Plakátunk alapgondolata, hogy a szépséget meg kell őrizni! Optimistán tekintünk a Föld jövőjével kapcsolatosan is annak ellenére, hogy az emberek életvitelükkel tönkreteszik szép környezetünket.
Az optimizmus gyakorlása
Az október az optimizmus jegyében telt. Beszélgettünk és mesét hallgattunk a témával kapcsolatban, lerajzoltuk, hogy mit szeretünk, színes varázsszemüvegeket készítettünk, melyekben szebbnek látjuk a világot!
Október havi foglalkozásunkat két vendég érkezésével kezdtük. Boldog Blanka és Szomorú Szilárd hívta tanulóinkat két csoportba. A hangulatjel választása után pantomimmal fejezte ki mindkét csapat a hangulatát. A vidám csapat először anélkül, hogy a szomorú csapat tagjaihoz érne igyekezett felvidítani őket, majd érintéssel.
A hónap zenéje meghallgatása következett, (Pozitív gyerek vagyok) majd megbeszéltük a pozitív szó jelentését.
Tódi törpe varázsszemüvege mese meghallgatása, dramatizálása után kiszínezték a házikóját.
Előkerült egy varázstükör is, ami csak jót és szépet mond arról, aki beletekint. Nagyon érdekes volt megélni, hogy néhány tanulónak milyen nehéz magáról jót és szépet mondani. De végül a társak segítségével mindenkinek sikerült.
Azt gondolom, hogy a számunkra elvont fogalmat, mint az optimizmus, sikerült megismerni értelmileg akadályozott tanulóimnak
Az optimizmus gyakorlása nehéz feladat a mai világban, amikor ….. emberekkel hoz össze az élet felnőttet és gyereket egyaránt. Mindig mindenkinek megfelelni nem könnyű. Tudatosan kell magunkban kialakítani azt, hogy higgyünk egymásban, elhiggyük azt, hogy meg tudjuk \” csinálni\”. Osztályunk jelszava már második éve ez: \”Meg tudom csinálni!\” Mi napi szinten gyakoroljuk az optimizmust, ez ad erőt nekünk, hogy jól végezzük mindennapi feladatainkat. Ez a szemlélet vezet minket a közös feladatok megoldásában, e vetélkedőkön nyújtott sikeres szereplésekben.
Iskolánk tanulói Tatabánya peremén, városunk gettójában élnek. Valamennyien hátrányos helyzetűek. Miként a hála fogalma, náluk az optimizmus is sajátos, kissé az általános megfogalmazásától eltérő tartalommal bír. Lehúzó tárgyi és szociális környezetükben a derűlátás ritka áldás. Keveseknek jutó kapaszkodó, mentőöv.
A “Nagyító” feladathoz a saját környezetükről készült fekete/fehér fotók adták a kiindulási alapot. Eleinte többen szégyellték a képeken megjelenő otthonokat. A gyermekek a feladatot értették, tetszett nekik, a választott részlet kiemelése után azonban mindannyian – belefeledkezve a munkába – tovább szépítették a rajzot. Bár a részlet kiemelése így “belevész” a kész munkákba, de a jobbítás lehetősége örömmel töltötte el a kis alkotókat.
Derűs hangulatban fogalmazták meg, hogy talán mindenben van valami szép, de “a legjobb mégis, hogy mindenből lehet sokkal szebbet, jobbat csinálni!…”
A 15 és 22 év közötti értelmileg akadályozott kollégiumi fiúcsoport októberi tevékenysége az optimizmus gyakorlása témakörben: Kötetlen ill.irányított beszélgetés keretében megközelítettük a fogalmak jelentését; hogy mitől lehetünk jó vagy rossz kedvűek… Próbáljuk tanulni a pozitív gondolkodást; és, hogy nekünk is sikerülhetnek az elképzeléseink, kis segítséggel, és nem adjuk fel! Közös asztali tevékenysèggel gyakoroltunk.
