A Csiga csoportos kisgyermekek számára nagy-nagy örömet hozott az újabb boldogságóra, hiszen már előző alkalommal megtapasztalhatták, hogy milyen fantasztikusan jó dolgokkal ismerkedhetnek meg. Relaxációval, „az égig érő fa vagyok, majd ingaóra” foglalkozással indítottunk. A hónap dalával ismerkedtünk meg, örömmel táncoltunk, énekeltünk együtt. Megtudtuk mit jelent az optimizmus, és hogy milyen jó dolog az optimista szemléletmód, ezt játékkal is megerősítettük. Az optimizmust egy mosolygós „smiley” arcocska jelképezte, melyet kiszíneztünk és a szüleinknek otthon megmutattuk. Megismertük Tódi Törpe varázsszemüvege című mesét, majd e kedves szereplő „szebben látó” mondókáját ismételtük kezünkkel is mutatva. Felvettük mi is a varázsszemüveget, elmondtuk mit látunk szebben. A csillogó vigaszbot nagyon érdekes volt, lehetőségünk adódott elmondani, ha korábban esetleg valamiért szomorúak voltunk. Ezután megcsodáltuk Tódi Törpe házát, melyet az óvónénik szépen kiszíneztek nekünk. Nagyon izgalmas volt a Boldog Blanka-Szomorú Szilárd játék, mosolyogtunk végül mindannyian. A boldogságóránkat vidáman zártuk. A meghitt szeretetölelés után, a pozitív gyerek vagyok zenére táncoltunk és énekeltünk. Mosolygós, optimista kiscsigák vagyunk!
Az optimizmus gyakorlása
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az órán megbeszéltük, mi a különbség az optimista és a pesszimista gondolkodás között.Majd példákon keresztül tanultuk meg az optimista hozzáállást az előttünk álló iskolai feladatokkal kapcsolatban. Volt még nevetőverseny , a hónap dalának refrénjét közösen énekeltük, majd leveleket festettünk optimista színekkel .
Uzsoki Középiskolai Leánykollégium
A bizonytalanságtól és a jövőtől való félelem, reményszegett állapot és aggodalom jellemezhette volna már márciustól tevékenységünket. Nem adtuk fel és bizakodva hajtottuk végre a BISEL-projekt feladatait, amit egy éve kezdtünk el.
A járvány miatt megváltozott körülmények, az online térben való munka sem tántorította el csapatunkat.
Az optimista szemlélet örömfokozó hatása még mindig tart. Elég csak a faliújságunkra nézni, ahol az országos második helyezés díja látható.
Csoportfoglalkozások keretében a hónap témáját, ezen eseményt szemléltetve tudjuk érezhetővé tenni.
Foglalkozásterv 2. – Az optimizmus gyakorlása
A Boldogságóra vezetője:
Jeney Gabriella
Kaposvári Nemzetőr Sori Központi Óvoda, 2020/2021-es tanév
Bojtocska csoport, 3-4 éves korosztály
Szervezési feladatok
-csoportszoba előkészítése
-hangulatjelző kártyák elhelyezése
-jelek előkészítése
Ráhangolódás
– Mi is az optimizmus?
Derűlátás, bizakodás, a jó észrevétele. Ha nem sikerül egy feladatot megoldani, ha nem nyerek elsőre a játékban, ha nem tudok még kétkeréken biciklizni, akkor sem adom fel, nem kesergek, hanem újra próbálom, mert hiszek magamban, és keresek egy másik megoldást a siker eléréséhez. Elhiszem, hogy jó vagyok valamiben!
Relaxáció
„Napimádás”
Körben állunk. Kezeinket emeljük fel magastartásba és szívjuk be a levegőt, majd engedjük le a karunkat, és fújjunk jó nagyot. Minden bánatot, feszültséget, rosszkedvet kiengedünk magunkból.
„Hervad a virágom, éled a virágom”
Körben állunk. „Hervad a virágom” kifejezésre lassan előre hajtjuk a fejünket, majd a vállunkat, törzsünket, és lógatjuk a karunkat. „Éled a virágom” kifejezésre lassan emelkedik a törzsünk vissza, és szép, egyenes testtartásba érkezünk.
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát.
Jelentésteremtés
„Vettem a piacon”
A gyerekek körben ülnek. Egy fiú, egy lány… A fiúk a körték, a lányok az almák. Ha a játékvezető azt mondja: „Ma a piacon almát vettem” – akkor a lányoknak kell felemelniük a kezüket. „Ma a piacon körtét vettem” – fiúk emelik fel a kezüket. „Ma a piacon gyümölcsöt vettem” – mindenkinek fel kell emelnie a kezét.
Megismételjük a játékot dióval és gesztenyével.
