Felfedeztük együtt,hogy minden rosszban van valami jó.
Megbeszéltük, hogy igyekszünk ezt a gondolkodásmódot beépíteni a mindennapjainkba.
Elhatároztuk,hogy megtesszük a tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az álmaink a jövőben válóra váljanak.
Az optimizmus gyakorlása
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Tisztaforrás – vegyes korosztályú csoport
Az optimizmus fogalmának „tanítása” során többféle hangulatot és megvalósítási módot is kipróbáltunk. A hangulatok közül az örömmel, lelkesedéssel, bátorsággal végzett feladatok jelentették számukra azt, hogy -akkor én most optimista voltam. Így lett az Ő olvasatukban az optimista az, – ha merek, akkor optimista leszek.
A segítség, biztatás, egymás támogatása jelenti számukra a bátorságot amivel nekiindulnak a feladatnak és optimistám, ha látják, hogy a többiek biztatják őket.
Ez elképzeléseik a jövőről, amiben a legszebb énjük megjelenik, nagyon különböző, de az élet szép oldalát mutatja.
A tabló részletei:
– Királylány leszek és a férjem a király.
– Autóversenyző leszek és majdnem mindig győzök.
– A házam mellett lesz egy oroszlánom, ketrecben, de nem bánt. Én szelídítettem meg, kutyáim is vannak.
– Családom és autóm is lesz.
– Sok gyerekem lesz és férjem, szeretjük egymást. Ő a barátom, de el fog venni feleségül.
– Kamiont vezetek és mindig úton leszek.
– Boldog leszek, azért rajzoltam sok szívecskét…
Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola
A gyerekekkel beszélgettünk arról a képről, amihez elkészült a naplóbejegyzés. nagyon aktívak voltak a gyerekek, könnyen a felszínre jöttek az érzelmek, ügyesen meg tudták fogalmazni érzéseiket, gondolataikat.
A naplóbejegyzés elkészítése is könnyedén ment a gyerekeknek, ugyanis többen írnak saját naplót.
A konyári 4. osztályosok vonata elindult az optimista gyerekekkel a jövőbe…….
Az októberi témát sokrétűen dolgoztuk fel az osztállyal.
Hétindító beszélgetésünk alkalmával bevezettük az új témát, kerestük, gyűjtöttük a jót a hétköznapokban. A hétre azt a feladatot kapták a tanulók, hogy minden nap végén jegyezzék fel, hogy milyen jó dolog történt velük aznap. Ezekről hét közben többször, hét végén pedig átfogóan beszélgettünk. Egészen sok egyedi apró örömöt gyűjtöttek össze.
A hét során azzal is foglalkoztunk, hogy ki hogyan látja a jövőjét és megpróbáltuk a lehető legjobbat meglátni benne. Ehhez készültek a rajzok, amikből aztán elkészítettük a „Valóra vált álmok tablóját”.
Az optimizmus gyakorlása azonban itt nem ért véget, jelen kell, hogy legyen a mindennapokban. Az őszi szünet után ezt a gondolatmenetet folytatva vágunk bele a témahetünkbe, amelynek témája szorosan kapcsolódik a boldogságóra program témáihoz.
A hónap dala nagyon tetszett a gyerekeknek. Motiválólag hatott az egész osztályra. Mindenki megfogalmazta mennyire érzi magát pozitív gyereknek. Mi az, amiben pozitívnak látja magát…
A különböző szituációs játékok sokat segítettek abban, hogy adott helyzetekből hogyan lehet kihozni a lehető legjobbat és a rosszat is a magunk javára tudjuk fordítani.
A nevetésverseny csak tovább fokozta a gyerekek jó kedvét.
Október 2. hetében elkezdtük felépíteni álmainkat:
– Ha minden a legjobban alakul, kinek milyen álma valósulhat meg a jövőben?
– Kiből mi lesz 20-30 év múlva?
Először nehezen indultak el a gyerekek gondolatai, de a közös beszélgetések, kérdések segítették őket és egyre színesebben ”festették le” a jövő beli életüket….
Alig kezdtük el felépíteni álmaink piramisát, október 10-én olyan dolog történt az osztályunkban, ami nem csak az osztályt, hanem az iskolánk összes tanulóját, pedagógusát és egész Kaposmérőt megrázta. Tanítványom 3 évi kitartó küzdelem után az angyalok közé költözött. Sajnos a szervezete már nem tudott tovább felülkerekedni a rákon… Szeptember 27-én még kis quadjával eljött velünk kerékpártúrára, aztán pár nap elteltével hatalmas romlás következett be az állapotában és sajnos már nem lehetett megmenteni az életét.
Az élet, tanítói pályám legnehezebb feladata elé állított. Álmokról, optimizmusról beszélni az osztályommal úgy, hogy közben a sors elragadta az egyik osztálytársukat, akinek minden álma szertefoszlott….
Megbeszéltük, hogy az állandóan jókedvű, mindenki arcára mosolyt csaló Máté is azt szeretné, ha mi optimistán, erősen, bátran, kitartóan küzdenénk tovább a céljainkért….
Igazságtalanul bélyegeztük meg az őszt azzal, hogy ez az elmúlás évszaka, hiszen attól, hogy a természet aludni tér, mi még aktívan nézhetünk szembe az élettel és a jövőnkkel….
A gyönyörű színekben pompázó természet adta lehetőséget kihasználva levélesőben és levélcsatával fejeztük be az októbert.
Milyen vagyok?
A gyerekek leírták, hogy milyen jó tulajdonságaik vannak. Néhányan kiegészíthették buzdító szavakkal, mondatokkal is!
Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola
Ebben a hónapban több program is volt az iskolában a pályaválasztáshoz kapcsolódóan. Így a beszélgetés is ebben a mederben haladt. A tanulók a leendő foglakozásukat jelenítették meg a tablón.
Októberi témánk az optimizmus gyakorlása mindennapjainkban. Foglalkozásunk elején meghallgattuk a hónap dalát, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Ezután beszélgettünk az optimizmusról, arról, hogy ez azt jelenti, bármi rossz is ér minket, akkor is próbálunk a jóra koncentrálni. Ezután megbeszéltük, hogy kinek milyen kedve van, majd a tükör előtt gyakoroltuk a vidám és a szomorú arc imitálását. Ezt követően síkbábok segítségével elbáboztam nekik a „Tódi, a kertimanó” című mesét, majd átbeszéltük a mese tartalmát. Végezetül elkészítettük a saját optimista szemüvegünket.