A „beszélgető Kör” alkalmával a szomorúságról és boldogságról beszélgettünk. Mindenki elmondhatta miért szokott szomorú lenni és vidám. Hogyan tudjuk egymást felvidítani?
Megismerkedtünk szomorú Szilárddal és Boldog Blankával, játszottunk velük. A végén meghallgattuk Tódi Törpe Varázs szemüveg című mesét.
Alig, hogy véget ért az ölelés napi jókedvünk, újabb kellemes feladatok vártak ránk! A főiskoláról jöttek hallgatók hospitálni. Mi nem engedtük üldögélni őket, hanem bevontuk a boldogságóránkba. 4 csoportban készítettük el a plakátokat, amelyekkel felhívjuk a figyelmet a pozitív gondolatokra! Mert mi pozitív gyerekek vagyunk. Nagyon élvezték a hallgatók a közös munkát.
BOLDOGSÁG órán arról beszélgettünk, hogyan nézzünk optimistán a jövőbe. A pozitív gyerek vagyok kártya segítségével sok-sok megerősítésben volt része mindannyiunknak.❤️
Berger Brigitta gyógypedagógus
Iskolánk udvara sajnos az idő vasfogának áldozatává vált ! S.O.S.! Segítség! Mit tehetünk?
Ha nem adjuk fel az elképzeléseinket, terveinket, bármi valóra válhat! Diákjaink, pedagógusaink így tettek, és hamarosan szebbé varázsoltuk az udvarunkat. Hogyan volt ez lehetséges?
A gyerekek rajzpályázat során kiválasztották a legjobbnak ítélt alkotásokat, a koolágák megtervezték és festéket szereztek az alkotások elkészítéséhez. Néhány délután, és a közös munak erdeménye máris megszépítette a környezetünket! Hurráá!
Osztályunkban már alig várták a következő boldogságórát a gyerekek. A hónap folyamán sokat beszélgettünk a pozitív gondolkodásmódról és a negatív szemléletmód elkerüléséről. Bátorító mondókával erősítettük meg optimizmusunkat,ami így hagzik: Nagyon akarom, hiszem, hogy tudom, míg ezt el nem érem, abba nem hagyyom. Most bátor leszek, mindent megteszek, látom, hallom, érzem, célba érhetek!
A 3.-4. osztályosokkal az optimizmusról beszélgettünk. Egy kisgyerek hallotta már ezt a furcsa szót, de nem tudta, mit jelent, a többiek nem is hallották még. A Mese a kőről, aki mindig elégedett volt című mesét elmesélve sikerült érthetővé tenni a derűlátás, az optimizmus fogalmát. Így már többen tudtak kapcsolódni és elmondtak egy-egy saját élményt, amikor valamiért rossz kedvűek voltak, de mégis észrevettek valami apróságot, ami miatt lett okuk az örömre. Szép napkelte, egy kis virág, amely a járda repedésében nő, egy szép lepke, vagy valakinek a kedvessége. Ilyen élményeket fogalmaztak meg. Ezekről készültek rajzaik is.
