Az optimizmus témájához azt találtam ki, hogy – mivel grafika órán vagyunk – viszontagságos művészsorsok közül kaptak a diákok néhány szituációt. Először megbeszéltük, hogy egy adott helyzetre ki hogyan reagál (pesszimistán, kicsi vagy nagy optimizmussal). Aztán a legnehezebb helyzetben levő művésznek (Toulouse-Lautrec, Van Gogh, Frida Kahlo…) is próbáltunk pozitív tanácsokat adni.

A csoportban az optimizmus témájáról Nick Vujicic gondolatait olvastuk fel. A gondolatébresztő jól működött, hiszen két évvel ezelőtt a kezek és lábak nélkül élő motivációs tréner élő előadásába a mi iskolánk is bekapcsolódott. Érezhetően egyre aktívabbak lettek a diákok a foglalkozás alatt, hiszen ők már nem csak rácsodálkoztak vagy sajnálták ezt az embert, hanem átgondolták, hogy nekik mennyi mindenük van őhozzá képest. Az optimista gondolatok és a reménykedő realizmus tettekben és szavakban történő magjelenítésével folytattuk. A szituációs játékok párosan feldolgozva viccesek voltak, és hatékonyak. Ha összetörik egy mobil, vagy ha elhagy a barátom, éles helyzeteket jelentenek a tinédzseréletekben. Humorral és optimista látásmóddal könnyebben megoldhatók a problémák, fogalmazták meg néhányan a csoportból. A kreativitás és a vizuális megjelenítés ötlete Tóth Eszternek köszönhető, aki az alapgondolatunkat körberajzolta. A csillagok fénye még a messzeségből is feltölt minket.