Októberben folytattuk pozitív mondataink gyakorlását, hogy szokásaink, szabályaink pozitív megközelítéssel rögzüljenek (pl.: ülve csúszunk a csúszdán, motorozásnál előre nézünk, és kikerüljük a szembejövőket, a dombon felmászni, szaladgálni lehet, stb.)
Színes mandalákat készítettünk, melyekkel átszíneztük a világot.
Színes ősz levelekből és terményekből barkácsoltunk, és az elkészült bábokkal mesét szőttünk, A szomorú királylány címmel. A mesében, ahogy a mindennapokban is reményről, derűs életszemléletről, a dolgok jóra fordulásáról volt szó. A szereplők – a király, a királyné, a kondáslegény, a malackái, és a gólyák – sikerrel szabadították ki a királylányt a gonosz sárkány rabságából.
Örömmel gyarapítottuk játékrepertoárunkat a „Szervusz játékkal”, mellyel bemutatkozni tanultunk, és még jobban megtanultuk egymás nevét, hogy bátrabban tudjuk megszólítani egymást.
Az optimizmus gyakorlása
Ebben a hónapban a csoporttal együtt tanultunk arról, hogy miként tudunk a mindennapjainkban optimisták lenni, legyen szó mindennapi problémákról vagy nagyobb kihívásokról.
Néhányan megosztottak egy-egy személyes történetet arról, amikor kihívásokkal néztek szembe, de megpróbálták optimistán szemlélni a történéseket. Néhány történetet átbeszéltünk részletesen: leginkább azokat, melyek bármelyikünkkel megtörténhetnek. Igyekeztünk pozitív dolgokat keresni azokban a szituációkban is, melyekben először nehéz meglátni. Próbáltuk a napjaink részévé tenni az optimizmust, az optimista látásmódot; egymást segítve.
A hónap végén az osztály döntése az volt, hogy 3 csoportra válva írnak 1-1 optimista sms-t, ezek láthatóak a képen.
Kedves osztálytársnőnk egy baleset következtében eltörte a lábát, s mi nagyon érezzük a hiányát. Vigasztalásképpen egy optimista kicsengésű üzenettel próbáltuk kifejezni, mennyire hiányzik nekünk.
A csodálatos, szívet – lelket melengető őszi időnek örülve, úgy döntöttünk, hogy a Napsugár és Kerek Erdő kis csemetéivel óvodánk udvarát választjuk a játék helyszínéül. Vidáman, jókedvűen próbálták a gyerekek egymást felvidítani és olyan sikere volt, hogy utána mi , felnőttek is kipróbáltuk a játékot, a gyermekek és természetesen a mi magunk örömére 🙂
A Vackor csoportban az optimizmus hónap témáját többféle, változatos tevékenységek által valósítottuk meg, ami nagy élményt is nyújtott a gyerekek számára.
A tükrös játék nagyon elvarázsolta a gyerekeket, amit a hónap során többször is megismételtünk.
Szomorú és vidám szigeteket alakítottunk ki, amelyeket körbejártunk, belaktuk megbeszéltük ki mikor szokott vidám vagy szomorú lenni. A szigetlakók érzéseiket testbeszéd, arcmimika,hangutánzással is kifejezték.
Pozítiv üzeneteket fogalmaztunk meg barátainknak,hiányzó beteg társainknak, versenyre készülő kis csoport társunknak.
Varázsszemüveget készítettünk és a boldogsáb szigetén táncoltunk , énekeltünk együtt Bagdi Bella Pozitiv gyerek című dalára az örömünket és boldogságunkat mások is megcsodálták.
Ötödikes osztályommal mi is bekapcsolódtunk iskolánk Boldogságóráihoz.A gyerekek nagy örömmel készülnek, lelkesen dolgoznak az órákon. Az optimizmus gyakorlásánál mi a pozitív tulajdonságokra tettük a hangsúlyt,így mindenkinek kellett a társairól valamilyen jó tulajdonságot írni, illetve meg kellett nevettetni a szomorú társukat.
Ezen az órán csoportokban dolgoztak a gyerekek. Az elkészült munkákon a rendetlen, szemetes környezetből mindenképpen kitűnik valami pozitívum, például kis virág, szép házak, vidám domboldal.
Az apró Sünikékkel ebben a hónapban az optimizmust gyakoroltuk. Tódi törpe meséjét több napon keresztül, visszatérően hallgattuk. Varázs szemüveget készítettünk, közben mondogattuk a meséből megtanult rövidke, Tódi törpe szebben látó mondókáját. Megismerkedtünk szomorú Szilárddal és boldog Blankával, s a tükörben találkozva önmagunkkal boldog, és szomorú arcot varázsoltunk.Miért voltunk szomorúak? Mikor vagyunk boldogok?Hogyan tudjuk a rosszat jóra fordítani?Mindezekre beszélgető körben válaszoltunk.Befogadási időszak végén is előfordul a rosszkedv, ezért az ezt elűző dalocskát is meghallgattuk, s a „rosszkedvünk eltűnt már”.Mindenki számára készítettünk egy vidám és egy szomorú arcocskát, s ha óvodába érkezik, kiválaszthatja milyen a hangulata. Ha szomorú, felveheti a varázs szemüvegét, s mindjárt szebbnek látja a világot.De ha mégse: mi segítünk Neki! Hiszen optimisták vagyunk! A rosszban is igyekszünk meglátni, megláttatni a jót!
Az októberi hónap témájával a tervezett programjainkra való felkészüléskor, és a megvalósulás utáni feldolgozáson foglalkoztunk.
Őszi, évről-évre visszatérő programunk pl. az Erdők hete keretében egy erdészeti szakközépiskolába szervezett kirándulás. A felkészülés során felidéztük a korábbi évek képeiből emlékeinket, és ezekből terveztük meg a várható programot. Az autizmussal élő tanulók számára a látható, előre képekkel jelzett program biztonságot ad, így optimistán vártuk az utazás napját. Nyugodt, jó hangulatban zajlott a kirándulásunk a vonatozástól kezdve a szakközépiskola által biztosított programokon át egészen a hazautazásig. A következő tanítási napon az idei látogatásunk képein keresztül feldolgoztuk a látottakat, élményeinket a gyerekek naplójában rögzítettük is képekkel, egyszerű megjegyzésekkel.
Az előre várt események mind megvalósultak, így optimista várakozásunk teljesült, minden megvalósult esemény mellé mosolygós arcot tudtunk rajzolni a gyerekek naplójába.