Az optimizmus és pesszimizmus szómagyarázat után láttunk munkához.Ráhangolódtunk Bagdy Bella dalával a témára, majd a gyerekek különböző megkezdett mondatokat fejeztek be egy Smiley körül, ezzel is erősítve a pozitív gondolatok áramlását.A gyerekek önállóan is elkészítették saját Smiley-jukat,majd elkészült a csoport közös optimizmust kiteljesítő plakátja is.A pozitív gondolatok a Smiley körül olvashatóak.(Pl. Szeretem,ha… Képes vagyok arra, hogy…)

Ne add fel!

Milyen lesz a jövőnk? Hogyan fogunk élni, mit fogunk csinálni?

Már rögtön az első héten boldogságórával kezdtünk, mert az eddigiek alapján azt tapasztaltam, hogy egyes tanulók önbecsülése nagyon kicsi, és ez az alsó-felső átmenetet is negatívan befolyásolja. Főleg a dolgozatok előtt látható ez igen erősen.
Ezen az órán azzal kezdtük, hogy beszélgettünk kicsit arról, hogy mi is az az optimizmus és a pesszimizmus, ki milyennek tartja magát, és hogy az álszerénység mekkora bajt tud okozni az embernek, hogyan kell kezelni az önmagunk bemutatását, hogy az ne legyen sem dicséret sem álszerénység. Fontos, hogy tiszteljük, szeressük magunkat, tisztában legyünk belső tulajdonságainkkal. Utána próbáltuk vicces „pofákkal” megnevettetni egymást. A fiúkat és a lányokat külön csoportba állítottam, mert mostanában elkezdődött náluk az elkülönülés, így nem erőszakoskodtam. (Majd a csoportmunkák alatt.) A fiúknak nagyon ment a feladat, minden lányt megnevettettek, de visszafelé ez nem ment. Mindenesetre a hangulat nagyon jó volt. Ez után nyomtatott szemüvegeket színeztek optimista és pesszimista hangulatúra.
Egy másik alkalommal történetekhez használtuk a szemüvegeket. Meg kellett állapítani, hogy optimista vagy pesszimista hozzáállást hallottak-e, és a pesszimistánál optimista magyarázatot kellett keresniük. Nagyon nehéz feladatnak bizonyult, ugyanis a gyerekek meg vannak róla győződve, hogy elvárás a társadalom részéről a pesszimista hozzáállás! Ezért készítettünk egy olyan fényképet, ahol mindenki a boldog szemüvegekre mutat rá mint elérendő célra. Ezt a témát egész évben vinnünk kell magunkkal.
Ehhez kapcsolódott az irodalom óra minden meséje a témakörben, legerősebben Andersentől A teáskanna című, ahol ismét elővettük a boldogság témakörét, és külső-belső tulajdonságok, a jó önismeret is előkerültek. Összeszedtük a jó tulajdonságaikat is a következő osztályfőnöki órán, majd felírtuk ezeket levelekre, és egy rajzolt ágra ragasztották őket. Ezzel „zártuk” a témát, bár még hiányzik egy-két dolog ezzel kapcsolatban. A novembert szeretném azzal kezdeni, hogy beszélnek egy kicsit arról, hogy mivel lehetne még szerintük kiegészíteni ezt az ágat, hiszen nem biztos, hogy a többiek minden oldalról ismernek minket. Így át is vezethetem a következő témát, a társas kapcsolatokat, melyben a többiek mélyebb megismerése és a kapcsolatok megerősítése lesz elsődleges célom. A két téma szorosan összefonódva lesz jelen a továbbiakban.