz dolgok kerülnek az előtérbe. Sajnos jogos az a felvetés, mely szerint nagyon pesszimista nemzet a magyar. Arra próbálok törekedni, hogy a saját életemet ezzel szöges ellentétben, egy optimista szemlélet jegyében tudjam alakítani. Hiszek abban, hogy a kiegyensúlyozott élethez ez igenis hozzátartozik és példaként igyekszem járni a környezetem előtt is.
Osztálytársaimnak is azzal szoktam érvelni, ha valami rossz dolog történik, hogy próbáljuk meglátni minden rossz dolog mögött a jót is. Az iskolában, amikor például nagyon szomorú volt az egyik barátom, odamentem hozzá és elmagyaráztam neki: Nézd, tudom, hogy most úgy gondolod, hogy nagyon nagy a baj, és kétségbe is vagy esve, de kérlek jusson az eszedbe, hogy mi itt vagyunk Neked, az egész osztály és bármiben számíthatsz ránk. A barátom körülnézett a teremben és meglátta a kedves, együttérző társakat, akiket eddig talán észre sem vett, mert mindig csak arra koncentrált, hogy neki milyen rossz. Semmit és senkit nem akart észrevenni a környezetéből, nagyon borúsan látott mindent. A mottóként megadott idézetet is elmondtam neki és kértem, hogy vegye észre, mi vagyunk itt a csillagok, melyek a fényt jelenthetik a számára, csak ki kell nyújtani értünk a kezét.
Ebben a hónapban igyekeztünk minden nap foglalkozni az optimizmus témájával. A gondolatainkat megpróbáltuk optimistává változtatni, a feladatainkhoz való hozzáállásunkat pedig pozitívvá. Az őszi szünet előtt pedig még lerajzoltuk a Mi szép új világunkat is.
A martfűi 1.a osztály kisiskolásai a varázsszemüvegükön keresztül pillantottak bele az elképzelt „Varázslatos szép világba”. Az elkészült rajzok sok-sok szeretetet és optimizmust fejeznek ki.
A hónap dalát azóta is gyakran és nagy lelkesedéssel énekeljük.
Minden ember életében adódnak nehéz pillanatok, s olyankor nehéz megtalálni a vigasztalást, a bíztató szavakat, nehéz észrevenni, hogy minden rossz mögött vannak jó dolgok. Napjainkban a gyerekek is és mi felnőttek is hajlamosak vagyunk elkeseredni… Optimistának lenni igazi érték.
Ezt szem előtt tartva dolgoztuk fel a havi témát, amely nagy sikernek örvendett. Meglepően könnyedén értelmezték a gyerekek ezt a témát és egyből megértették a gondolatmenet lényegét:
a rossz dolgokat is lehet pozitívan tekinteni, meg lehet látni a jóra való lehetőségeket …
Ehhez olykor fel kell tennünk egy szemüveget, amelyen keresztül csak jó dolgokat veszünk észre, jó lehetőségeknek látjuk a körülöttünk lévő nehézségeket, mondván ez most épp így kellett történjen, hogy tanuljunk belőle, vagy, hogy odafigyeljünk jobban a társainkra…
A szemüvegek elkészítése után felhelyeztük azokat a szemünkre, és lerajzoltuk azt , hogy mit látunk rajta keresztül szebbnek, értékesebbnek: barátságokat, szeretetet, kedvességet, még a legnehezebb pillanatokban is. A nehéz feladatok is könnyebbek, ha társainkkal közösen végezzük. A közös összefogás, egymás megsegítése mindig eredményes, ahogy a mese is sugallta: Vidámfalva lakói is megváltoztatták Szomorúfalva lakóit….
Az osztályban szinte mindenkinek volt olyan története, amely már-már reménytelennek tűnt, ám a végén felcsillant a megoldás fénye.
A segítség többnyire kívülről jött, de mindig szükség volt hozzá a belülről fakadó optimizmusra is.
A sok elbeszélés közül (szavazással) kettőt választottunk ki.
Mivel másodikosok a gyerekek, hosszú írásra nem vállalkozhattunk, így inkább képregénnyé formáztuk a történeteiket.
Ebben a munkában mindenki részt vett: ki rajzzal, ki írással.
Az optimizmus gyakorlása – Szép új világ
Az optimizmus gyakorlását ovisainkkal az érzelmek felismerésével, kifejezésével, a rossz és jó érzések elkülönítésével kezdtük meg. Maga az optimizmus idegen szó a gyerekeknek, ezért magyaráztuk el „gyermeknyelven” mit is jelent ez a kifejezés. A kisebbek kitalált történeteken keresztül szerezhettek tapasztalatot a rossz dolgok jóra fordulásáról.
Minden gyerek készített egy „varázs szemüveget”, s azt felvéve elképzeltük a jövőbeni csodálatos világunkat. A nagyobbak a fantáziavilágon túl már személyes élményeket is képesek voltak felidézni. A varázsszemüveg elkészítése után kipróbálták annak mágikus erejét. Megpróbálták a kellemetlen eseményeket a jó oldaláról látni. 1-2 optimista szemlélettel bíró nagycsoportos ügyesen mesélt saját élményéről. Mi is tanulhatunk tőlük!
Eljátszottuk, hogyha a szemüveget felrakjuk, akkor minden jóra fordul. A gyerekek kitalálták, hogy ha rózsaszín oldalán nézünk ki a szemüvegünkből, akkor a szépet, ha megfordítjuk a szemüvegünket, akkor a rosszat látjuk.
Voltak, akik elképzelték azt a szép új világot, ahol minden mesésen szép és jó. Ott „mindenki arany ruhában jár, vattacukor és szivárványszínű gumicukor házikóban lakik, repülő kocsival közlekedik a csillagok között. Fán terem a kókuszgolyó és a fánk. Fagyiból van a hegy! Az égből virágeső, pénzeső, aranyeső hullik, túró rudi, hamburger potyog a magasból.”
A kisebbek a négy évszakhoz kötődően egy- egy tablón jelenítették meg az elképzelt eljövendő világ számukra legfontosabb elemeit.
A legnagyobbak egy rövid kis versikét alkottak, mellyel körbe fogtuk a kisebbek által elképzelt jövőbeni világot.
„ Van nekem egy szemüvegem, egy varázs szemüveg.
Ha felveszem, akkor minden csodás lesz.
Szép a világ kiskomám, vedd észre, mert érdemes,
Megéri felfedezni és élvezni az életet. „