Jelentésteremtés mesével
Triangulum hangjára odaröppen hozzánk a boldogság kék kismadara, hogy ő is velünk hallgassa a mesét. „Kerekerdő kalandra hív téged, hallgasd, mit súgnak a tündérek,
hipp-hopp, tárd ki a szíved kapuját,
mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll.
Tikk-takk ketyeg a kis óra,
ezt üzeni neked a Boldogság Madara:
Gyere velem, vigyázz ránk a napsugár, Kerekerdőn a boldogság megtalál!
Majd elmesélem Bartos Erika: A hímestojások című meséjét.
A mese után megbeszéljük, hogy:
– Mi volt a lányok feladata?
– Mi történt Ugri tojásaival?
– Mit tett Ugri?
– Mindenki segített neki?
– Hogyan oldotta meg a helyzetet?
– Minden munkájával végzett Ugri?
Reflektálás
Értékeim háza
Egy emeletes házra sok ablakot rajzolunk. Közösen olyan készségeket, képességeket gyűjtünk, amiben a gyerekek jók, vagy most tanulják. Miután megbeszéltük ezeket az értékeket, beragasztjuk a képeiket a ház ablakaiba. A gyerekek naponta megnézhetik, és odarajzolhatják a jelüket ahhoz, amelyik képesség már az erősségük lett.
A foglalkozásunk témája : Tódi törpe varázsszemüvege című olvasmány feldolgozása. A mi osztályunkban( 1-2. osztály) az óvodás korcsoportnak szóló könyvet használjuk, hiszen még most ismerkedünk magával a módszerrel. Mindig magyarórán kerül feldolgozásra a szöveg, amelyhez a feladatokat szabadfoglakozásokon végezzük el, de a hónap dala :a Pozitív gyerek vagyok című dal, minden tanórán, szabadfoglalkozáson előkerül. A gyermekek már kívülről fújják. Ez a téma nagyon fontos, hiszen az én” gyerekeim” sajnos nagyon nem optimisták, de a varázsszemüveg készítésekor rájöttek, hogy mindig keressük a jót, és ne a rosszat lássuk meg.
„Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” (Janikovszky Éva)
Az optimizmus gyakorlása
Az októberi boldogságórán arra törekedtünk, hogy meglássuk a helyzetek és dolgok jó oldalát. Beszélgettünk az optimista és pesszimista gondolkodásról, a problémák megoldásáról. Közösen optimista koszorút készítettünk és felvettük az optimista szenüvegünket.
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Járványhelyzetben különös módon ünnepeltük az ölelés világnapját, és próbáltunk „előre tekinteni”.
Amíg mi nem ölelhetjük egymást, készítünk macit hozzá, s majd a Család dupla ölelést kap.
Másnap büszkén elmesélték, kinél mekkora ölelés volt a legnagyobb. 🙂
Forrás: http://krokotak.com/2016/02/vlove-bears-v/
Az optimizmus hónap témáját 4 napon keresztül dolgoztuk fel. A csoportban a nagycsoportosok által nagyon jól sikerült a hét, a kis csoportos gyermekek is mindig részt vettek a feladatokban, de nekik még nehéz volt ezt a témát megérteni.
1. napon A fogalmak tisztázása volt a legnagyobb kihívás, de példákon keresztül sikerült rávezetnem őket a lényegre. Az optimista gondolkodást- a pozitív gondolkodást- gyereknyelven a jól gondolkodni jeligével láttam el.
Kipróbáltuk a tükör játékot, érdekes volt látni hogy a gyerekek mit tartanak magukban fontosnak.
A beszélgetés során nagyon mély dolgok is a felszínre törtek több gyermekből is, ami számunkra nagy figyelemfelkeltő hatással bír majd a továbbiakban.
Bezzeg Andrea meséje Tódiról, a kis süniről és a varázsszemüvegéről nagyon nagy sikert aratott a hét folyamán, sokszor el kellett mesélnem. A gyerekek beleképzelték magukat a törpe szerepébe és átérezték a süni érzéseit, nagyon jó volt látni, hogy képesek empatikusnak lenni. Végül pedig kiszínezték Tódi házát.
2.napon ismét elmeséltük a mesét 2x, majd megbeszéltük hogy ők is elfogják készíteni a saját varázsszemüvegjeiket. A mese után megpróbáltunk közösen megfogalmazni optimista gondolatokat, és eljátszottuk Boldog Blanka és Szomorú Szilárd játékát. A gyerekek először érdekes volt nagyon félve kezdték el egymást felvidítani, de a játékot többször elpróbáltuk és a végére már nagyon élvezték. Ezután meghallgattuk Bagdi Bella : Pozitív gyerek dalát a gyerekeknek nagyon tetszett és táncoltunk rá. Majd mindenki elkészítette a saját varázsszemüvegét, flitterekkel díszítve.