Mivel tavaly már beszéltünk az optimizmusról, ezen az órán ezt egészítettük ki. Nagyon szépen emlékeztek a diákok az optimista mesére, ügyesen alakították pozitívvá a kijelentéseket, és szívesen végezték a havi feladatot. Most is örömmel dolgoztunk együtt!
Az optimizmus gyakorlása:
Minden hónapban igyekszem lépésről lépésre megtervezni a hónap témájának, feladatának megvalósítását. Magam is meglepődők, hogy milyen sok érzelmet tudnak már átélni és kifejezni a csoportunkba járó óvodások. Sokat tanulok Tőlük, és megerősít abban érdemes volt csatlakozni a Boldogság Programhoz.
Továbbra is segítséget add az óvodásoknak készített könyv, a relaxációs gyakorlatok kedveltek a csoportban, a megtanult relaxációs gyakorlatok ismétlése motiválja a gyerekeket arra, hogy valami érdekes dolog fog történni. Több napon keresztül foglalkoztunk a hónap témájával, az optimizmus gyakorlásával.
Nagyon találónak tartom a hónap egyik feladatának címét: NAGYÍTÓ
Hónap egyik jeles napja az állatok világnapja, ennek alkalmával az állatokról való gondoskodásról is beszélgettünk. A beszélgetőkör végén elmondtam, hogy egyik házőrzőnk a nyáron elpusztult, ezért nagyon szomorú voltam. A téma feldolgozásakor a szomorú és a vidám arcot próbálták kifejezni arcmimikájukkal. Próbálkozásukról képeket készítettem, nehezebb volt számukra a szomorú arcot megjeleníteni, mint a vidámat és ez szerintem természetes ebben az életkorban. Ez után a nyelvi kifejezőkészségük fejlesztése volt a célom ennek érdekében az érzelmeik szóbeli kifejezésére bátorítottam a gyerekeket. Meglepett, hogy a gyerekek többsége azért volt szomorú, mert az otthoni állataikkal valami rossz történt: eltűnt, eladták, beteg volt. Ez abban erősített meg, hogy Nagyítóval figyelnek ránk, mint pedagógusokra, milyen fontos a mi példánk. Volt, aki azért volt szomorú, mert nem volt itt a barátja az óvodában, elvették a telefonját, nem lehet mindig a családjával. Vidámságot, boldogságot okoz számukra, ha van állatuk, ha szivárványt látnak, apukájuk elviszi biciklizni őket.
A téma feldolgozását a könyvben szereplő mese feldolgozásával folytattam. A gyerekek sündisznót készítettek kooperatív munkával krumpliból és fogpiszkálóból, én addig a szőnyegen a mese helyét készítettem el. A mesét a mesehallgatásra hívó szignállal indítottom. Azért választottam a feldolgozáshoz ezt a mesét, mert nagyon jól megjeleníti az optimizmust. A gyermekek nagyon szeretik a napszemüveget, igy örömmel érkeztek most a borongós őszi reggelen is szemüveggel, a mese megfelelő részén boldogan vették fel azt, még jobban bele élték magukat a kis süni lelkivilágába. A mese segített abban, hogy érezzék át azt milyen jó, ha egymásra figyelünk, bátorítjuk egymást, mert igy sokkal könnyebb észrevenni a világban rejlő szépséget is.
Ezt a környezetvédelemhez kapcsolódó kisérlettel és a hónap feladatának elkészítésével folytattuk, közben a hónap dalát hallgattuk. A tevékenység közben megbeszéltük, hogy ne dobáljuk el a szemetet, használjuk a szelektív kukákat, hisz mi is felelősek vagyunk, hogy szebb legyen a világ.
„Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!
Halld a szót, mit föld, az ég beszél.
Nézd a bolygót! Oly tiszta kék.
Élj ma úgy, hogy éljen még!”
Orbán Tamás
Elsősök lévén, a többség nem ismerte magát a szót, hogy optimizmus. Azonban a fogalom megértése után lelkesen rajzolták a nagyító alá a sok jót, ami történhet.