A második foglalkozáson a gyerekek ismét nagyon aktívan vettek részt. Szívesen hallgatták és énekelték Bagdi Bella dalait. Elmélyültek a relaxációs gyakorlatokban. A törpéről szóló mesét nagy figyelemmel hallgatták. A meséhez kapcsolódóan elkészítettük a varázsszemüveget. Játszottunk tükörjátékot is. Az óra vidám hangulatban telt, mindenki jól érezte magát, amit a hangulatértékelő falon ki is fejeztek a gyerekek.
Az optimizmus gyakorlása
Ismét nagyon jól sikerült óra volt. A másik felvidítása játék nagyon jól sikerült.
Szeptemberben a VIA teszt segítségével megállapítottuk az osztály tanulóinak erősségeit, majd a kapott eredményből felállítottuk az osztály közös erősségeit. Mivel több erősség is azonos pontszámot kapott, így az első öt erősségünk igazából tíz lett: 1. humor és kíváncsiság, 2. hála, 3. kreativitás és szeretet, 4. alázat, társas intelligencia, remény és kedvesség, 5. csapatmunka. Ezen erősségek közül a humor és a remény szorosan kapcsolódik a hónap témájához, az optimizmushoz is. Ráadásul nálunk október közepére esik mindig a pályaorientációs nap is, így az erősségeket, az optimizmust és a pályaorientációt kötöttük össze a hónap négy boldogságórás foglalkozásán.
A relaxációs gyakorlatok közül októberben a Légzésritmus követés 2 percen át gyakorlatot próbáltuk ki. Ezután felidéztük az erősségeiket, ezek közül az első ötöt egy-egy ötlevelű lóherére írták fel a gyerekek, ezzel is jelképezve, hogy erősségeink olyan értékesek és különlegesek, mint ez a növény. Az erősség-lóherékből tablót készítettünk: Erősségeink felirattal.
Ezután újabb tablót készítettünk, ezúttal az osztály közös erősségeiről, az egyes erősségekhez egy-egy smiley-t is kerestünk. Az osztályterem falára kitett tablóval arra emlékeztetjük magunkat, hogy a tanév során ezekre az erősségekre fogunk fókuszálni. A humor erősségével kezdtük. Felidéztek olyan eseteket, amikor humorosak voltak, és ezekben a helyzetekben jól érezték magukat. Igazi viccmesélési láz lett úrrá rajtuk, mindenki meg szerette volna osztani a kedvenc viccét a többiekkel. Ebben az oldott és feldobott hangulatban hallgattuk meg a Humor dalát, és beszélgettünk arról, hogy milyen érzéseket kelt bennük a dal. Körbejártuk a humor fogalmát, azt, hogy mi jellemzi azokat az embereket, akik optimális mértékben rendelkeznek ezekkel az erősséggel. Jelzős szerkezeteket kerestünk a humor szóhoz, majd kiraktuk gyöngyökből a humor feliratot: a gyöngyökkel azt jelképeztük, hogy a humor fényt és ragyogást visz az életünkbe. Beszélgettünk az októberi világnapokról is: A mosoly, A lelki egészség és Az ölelés világnapjáról.
A következő boldogságórán az optimizmus témájához kötődve a Remény dalát hallgattuk meg, majd összegyűjtöttük a dal kulcsszavait. Beszélgettünk a transzcendencia erényről, és a hozzá kapcsolódó erősségekről. Majd az volt a feladatuk, hogy párokban találjanak ki olyan helyzetet, amelyekben valami kellemetlen, rossz dolog történik velük, és adják meg rá az optimista szemléletű választ. Ezután csoportokban optimista idézeteket értelmeztek és illusztráltak, amelyekből aztán elkészült a Legyünk optimisták! tablónk. (Például „Én olyan optimista vagyok, hogy egy csónakkal elindulnék Moby Dick után, és még tartármártást is vinnék magammal”).
