„Öleljük egymást”
Relaxációs gyakorlatok végzése.
– „Égigérő fa vagyok,megnövök,mint a nagyok.”-Utánzó gyakorlatok végzése,mutatása.
– ” Az én hangom” (különböző hangok mondása,majd fokozása-egyre hangosabban mondani,hallatni.
_ „Meglengetem a karom,pedig alig akarom”-Mondóka mondogatása,mutatása.
Optimista mondóka meghallgatása, gyakorlása, mindennapi mondogatása
Hangulatjelek készítése , kifejezése nem verbális eszközökkel.
Beszélgetünk sokat a gyermekekkel az egyéni sikerekről, Mit tettem, hogy elérjem a célomat? Amikor sikerült mit éreztem?.
Rajzokat készítettünk: mindenki lerajzolhatta, hogy milyen egy pozitív gyerek.
Optimista színek: színkártyákat válogattunk
Optimizmus fája. Az ágak voltak a pozitív tulajdonságok. Mindenki arra az ágra helyezte a saját levelét, amilyennek önmagát gondolja. Az ágakat a gyerekek nevezték el. Szabály: csak jó tulajdonságok lehettek.
Tükör előtt is játszottunk, mely lehetőséget teremtett az énképük és önképük fejlesztésére.
Meghallgathatták Tódi Törpe varázs szemüvege című mesét. Ezt követően mi is készítettünk egy varázsszemüveget, melyet mindenki felvehetett és elmesélhette, hogy milyen az Ő világa.
A munkafüzet alapján dolgoztuk fel az aktuális témát…
Az osztály a munkafüzet feladata alapján dolgozta fel az adott témát.
Ez a téma jó lehetőséget kínált a gyerekek önbecsülésének, önbizalmának fejlesztésére. A foglalkozás elején mindenki elmondta, hogy érzi magát, és miért?
Majd befejezték a mondatokat:
– Szerethető vagyok, mert …….
Minden tanuló mondott a társáról egy megerősítő, pozitív mondatot. Ebben az életkorban ez nagyon fontos a tanulók számára, hogyan ítélik meg, mi a véleményük osztálytársuknak róluk. Elolvastam a gyerekeknek A szomorú királykisasszony című mesét, ők pedig elmondták, mit tennének annak érdekében, hogy a királykisasszonynak jó kedve legyen, mosolyogjon? Meghallgattuk A pozitív gyerek vagyok című dalt.
A gyermekek egy része sajnos jobban ismeri azokat a szavakat, kifejezéseket, hogy „rossz vagyok”, „ügyetlen vagyok”, buta vagyok”, nem bírom megcsinálni”, „én ehez kicsi vagyok”. Ez megmutatkozik egy-egy feladat elvégzése, vagy éppen nem akarom elvégezni alatt.
Pedig minden gyermekben ott van az akarás, hogy képesek legyenek sok mindenre, csupán néhányan egy kis segítségre, bátorításra szorulnak.
Az optimista szemlélethez nélkülözhetetlen a jókedv megteremtése, melyhez segítésgül hívtam Szomorú Szilárd és Boldog Blanka történetét.
Közösen megalkottuk Őket, természetesen jókedvüket megformálva.
A projekt folyamán többször játszottunk csapatjátékot, melynek a végén átbeszéltük, hogy vajon szomorúnak vagy vidámnak lenni jobb
A legdrágább dolog, bízni a jövőben.
A tankönyv feladata segítségével megkerestük a svéd bölcsességek mondatait, és megbeszéltük, hogy mit jelentenek ezek a bölcsességek. (tk. 83.o.). Ezután elolvastuk a: A lakatlan sziget című olvasmányt, majd levontuk a tanulságot, miszerint minden ember életében vannak olyan időszakok, amikor az ember elveszettnek érzi magát. De a tánc mindenre gyógyír, így egy rövid koreográfiával jókedvre derültünk.
A foglalkozáson megbeszéltük az optimista szó jelentését. Elmesélték a gyerekek félelmeiket, problémáikat, melyekre pozitív megoldásokat kerestünk. Rajzot készítettek arról, hogyan látom a világot, ha optimistán szemlélem. Ha felteszem a „tisztánlátó szemüveget” a világ színesebb, vidámabb, kevésbé félelmetes lesz. A hónap dala elnyerte a gyerekek tetszését, többször is meghallgattuk.
Az utolsó alkalommal szerettünk volna valami igazán gyerekeknek való témát találni, ahol minden gyereknek jut olyan feladat, amelyet szívesen végez, nem utasít el. Ezért az Activity társasjátékot vettük elő, melyben a gyerekek rajzolhattak, mutogathattak, illetve körülírhattak különféle dolgokat, fogalmakat, tárgyakat. Négy fős csoportokban alakultak meg a csapatok, így mindig volt gyerek aki 1-1 témában kipróbálhatta magát. A játék jól sikerült, sok nevetést hallhattunk, örömteli pillanatokat élhettünk át ezen alkalom során is.