Az optimizmus gyakorlása
Ügyesen megfogalmazták a tanulók az optimista gondolkodás lényegét.
Miért jobb egy mosolygós gyerek társaságában lenni, a haragos, durva gyerekénél?
Előjött a hála is annál a gondolatnál, hogy mi okoz örömet, mivel vigasztalódunk meg.
Az örökmosoly feladatot az óra folytatásán, az önálló munkán csináltuk meg, amit aztán nagy tablóra ragasztottunk „Pozitív gyerek vagyok” címmel.
Téma: Optimizmus a hétköznapokban
Helyszín: M. 19-es épület 116-os tanulószoba
Cél:
– Az optimista és a pesszimista viszonyulás megismertetése.
– Az optimista és pesszimista szemléletmód közötti különbség megfogalmazása.
– Az élethez való pozitív hozzáállás rendszeres munkával elsajátítható.
A kompetenciafejlesztés feladatai: önismeret, társasismeret, önfeltárás, önreflexió, a pozitív érzelmek erősítése, az önátalakítás lehetőségének felismertetése.
Módszerek: egyéni és páros munka, beszélgetés.
Eszközszükséglet: IKT eszközök (laptop, projektor, hangszóró), feladatlap, toll
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
A „Boldogságóra” kézikönyvben olvasottakra támaszkodtam a foglalkozás megtervezésekor. Meghallgattuk a „Pozitív gyerek vagyok” című dalt. Beszélgettünk, hogy ki, miben jó, mire képes. Kiderült, hogy néhányan alul értékelték magukat. Ők pozitív megerősítést kaptak, hogy igenis, meg tudja csinálni, képes rá. A vidám és szomorú csapat nagyon jól teljesítette a feladatát. Elmondták, hogy könnyebb volt egymást nevetésre bírni, mint szomorúságra. A végén az egész csoport nevetésbe tört ki. A tükörjáték során azokat a gyermekeket választottam először, mert mindenki jelentkezett, akik magabiztosak. Ők példát adtak a többieknek. Nagyon jó hangulatban telt a foglalkozás és biztos vagyok benne, hogy sok gyermeknek adott önbizalmat.