A pályaorientációs napon két órát tudtunk fordítani az erősségeink és a szakmák, foglalkozások összekötésére. Először megkerestük azt, hogy az osztály tíz közös erősségéhez milyen szakmákat tudnának kötni, ehhez a száz leggyakoribb foglalkozást tartalmazó listáról válogattak a gyerekek. Például: humor: előadó, kíváncsiság: újságíró, hála: katona, kreativitás: divattervező, szeretet: ügyintéző, alázat: feltaláló, társas intelligencia: családsegítő, remény: pszichológus, kedvesség: óvónő, csapatmunka: sportoló. Ezután a saját öt legfontosabb erősségükhöz kerestek foglalkozásokat (pl. kreativitás: művész, alázat: restaurátor, kedvesség: fogorvos, megfontoltság: pilóta, vitalitás: life coach). Majd elmondták, hogy a megtalált foglalkozások közül melyiket tudnák saját jövendőbeli hivatásukként elképzelni. Négy-ötfős csoportokban folytatták a munkát, foglalkozásokhoz köthető keresztrejtvényt fejtettek meg.
A negyedik boldogságórán ismét csoportmunkában dolgoztak: megtervezték saját kávéházukat. Először három, kávéházat ábrázoló kép közül kellett kiválasztaniuk, melyik tetszik nekik legjobban és miért. Fő szempontnak a választásuknál a dizájnosság, otthonosság, nyugodtság, hangulatosság bizonyult. Majd megtervezték a kávéházuk helyszínét a városunkon belül, nevet találtak ki neki (Retró / Bomba / 10 perces / Unikornis / Bray kávéház). Átgondolták, hogy milyen feladataik vannak a kávéház megnyitása előtt, hány vendéget szeretnének fogadni, ehhez mekkora helyiségre és kiszolgáló személyzetre, és nem utolsósorban mekkora tőkére lenne szükségük. Megtervezték a helyiségek nagyságát, a nyitvatartási időt, a bútorzatot, meghatározták a vendégkörüket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy milyen foglalkozású embereket kell itt alkalmazniuk, mi a feladatuk, kitértünk arra is, hogy ezeket a szakmákat a környékünkön melyik iskolában sajátíthatják el. Felidézték az erősségeiket: ők melyik foglalkozás betöltésére lennének alkalmasak a megálmodott kávéházukban az erősségeik alapján.
A hónap mottójául azt választottuk, hogy „optimista szemlélettel pályára állítjuk az erősségeinket”. A négy boldogságóra után -úgy gondolom- sikeresnek tekinthetjük küldetésünk teljesítését.
Papp Judit
a Sári Gusztáv Általános Iskola és AMI
6. b osztályának (Víg Team2) osztályfőnöke
Az ölelés az egyik szeretet nyelvünk. A gyerekek gyakran megölelik családtagjaikat, barátaikat.
Beszélgető körben az ölelés jelentőségéről beszélgettünk. Miért és kit szoktunk megölelni.
Játék: Öleljük meg egymást, láncot alkotva.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Az 5. osztály ebben a hónapban az optimizmus témakörével foglalkozott. Boldogságos relaxációs zenét hallgattunk, majd elbeszélgettünk arról, hogy hogy tudjuk megőrizni az optimizmusunkat. Mi az az optimizmus, előfordult-e velük, hogy nem voltak optimisták? Kitől kérnek megerősítést? A gyerekek a szülőket, barátokat, tanáraikat sorolták fel. Aztán elmondtam a gyakorlatot. Érdekesnek találták, hogy farakasszemet kellett nézni egymással. Először ezt gyakoroltuk be, majd ezzel szemkontaktussal együtt volt muszáj cselekedniük. Például virágot elhelyezni a vázában, rajzolni, takarítani, együtt dolgozni. Elmondásuk alapján meg kellett, hogy bízzanak egymásban. Az egyik kislány azt is megfogalmazta, hogy a nyílt tekintet az őszinteség alapja. Érdekes érzelmek voltak jelen a foglalkozáson.
Október havi Boldogságóráinkon az alábbi foglalkozások kerültek lebonyolításra:
1. Beszélgetés: (szómagyarázat) Mit jelent az, hogy valaki OPTIMISTA, milyen tulajdonságai vannak egy optimista embernek? Mi az OPTIMISTA ellentéte? Megbeszélés ki érzi magát többnyire optimistának. Táblakép: optimizmus ismérvei, optimista szemüveg rajz.
