A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola 4. c osztályos tanulói „nagyítóval szemlélték meg a természetben történő eseményeket.
Az optimizmus gyakorlása
Csengettyűvel és Boldog Dóra versével hívta Tódi törpe a meséhez a gyerekeket. Bezzeg Andrea Tódi törpe varázsszemüvege c. meséjét minden kisgyerek nagy érdeklődéssel hallgatta meg, Sün Artúrt bábbal jelenítettük meg. Majd mindenki elkészíthette saját varázsszemüvegét mindkét csoportban. A vizuális tevékenység közben Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalát hallgattuk. Az elkészült szemüvegeket fel is próbáltuk, majd tükör segítségével megtalálta mindenki a szépet és jót, ki-ki kedve szerint. Tódi törpe Szebben látó mondókáját meg is tanultuk, egész hónapban mutogatva mondogattuk. Beszélgetőkörben is felvettük a szemüvegeket és „kerestük” egymásban a jót, a pozitív tulajdonságokat, cselekedeteket. A kicsik Az optimizmus hangulatjelét egyenként is elkészítették.Mi lezárásnak a Jól érzem magam.. dalt hallgattuk meg, amire páros szoborjátékot játszottunk.
Beszélgető körben mindenki tükörben nézve elmondta önmagáról, hogy mit szeret magában, mi az, amire már képes egyedül, segítség nélkül megcsinálni. Sokan büszkén mesélték, hogy már tudnak kétkerekűn biciklizni, volt, aki örömmel mondta, hogy egyedül tud síelni, vagy szánkózni. De igazából Sári mondta ki a varázsszót, aki még nem tud pótkerék nélkül kerékpározni, de sokat gyakorol, és biztos, hogy nemsokára neki is segítség nélkül sikerülni fog. A beszélgetés után boldogan színezték ki a feladatlapon mindazt, amit már el tudnak végezni. A nagyobbak rajzukkal egészítették ki, ami nem volt a kínálat között, pl. terítés vacsorához, fürdés segítség nélkül, stb.Második héten elmeséltem a gyerekeknek Bezzeg Andrea Tódi törpe varázsszemüveg című meséjét, majd mindenki elkészíthette a saját varázsszemüvegét, amin keresztül a világot szépnek láthatják.
Végezetül készítettünk egy közös rajzot, egy romos, koszos ház oldalához varázsnagyítót tettünk, melyben látható egy katicabogárka, és egy kis színes virág a fal tövében – mindez tükrözve, hogy a rossz, romos dolgokat megnézve biztosan találunk valami szépet is rajta. Csak keresnünk kell a jót.
Az októberi boldogságóránkon újra átélhettük mennyire fontos minden pillanatunkat pozitívan megélni, még akkor is, ha néha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzeltük. A gyerekek nagyon élvezték a varásztükör feladatunkat, amikor mindenki lerajzolhatta, hogyan látja magát, amikor nagyon boldog és minden jó az életében. Mindenki pozitív, mosolygós arcát rajzolta le.
Megbeszéltük, hogy nagyon fontos olyan helyzetekben is pozitívan gondolkodni, amikor például rossz jegyet kapunk, megbántanak vagy csúfolnak minket.Mindig törekedni kell a lehető legjobb eredmény elérésére.
Meghallgattuk a hónap dalát, amit már kívülről énekeltünk nagyon felszabadultan.
ˇˇMert én egy pozitív, pozitív gyerek vagyok, bármikor bármire képes vagyokˇˇ
Életszerű szituációkban mondták el a tanulók a véleményüket, reakcióikat az optimista és a pesszimista szemüvegen keresztül. Középiskolában is nagyon jól használhatók a szemüvegek. Mindenki kiválasztotta a Kedves optimista idézetét és egy lapra felírta, díszítette.
Ebben a hónapban 4 boldogságórát tartottunk az 5 c-ben. Első órán meghatároztuk az optimizmus fogalmát, mert a gyermekek nem ismerték a szót. Felrajzoltam a táblára egy söröskorsót, ami félig volt. Melléírtam, hogy félig üres / félig tele. Megszavaztuk, hogy melyik igaz. Aki szerint félig tele, az az optimista, aki szerint félig üres, az a pesszimista.
A tankönyvből és a munkafüzetből sikerült sok feladatot megoldani: olvastunk, szituációs játékot játszottunk, tanácsokat adtunk egymásnak.
A negyedik órán egy plakátot készítettünk az osztály falára, amelynek a címe: Optimista gyerek vagyok. A diákok színes lapokra biztató, optimista feliratokat készítettek, melyek segíteni fognak nekik a nehezebb napokon.
