Az aktuális segédanyok közül a kitartás témát választottam a gyerekeknek. Előzetes feladatként csapatokat kellett, hogy alakítsanak. Elmondtam, hogy mi lesz a feladat, s biztattam őket, hogy a játékidő alatt gondolkozzanak el a megoldáson.
Amikor megkapták a lapokat, csak reménytelenül nézték, hogy ebből bizony nem lehet. De nem adták fel. A legtovább megoldhatatlan feladatnak gondoló csoportnak sikerült a legmagasabb tornyot felépíteni. 🙂
Nagyon tetszett a gyerekeknek a feladat. A kezdeti „feladom, lehetetlen, nem tudom megcsinálni…” óriási örömmé, sikerélménnyé változott.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlására a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal hangolódtunk rá, majd meghallgattuk a Világomban minden rendben van című dalt. A téma bevezetéseként Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékot játszottunk, ahol mindenkit sikerült megnevettetni. Megkerestük az Értelmező kéziszótárban az optimizmus és a pesszimizmus fogalmát.
A téma feldolgozását a munkafüzetben található kép elemzésével kezdtük, majd kódok segítségével megfejtettük a svéd bölcsességet. Megismerkedtünk A lakatlan sziget történetével és beszélgettünk a történet tanulságáról. Készítettünk optimista és pesszimista szemüvegeket, majd lerajzolta mindenki az optimista tükörképét. Megoldottunk néhány feladatot a munkafüzetből és beszélgettünk „A jövő vonaláról”, ahol mindenki elmondhatta a terveit.
Plakátot készítettünk az óra összefoglalására, végül zárásként közösen énekeltük a Világomban minden rendben van című dalt.
A témát a hónap dala meghallgatásával kezdtük, a „Pozitív gyerek vagyok ” dallal. Megbeszéltük, hogy mit jelent az a szó, hogy optimizmus. Megkerestük ennek a szónak az ellentétjét, majd megbeszéltük, hogy ki tartja magát optimistának. Kerestünk a hétköznapi életünkből olyan eseményeket, amikor negatív dolgok történtek velünk és megkerestük az eset optimista, pozitív oldalát.
Beszéltünk a vágyakról, célokról, hogy hogyan is kellene mindenhez hozzáállnunk, majd minden gyerek elkészítette a saját jövőbe látó optimista szemüvegét.
A 2. osztályosok nagy örömmel ismerkedtek az optimizmus témakörrel. Legjobban az „optimista tükör” feladat tetszett nekik. Ezek után ügyesen válogatták és csoportosították az optimista és pesszimista mondatokat. Ezeket a pozitív mondatokat használva készítették el az „optimista esernyő” feladatot. Nagyon jó hangulatban folyt a feladatok végzése, miközben a „Pozitív gyerek vagyok” dalt énekelgették.
Az optimizmus témájában megnéztük az 5. osztállyal a rövid animációs filmet, majd megbeszéltük, hogy mi is történhetett a kisfiúval, hogyan változott meg a hozzáállása. Ezután gondolattérképet készítettünk az optimizmus szóhoz, miután a felsős dalt is meghallgattuk. Csoportokban szókereső játékban bővítettük tovább szókincsüket a témával kapcsolatban. „Játék a színekkel” címen optimista és pesszimista hangulatú képeket színeztünk. Megfigyeltük a különbségeket, a színek hangulatát. Végül szituációs játékokat játszottunk, ahol különböző helyzetek optimista és pesszimista módon fejeződtek be.
A 2.B számára izgalmas élmény volt a sulikonyhában eltöltött idő, ahol közösen készítettek egy finom tökös sütit. Az optimizmus mindenkiben ott volt, hiszen ez volt az első próbálkozásuk sütikészítés terén. A gyerekek vidáman vágták fel a tököt, méricskélték a hozzávalókat, és izgatottan várták a végeredményt. A közös munka során megtapasztalták a csapatmunka örömét, és amikor végre elkészült a süti, mindenki örömmel kóstolta meg. A siker pedig nem maradt el: a süti finom lett, és mindenki elégedetten nézett egymásra. Köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a felejthetetlen élményben.
Október hónap rengeteg programot tartogatott számunkra és szerencsére az időjárás is kényeztetett bennünket!
Az Állatok Világnapja alkalmából ellátogattunk a helyi Állatmentő Alapítvány telephelyére, ahol kutyusokat fogadnak be és keresnek nekik szerető gazdit, valamint a községünk szürkemarha állományát néztük meg. Ugyanekkor erdei kiránduláson vettünk részt, ahol a növények és rovarok nézegetése közben a természet és a környezetünk megóvásáról beszélgettünk a gyerkőcökkel. A legjobb viszont az volt ebben a napban, hogy mindezt lovaskocsin döcögve tettük meg, vidám énekek kíséretében.
A Világgyalogló (hó)nap keretein belül sok-sok helyi érték megtekintése közül a kelebiai Vasutas Emlékház meglátogatása nyújtotta a legnagyobb élményt a gyerekeknek. Az emlékház és a gyűjtemény tulajdonosa egy siket-néma fiatalember, aki hatalmas szeretettel fogadott minket.
Október vége van, gyönyörűen süt a nap, ezért a foglalkozást a Napimádás relaxációs gyakorlattal kezdtük. A varázsszemüvegek készítése közben többször meghallgattuk az optimizmus hónap dalát: Bagdi Bella: Világunkban minden rendben van. Mikor meghallják ezt a dalt, odafigyelnek, már-már majdnem tudják a szövegét is. A szemüveget felvéve hallgatták meg a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Utána megtanultuk Tódi törpe Szebben látó mondókáját, mozgással kísérve. A „vidám arcról” beszélgettünk, kezünkkel körbe véve fotót készítettünk.
Ebben a hónapban az optimista szemlélet gyakorlása volt a feladatunk.
Ehhez, hogy kicsit könnyebben menjen elkészítettük a pozitívan látó szemüvegünket.
Az optimizmus gyakorlásának témáját szituációs játékokkal igyekeztem közelebb hozni a gyerekek számára. Boldog Dóri meséjéből ismerkedtek meg a résztvevők Tódi Törpével és az ő optimista varázsszemüvegével, amelyen keresztül nézve szebb a világ. Ezt követően mindenki elkészíthette a saját varázsszemüvegét és kipróbálhatta, milyenné vált tőle amit lát. Végezetül mindenki hazavihette a varázsszemüvegét, hátha jól jön majd másnak is.