3.napon a csoportba érkezett Meseországból egy éles szemű sólyommadár. Aki a világon képes meglátni a jó dolgokat. A gyerekek körben ültek beszélgetőkört alakítottunk és aki szerette volna odarepült hozzá a sólyom és elmondhatta, hogy ő mit látott a sólyom szemével. A gyerekek nagyon élvezték, az általam varrott kis madár nagy sikert aratott. Ezután közösen megbeszéltük milyen értékeink vannak, elkészítettük az értékeink fáját közösen, minden kisgyermek választhatott 2-2 virágot, amit az általa gondolt 2 legértékesebb értékéhez ragasztott fel. Majd a nap zárásaként kiszínezhette mindenki a saját sólyom madarát.
4.napon a gyerekekkel közösen megbeszéltük mi az ellentét fogalma, kicsit nehezebben értették me,g mint gondoltam. Ezután példákon keresztül beszélgettünk optimista és pesszimista gondolatok megfogalmazásával. Ezek után a gyerekek elétettem többféle smilefejeket, amelyek szomorú és vidám arcokat fejeztek ki. A gyerekeket megkértem, hogy válasszanak egyet, amilyen érzést éppen éreznek és mondják el, hogy miért azt választották, a gyerekek őszintén megnyíltak és elmondták az érzéseiket. Ezeket a fejeket ki lehetett színezni a nap végén, de mielőtt színeztek volna kitettem nekik egy kisebb és nagyobb tök fejet, ezeket ők díszíthették ki szemmel, orral és szájjal. Kisebb és nagyobb méretűek voltak, összehasonlításokat végeztünk, számlálgattunk, csoportosítottunk. Ezek után pedig félbe vágott tököket kellett összepárosítaniuk. Majd felhelyeztük a Boldogság várunkra a hónap jelképét.
A hetet nagyon jól sikerült lezárnunk a gyerekek örömmel gondoltak vissza a feladatokra.
Jövőhéten még kolléganőm a tökös hét keretében elkészíti majd a gyerekekkel a csoportunk optimista tökfejét 🙂
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
” Érik a szőlő, hajlik a vessző…” – énekelte a szüreti a mulatságba készülő vándor. Útja során elfáradt és betért az óvodába, ahol elmesélte, hogy milyen sok helyen járt már a világban. Beszélt Boldog várról, a csodákról, a tündérekről. A gyerekek kíváncsian állták körbe, szívesen táncoltak vele és ámulattal hallgatták a történetét. Egyszer csak a kalap alatt mozogni kezdett”valami”.Még János, a vándor is meglepődött, hiszen ahogy levette a kalapját egy kis törpe bújt elő belőle.
– Szia Tódi törpe! – kiabálták a gyerekek.
– Szervusztok gyerekek! – kacagott fel hangosan a kis pajkos törpe.
János nem tért szóhoz a csodálkozástól. Nem tudta, hogy a törpe mikor bújt el a kalapjában. Talán, amikor Kerekredőbe érve, megszunnyadt egy kicsit a Hálafa tövében.
Tódit mindenki kedvesen fogadta, aki természetesen nem jött üres kézzel.
Egy mosolyt ajándékozott a gyermekeknek.
Különleges volt, hiszen ez a mosoly körbejárt. Mindenki annak adta át, akinek szerette volna .Volt, aki kedves szavakat mondott a tárásnak. Pl. Köszönöm, hogy a barátom vagy! Olyan jó, hogy játszottál velem! Mindig jó nekem, ha itt vagy!
ezek a gondolatok, a gyermekek reakciója mindig boldogsággal tölt el.
Tódi a mindent látó szemüvegét is elővette, amelyben szerinte minden olyan szép. elmesélte a történetét Sün Artúr barátjáról, akit sikerült meggyőznie az élet szépségéről. A kis süni elhitte magáról, hogy szerethető és ügyes, ezáltal ő is észrevette a világban az apró örömöket. Az optimizmus fogalmát igyekeztem mese, mondóka formájában is a gyermekek felé közvetíteni. Úgy érzem sikerült.
A boldogság várát a gyermekek nagyon szerették volna látni, így a vándor elvezette őket egy folyóhoz, ahonnan halványan lehetett látni a várhoz vezető alsó két lépcsőt. Tódi elmesélte bizony még hosszú az út odáig, de biztos abban, hogy a gyermekek hamarosan el fogják érni a céljukat. Ha hiszünk valamiban, ha optimisták vagyunk előbb vagy utóbb elérjük azt, amit szeretnénk. Ezt a gyermekek is megerősítették, hiszen kis élményeiket mesélték közben.
A vándor és Tódi törpe egész nap ott maradtak az óvodában és részt vettek a kis Mihály napi vásáron és a csoport szüreti mulatságán.
Hogy éreztem magam?
Feltöltődtem.
Sokat kaptam.
Elsősorban mosolyt, jókedvet, humort.
Hitet abban, hogy gyermeki lélek gazdagságát még sokáig szeretném csodálni.
Andi néni 🙂