A diákok a virágok belsejébe írták azokat a terveket, célokat, amelyeket a közeli és távoli jövőben szeretnének elérni, megvalósítani.
Az optimizmus gyakorlása
Konyári Óvoda Maci csoport
Ma a szőnyegen épített vár összedőlt. Nem keseredett el senki. Összefogva, együttes erővel még szebbre még nagyobbra építettük. Közben arról beszélgettünk, hogy bármi is történik velünk, minden helyzetre találhatunk megoldást, amivel nemcsak magunknak, de másoknak is örömet szerezhetünk.
Októberben az optimizmus témát dolgoztuk fel. A foglalkozásokat relaxációval kezdtük, majd elénekeltük többször a pozitív vagyok című dalt. A témát Szomorú Szilárd és Boldog Blankáról való beszélgetéssel vezettük be. Elmeséltem a gyerekeknek Tódi Törpe varázsszemüvegének történetét, megtanulták Tódi törpe Szebben látó mondókáját. Készítettünk varázsszemüvegeket, amiket felragasztottunk egy plakátra. Kiszíneztük az optimizmus jelét. Jó hangulatban teltek a foglalkozások.
A hónap témája az optimizmus.
A gyerekekkel beszélgető körben megbeszéltük egy-egy élethelyzetüket. Ebben volt természetesen negatív is. Fontos volt,hogy annak pozitív megoldását is megtaláljuk. A reális helyzetlátás, problémamegoldás képessége. Lehetnek rossz dolgok az életünkben,hibázhatunk, de fontos megoldást találni. Ebben a beszélgetések során segítettük egymást.
Az a féle hozzáállás, hogy ha valami negatív dolog történik, akkor belátjuk, hogy “igen, ez most nem jó”, de úgy gondoljuk, hogy képesek vagyunk kiutat, megoldást találni.
Most hogy vagy?
Kérdést mi mindennap kis labdákkal látjuk egymáson. Különböző színű labdák vannak az asztalomon ,ahonnan a gyerekek elveszik a hangulatuknak megfelelőt.
piros-boldog,
zöld-nyugodt
narancssárga-fáradt
citromsárga- vidám
sötétkék-szomorú
Természetesen ezek az érzelmek a nap folyamán változhatnak.
Varázsszemüveget készítettünk ,de mi bele is rajzoltuk,hogy milyen világot szeretnénk. Ezeket raktuk fel a tablónkra. Maradt egy a gyerekeknél,amit ha feltesznek próbálják jóra fordítani az előzőleg általuk elmesélt történetüket,
Köszönöm a sok segédanyagot. Várjuk a következő téma feladatait.
Üdvözlettel: Breuer Anikó
osztályfőnök
Az Október az optimizmus téma feldolgozásának jegyében zajlott. Játékosan, kreatív feladatokkal, zenével, alkotó tevékenységek által igyekeztünk megéreztetni az optimista szemléletet, érzést, annak testet és lelket melengető hatását. Úgy érezzük, hogy a gyermekek felszabadultan, önként, boldogan vettek részt a tevékenységekben, bátran vállalták gondolataikat, véleményeiket a témával kapcsolatban.
Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola
Gábor ötödikes tanuló. Az egyik legszerényebb, legcsendesebb diákom. Én komolyan meglepődtem, amikor elárulta nekem, hogy katona szeretne lenni. Sok sikert kívánok neki a célja eléréséhez. Az biztos, hogy ő lesz a legkedvesebb, legmegfontoltabb katona. 🙂 Azt hiszem erre nagy szükség is van. 🙂
A tevékenység célja az volt, hogy megértessem a gyermekekkel az „optimista” szó jelentését. Egy relaxációs gyakorlattal kezdtünk. Aztán a mimetikus játék során rossz és jó érzéseket fejeztek ki az arcukkal. Már itt kapcsoltam a jó érzésekhez az „optimista” szó szinonima szavait. A Boldog Blanka és Szomorú Szilárd játékkal felvidították egymást. Meghallgatták Tódi törpe meséjét és aztán a varázsszemüveg használatával elmondhatták, hogy mit látnak szépnek a világból. A végén mindenki elkészítette a saját varázsszemüvegét és közben szólt „Bagdi Bella: Boldog vagyok” és a „Pozitív gyerek vagyok” című dala. Aki végzett a szemüveg elkészítésével, az táncolhatott a zenére. A tevékenység eredményeként, a gyermekek megértették a pozitív és az optimista szó jelentését és alkalmazták a beszédükben.
Az optimizmus és a pozitív gondolkodás nem más, mint képesség arra, hogy a borús égbolt idején a felhők fölé lássunk, s a napfényben fürödjünk. És ez a képesség fejleszthető!
(Kováts Róbert – Robert Lawson)
Batthyány Lajos Általános Iskola Géza Fejedelem Tagiskolája
„Tükröm,tükröm, mondd meg nékem,ki a LEGBOLDOGABB a vidéken?”
Másodikosaim legboldogabb pillanatai a családjukhoz, a házi kedvenceikhez, a nyári élményeikhez kötődtek.
Számukra is a család a legfontosabb, a biztonságot, szeretetet nyújtó környezet.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fa, minden ágának volt egy-egy kincse. Ezek a kincsek egyformán értékesek voltak. Minden ág ügyes volt valamiben. Az egyik az éneklésben, a másik a számolásban, a barkácsolásban, a festésben, a sportban, a kirakójátékokban, s végül, de nem utolsó sorban az ünneplésben.
Egy szép őszi napon csoportunk őszi levelekkel öltöztette fel a fát, s ezt követően minden gyerek elhelyezte arcképét a fa kincsei körül.
Volt, akinek kincse az éneklés, másoknak a számolás, barkácsolás vagy más egyéb dolog.
A tevékenység végére a fa büszkén állt kincseivel, szép őszi leveleivel és a mosolygós gyermekarcokkal.
A nap során a gyermekek is megértették, hogy mindig pozitívan kell előre haladni, hisz gyakorlással, szorgalommal sok-sok kincset gyűjthetünk magunknak.
Napunk sok örömmel, mókával, s tánccal végződött. Vidáman csendült fel: pozitív, pozitív gyerek vagyok.