2. Október hónap néhány jeles napjainak megemlítése: A zene világnapja, A mosoly világnapja,
Az ölelés világnapja (ki hány embert ölelt meg aznap), A lelki egészség világnapja (beszélgetések, videók a témákkal kapcsolatban)
3. Tippek az optimista gondolkodásmód fejlesztéséhez: pl:
-Indítsuk a napot pozitív megerősítésekkel!
-Próbáljunk mindig a jó dolgokra koncentrálni
-Találjuk meg a humort a nehéz helyzetekben
A tanulók önálló gondolatainak megfogalmazása.
Optimuzmus dal meghallgatása (A világomban minden rendben van: Bagdi Bella előadásában)
4. Optimista szemüveg készítése (projektmunka kartonból) Mindenki felveszi majd pozitívan látja tőle a világot, mindenki elmondja mit, tapasztal. „ Az élet napos oldala”
5.Mit állapíthatunk meg magunkról vagy másokról akik gyakorolják az optimizmust?
Tanulók gondolatainak megfogalmazása + kiegészítésekkel
Annak az embernek nő az energiája, hozzájárul az élethez való elégedettséghez, boldog, kiegyensúlyozott, reményteljes, nő az önbizalma.
A foglaklkozásokon szívesen résztvett minden tanuló, saját bevallásuk szerint, tetszettek nekik az órák.
Megbeszéltük osztályfőnöki órán, hogy kit láthatunk optimistának? Mi kell ahhoz, hogy pozitívan gondolkodjunk? Optimista-e az, aki a félig üres poharat félig telinek látja? Lehet-e mindenben jót találni vagy vannak körülöttünk olyan események, amelyek csak negatívumot tartalmaznak?.
A gyerekekkel varázsoltunk varázsgömbbel. Megbeszéltük, hogy a varázsgömb, annak teljesíti a kívánságát, aki másokkal valami jót tett. Elmondták, hogy miért is állhatnak a gömbhöz, kivel milyen jót cselekedtek. pl. odaadta a játékot, segített felöltözni, megvigasztalta stb.
A gyerekek ” varázsgömböm, varázsgömböm” varázsszóra mondták el kérdéseiket, kéréseiket.
A meséken keresztül megismerkedtünk egy kiskutyussal és egy békával, akik nagyon optimisták voltak. A mindegyik mesében sérült állatról volt szó, akik még így is elérték a céljukat. Sokat beszélgettünk arról, hogy vajon ők, miért látják még is pozitívan a világot? Mi hogyan tudnánk mindig a jót meglátni a helyzeteinkben. Nagyon sok példát gyűjtöttünk össze. Ebben a hónapban segítő kutyák látogattak el hozzánk, akik megmutatták, hogyan teszik optimistává az embereket. A hónap mottójául, pedig Aranyosi Ervin: Életre szóló tanmese című művéből választottunk egy részletet:
Légy hát mindig optimista,
legyen vágyaidról lista,
S ha valaki gátol téged,
tetess inkább süketséget.
Váltsd valóra minden álmod,
hidd el nekem, megcsinálod!
Ebben a hónapban a boldogságórát igyekeztem a hónap elejére tenni, azon okból, hogy a hónap minden napján az általam kitalált optimista köszönéssel tudjanak érkezni a gyerekek az óvodába.
A gyerekek nagy örömmel alkalmazták a kis gyakorlatsort /szivecske, pacsi, ölelés / minden reggel.
A foglalkozáson a gyerekek meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, majd másnap minden kisgyermek nagy örömmel és boldogsággal készítette el a saját varázsszemüvegét, s továbbgondolva vidáman számoltak be arról, hogy ki mit lát a szemüvegen keresztül. Kézfejünkre rajzoltuk az optimizmus jelét,amit büszkén viseltek egész nap.
A szemüvegek készítése közben beszélgettünk az optimizmuról, illetve arról, hogy miért jó a lelkünknek és a környezetünknek is, ha pozitívan, optimistán állunk hozzá a dolgokhoz, illetve a mindennapokhoz.