A gyerekek letajzoltak, hogy milyen boldog jovobelit eletet kepzelnek el maguknak. 20 ev mulva lesz nekunk boldog allatorvosunk milliardosunk sportauto tulajdonosunk es csaladi vallalkozasban dolgozonk is.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása
Elmeséltem az októberi mesét: Tódi törpe varázsszemüvege. Beszélgettünk a meséről.
Varázsszemüvegeket készítettem, a gyerekek pedig kidíszítették. Felpróbáltuk, közben mondogattuk: Van nekem egy szemüvegem, ha felteszem azt, szebbé válik minden benne, amit megmutat! Megcsodáltuk benne a környezetünket.
Kiszínezték Tódi törpe házát, amit a munkafüzetből fénymásoltam ki.
Elkészítettük az optimizmus jelét. Műanyag tányért körberajzoltunk, kivágtuk, sárgára színeztük, mosolygós szájat, szemet rajzoltunk rá. Volt olyan gyerek, aki ötöt is készített. A munkákat (mint ahogy a többit is), kitettük a Boldogóvoda hirdetőtáblára. A szülőknek leírtam néhány gondolatot az optimizmusról, hogy ők is érezzék az optimizmus gyakorlásának lényegét.
Tükörjátékot játszottunk. Aki belenézett a tükörbe elmondta, szerinte milyen jó, pozitív tulajdonságai vannak. A kisebbeknek segítettünk.
A csoportban több a kisebb gyerek, és olyan fiúk, akik nem nagyon szeretnek rajzolni, ezért nem erőltettem, hogy rajzolják le, amiben ügyesnek érzik magukat, inkább a feladatlapot színeztettem ki, és elkészítettük az „Értékeim fáját”. Megbeszéltük, milyen ágak kerüljenek a fára. Előre elkészített virágokra rárajzolták a jelüket, és a megfelelő ágra ragasztották.
Többször mondogattuk a múlt hónapban tanult mondókát, az ismert mutogatással: Nap, nap, nap, fényes nap…
A foglalkozást a Világomban minden rendben van című dallal vezettem be. Erre a zenére többször is összegyűltünk, táncoltunk a hónapban. Relaxációs gyakorlatnak az „égig érő fás” gyakorlatot és az ingaóra lendül jobbra-balra ellazítást vettem be. Tényleg elcsendesednek ezekre a gyakorlatokra, így könnyebb a beszélgetés a szőnyegünkön. Elmeséltem a gyerekeknek: reggel ahogy jöttem az óvodába, láttam egy fakopáncs-t az egyik oszlopon, és ez jó érzéssel töltött el. Mondtam a gyerekeknek, hogy mindennap vár ránk valami jó dolog. Kérdeztem: Veletek milyen jó dolog történt ma? A gyermekek is mondtak néhány dolgot, madárról, kutyáról, sőt az egyik kislány megjegyezte, hogy ma Kristóf nem sírt, amikor érkezett az óvodába. Ez jó alkalom volt egymást megdicsérni valamiért. Tanulgattuk a Hipp-hopp… kezdetű mondókát, majd meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok… dalt, amit a gyerekek utána is szívesen dúdolgattak. Mindenki megpróbálta lerajzolni mosolygós önmagát.
2019.október 31.
Beszélgetés a gyerekekkel arról, hogy mit is jelent valójában az optimizmus. Miért vagyunk boldogabbak, ha optimistán gondolkodunk? Aki kitartó, nem adja fel, sokkal sikeresebb, elégedettebb az iskolai munkájában is.
A gyerekekkel elkészítettük az optimista szemüveget. Nagyon élvezték az elkészítését.
A gyermekek arról készítettek rajzokat, hogy hogyan látják magukat évek elteltével. Arról beszélgettünk, hogy változik életük, életterük.
A gyermekek arról készítettek rajzokat, hogy hogyan látják magukat évek elteltével. Arról beszélgettünk, hogy változik életük, életterük.
A témát osztályfőnöki órán dolgoztuk fel. Először az optimizmus fogalmát igyekeztem tisztázni a gyerekekkel. Meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire nem ismerik a szó jelentését, az osztályból csak egy tanuló tudta megfogalmazni. Beszélgettünk arról miért jobb optimistának lenni, miért fontos optimistán szemlélni a világot. A témával kapcsolatos szituációs játékokat találtunk ki és játszottuk el optimista és pesszimista nézőpontból. Csoportokat alakítottunk és a gyerekek feladata az volt, hogy különböző félbehagyott gondolatokat fejezzenek be optimista és pesszimista szemszögből.
Az óra végére minden tanulóban tudatosult, hogy mennyivel jobb mindannyiunk közérzete, ha az optimista emberként, pozitív szemlélettel nézzük a világot.