Optimistán tekintünk a jövőbe.
Az optimizmus gyakorlása
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Az optimizmus
Boldogságóránk 2. témaköre az optimizmus volt. Megbeszéltük a gyerekekkel hogy mi az optimista ember főbb tulajdonságai. A relaxációs gyakorlatok után meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok c. számát, amit mozgással kísértünk. Elbáboztam a Bohóc a kórházban c. mesét, aminek segítségével a gyerekek megértették az optimizmus lényegét.
Az optimizmus feldolgozásához érdekes játékokat játszottunk:
• Tükör játékot, aminél körben ülve mindenki mondott magáról egy jó tulajdonságot. A bátortalanoknak segítettünk. a gyerekek mondtak nekik egy jellemző jó tulajdonságot.
• Nevetess meg! c. játék, aminél a gyerekeket 2 sorba állítottam, mindenkinek meg kellett nevettetni a vele szemben álló párját.
• Erősségeim lufija c. játék, aminél csapatépítésként közösen készítettünk egy kartonra lufikat. Egy-egy lufiba beleragasztották erősségeiket ábrázoló képeiket.
• Varázsgömb c. játéknál a varázsgömbös képben belerajzolták mindazt, aminek a megvalósulásában reménykednek.
Végezetül elénekeltük a Van nekem egy álmom c. éneket. A boldogságóra alatt öröm volt látni, hogy a gyerekek mennyire élvezik a közösen eltöltött játékokat. A beszélgetések során meglepően szép tulajdonságokat fogalmaztak meg egymásról.
Gólyafészek Óvoda és Mini Bölcsőde
A mostani foglalkozás kicsit rendhagyóan kezdődött. Az interneten talált ötlet alapján Bagdi Bella zenéje alatt a gyerekekkel
sajátos módon köszöntöttük egymást. Ha a szív emblémát választotta valaki, ölelést váltottam vele, ha a kéz emblémát, akkor kezet fogtunk és ha a hangjegyet érintette meg, akkor táncoltunk egyet. Boldog Dóra varázstükröt hozott a gyerekeknek, amibe belenézve mindenki elmondhatta, hogy milyen jó tulajdonságokat ismer önmagában. Elkészítettük
az optimista szemüveget. Elmesélte nekik Boldog Dóra, milyen balszerencsés eset esett meg vele a napokban. Természetesen azt is miért nem esett kétségbe, mi volt a szerencse a szerencsétlenségben. Megkerestük a tanulságot.
Egész nap többször megjegyeztem, hogy „milyen szerencse, hogy…” Nap végére többektől hallottam ilyen megjegyzéseket.
Szandaszőlősi Általános Iskola és AMI
Esős október lévén nagyon könnyen lehetett az optimizmusról beszélgetni.
A beszélgetőkör előtt hangulatjelek alá tették a neveiket.
Beszélgetőkör keretében megkezdett mondatokkal tereltem a beszélgetést a kívánt cél felé.
Szeretem az esőt, mert…..
Szeretem az őszt, mert….
Szeretek iskolába járni, mert….
Később megkértem őket, hogy rajzoljanak szivárványt, ahogyan ők látják. Míg rajzoltak, óvatosan rákérdeztem, hogy van-e az életükben olyan történet, amely rosszul indult, de mára úgy érzik, jóvá lett.
Az egyik kislány ekkor elmesélte, hogy tavaly elköltözött az apukája, és ő napokig sírt utána. Nagyon nehezen tette túl magát rajta, sokat szomorkodott, de mostanra megnyugodott, és az apukája új élete is tetszik neki, szereti, és nagyon várja hogy találkozzanak. Mi felnőttek nem tudtuk száraz szemmel végighallgatni.
A szivárványok gyönyörűek lettek, kiállítás után mindenki hazavitte a családjának.
A beszélgetőkör végén a hangulatjelek mind a helyükre kerültek. 🙂
Kölcsey Ferenc Általános Iskola Nyírlövői Tagiskola
A gyerekek elképzelték, milyen életet, pályát szeretnének 20 év múlva elérni.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Az optimizmus gyakorlása
Helyszín: Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium, M. 19-es épület (1. emelet, I/2-es tanulószoba)
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Módszer: drámapedagógiai módszerek (mesefeldolgozás, közös mesélés, belső hang, történetváltozatok)
Cél: A kollégisták ismerjék fel és gyakorolják a pozitív gondolkodás lényegét: a kockázatvállalást, a pozitívumok meglátását és az átkeretezést.
Jelenlévők: 12 fő
Az optimizmus definiálása után az Ambrus királyfi című magyar népmese drámapedagógiai módszerekkel történő feldolgozása következett az optimista és pesszimista, a kockázatvállaló és a kockázatkerülő hozzáállás bemutatására. A foglalkozáson részt vevő diákok két csapatot alkotva elsősorban a „belső hang” módszert alkalmazva jelenítették meg a főszereplő (az optimista Győző királyfi és a pesszimista Laci királyfi) gondolatait, és tippelték meg, mit tenne az adott helyzetben hősük.
Ezután két rövid történet (egy kínai tanmese és egy buddhista legenda) alapján kipróbáltuk a pozitívumok meglátása és az átkeretezés technikáját, majd a foglalkozást egy rövid zárókörrel zártuk.
Ráhangoló relaxációt követően az elméleti hátteret tekintettük át. Megbeszéltük, hogy milyen is az optimista ember. Visszatekintettünk, hogy az elmúlt évek folyamán milyen játékos gyakorlatokat végeztünk az optimizmus témán belül. Az októberi évszakok-projekt keretében ízelítőt adtunk az iskola felsős tanulói számára a boldogságórákból, táncoltunk a hónap dalára. Elkészítettük a „Valóra vált álmok” tablónkat.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Az optimizmus gyakorlása
Az optimisták a problémákkal szembenéznek és nem adják fel.
Mit jelent az optimizmus? Milyen az optimista ember?
Mi az optimizmus ellentéte?
Optimizmus: Optimista az olyan ember, aki azt gondolja az emberekről, a világról, hogy az jó. Hisz abban, hogy a dolgok bármilyenek is legyenek, majd jóra fordulnak. Az optimizmus egy pozitív életszemlélete a világnak.
Pesszimizmus: A pesszimista ember abban hisz, hogy a dolgok alapvetően rosszak és rosszra fordulnak. A pesszimizmus negatív életszemlélete a világnak.
Meghatároztuk a fogalmakat. Szituációs játékkal dramatizáltuk A lakatlan sziget című történetet. A példázat és a saját tapasztat alapján a tanulók választottak maguknak tulajdonságot. Ez egy optimista osztály!