Az optimizmus gyakorlása
Az új világ attól lesz szép, hogy mindenki boldog lesz, csak nevetni fog, az emberek szeretni fogják egymást, sokat fognak utazni, senki nem lesz szegény, mindenkinek nagy háza lesz, sehol nem lesz szemét, csak virág és játék. Ilyen világban szeretnének élni majd a mostani II. osztályos gyerekek, s a tanító néninek akkor is adnának virágot és szívecskéket, mint ahogyan a plakát háttere is bizonyítja.
A boldogság foglalkozások második hónapjában az optimizmus jelentésével, fogalmával foglalkoztunk a bőcsi Hernád óvoda Kék – Sárga nagycsoportjában. A gyerekek egy héten keresztül, minden nap foglalkoztak a témával valamilyen formában. Egyik nap a „Pozitív gyerek vagyok” című dalt tanulták meg, arra találtak ki mozgásokat, második nap ellátogatott a csoportba Boldog Dóra, aki elmesélte „Tódi törpe” történetét, majd mindenki elkészítette a saját varázsszemüvegét és boldogan mondogatták a mondókát is. A gyerekek odaadták a szüleiknek is a szemüvegeket, hogy ők is szebbnek lássák a világot. A harmadik napon Boldog Blankával és Szomorú Szilárddal játszottunk, pénteken pedig elkészítették a kisfiúk is és a kislányok is közösen a saját „Szép világ” tablójukat és a „Boldogságvár” második lépcsőfokára felraktuk az optimizmus jelét.
A gyerekek minden nap délután boldogan és lelkesen mesélték, hogy az nap milyen új és jó dolgot tanultak meg. Úgy gondolom, hogy a Kék-Sárga nagycsoportba járó nagycsoportos gyerekek ebben a hónapban is gazdagodta érzelmileg, és egy lépcsőfokkal közelebb kerültek a boldogsághoz.
Szép új világ
A hónap dalának éneklésével, zenehallgatással kezdtük a foglalkozást. Megbeszéltük mi az optimizmus, mi a különbség a pesszimista és az optimista ember között, majd a „hajótörött” történetét példázva összehasonlító plakátot is készítettünk. A tanulók kiválasztották,majd kiszínezték a céljaikat tartalmazó képeket. Nagyon tetszett a gyerekeknek a foglalkozás, ami vidám hangulatban telt. A végén ismét meghallgattuk a dalt, táncoltunk, és énekeltünk.
Közösen elkészített boldogságvár.
Ebben a hónapban osztályfőnöki órán több alkalommal is beszélgettünk a 8.c-ben az optimista jövőképről, a pozitív gondolkodásról. Ebben nagy segítségünkre volt a munkafüzet és a segédkönyv, mert nagyon jó, praktikus ötletek voltak benne. Több idézetet is felolvastunk és megbeszéltünk közösen. Érdekes volt számomra, hogy egy-egy gondolat, idézet kapcsán mennyire sokféle, olykor ellentétes vélemény is született a kamaszok között. Az órák nemcsak az optimizmusukra voltak jó hatással, hanem a szóbeli kifejezőkészségüket is fejlesztették a beszélgetések.
Mellékelek néhány fogalmazást, melyeket a témával kapcsolatban írtak.
Szabó Emőke, osztályfőnök
Zelk Zoltán Általános Iskola, Érmihályfalva, Románia