A világ rózsaszínben!
Márti és Timi
Az optimizmus gyakorlása
A Micimackó csoport az őszi falevelek sokaságából készítette el Micimackót.
Szebb lett a világ!
Márti és Timi
A gyerekekkel először beszélgettünk arról, hogy néha mindenkinek lehet rossz kedve, de ezeken a napokon is fontos, hogy észre tudjuk venni a rossz melletti jó dolgokat, aminek örülhetünk. Elmondtam nekik, hogy van egy varázsszemüveg, ami segít nekik meglátni ezeket a pozitív örömforrásokat. Mindenki kiszínezte és díszítette a saját szemüvegét, majd a felnőttek segítségével kivágtuk a szemüvegeket, és már használhatták is a gyerekek.
Egy-két pozitív megerősítés, néhány jó szó, bátorító mondat…; mert ezekből az üzenetekből töltekezhetünk, erőt meríthetünk, vagy lehetünk tőlük vidámabbak, optimistábbak.
Manapság pedig ugye a diákság nagy része kommunikál a fent látható felületen, ezért „kézenfekvő” volt, hogy bevessem. Telitalálat volt. Néha elég csak egy apró smile, egy-egy odaillő hangulatjel, és az eddig nehéznek tűnő helyzet egy csapásra megoldhatóvá válik.
Többször hangoztattuk az órán: Gondolkodjunk pozitívan! Eljátszottuk az optimista és a pesszimista viselkedést bizonyos szituációkban. Elhatároztuk, hogy mi más szemüvegen keresztül nézzük a világot. Varázslatos szemüveget készítettünk, melyen keresztül csupa szépet és jót látni. 🙂 Mottónk lett: „A felhők mögött süt a nap!” Vígan hallgattuk, énekeltük, hogy mindenki tudja: POZITÍV, POZITÍV GYEREK VAGYOK…!!!
A kollégiumi foglalkozáson az optimizmus tanulható képességünk címet adtuk az októberi hónapnak. Sajnos a mai világban kezd elveszni az a pozitív hozzáállás, szemlélet, amit magam is vallok. Ezt sajnos a diákjaim többségén is észrevettem, így nagyon örültem a témának. A foglalkozás alkalmával először is tisztáztuk, hogy mit is jelent pontosan az, hogy valaki optimista és mit az ha valaki pesszimista. Ezt követően pedig saját bevallásuk szerint kellett csoportosítani magukat. Majd ebből egy általam irányított vita-beszélgetés indult a két oldal között, felhasználva az erős- és gyenge érveket, melyeket előzőleg már megkaptak, megbeszéltünk. Amint lecsitultak a kedélyek, belekezdtünk a tankönyv által megadott tesztbe, és igen, itt is pont azok a gyerekek lettek a kevés pontszámúak, akik pesszimistának vallották magukat. A foglalkozáson elkészítettünk egy PoziFát, melyre „levélként” kerültek fel azok a pozitív gondolatok, melyeket a tanulók írtak. A foglalkozás zárásaként mindenki kiválasztotta a számára leginkább tetszőt és felolvasta, majd rövid összefoglalásban megosztotta mindenkivel, hogy mit érzett a foglalkozás alatt, volt e olyan eleme a foglalkozásnak, melyet megfogad, vagy elgondolkodtatta. Illetve meghallgattuk itt is a hónap dalát.
Az optimizmus témát több személysiégfejlesztő órán át dolgoztuk fel. A gyerekek sok történetet idéztek fel, mindenikben megtalálva a jót.
A tevékenységeket követően lerajzolták, hogy mi az, ami felvidítja őket egy szomorú szituációban.
A rajzokon a nagyítókban azok a képek láthatóak, amelyek segítenek optimistán látni a világot.
Az osztály 3 csoportot alkotott szerint, hogy milyen témában szeretnének dolgozni. Nagyon aktuális problémát jelenítettek meg, a közlekedés túlzsúfoltsága és környezetünk, a földünk szennyezettsége.
Az egyik képen az olaj ömlik be a gyárból be a vízbe, de egy kis részen már valaki próbálja tisztítani, hogy megállítsa a folyamatot.
A másik képen földünk nagy része már menthetetlen, de milyen érdekes a gyerekek Magyarországot emelték ki, ahol még van tiszta levegő és élhető környezet.
A harmadik képen túlzsúfolt közlekedés látható az utakon, de még maradt remény, vannak parkok, ültetnek fákat, ami a szennyezett levegőt tisztítja.
