Beszélgetőkört alakítottunk a gyerekekkel. Szó esett arról, milyen, amikor boldogok vagyunk és megbeszéltük, hogy ennek az érzésnek a szomorúság az ellentétje. Elmondhatták, ha ők szomorúak mit éreznek, mire gondolnak. Meg is oszthatták egymással a rossz élményeiket. Érdekes volt, hogy amikor elmesélték mi miatt voltak szomorúak, hozzátették, hogy mire szoktak olyankor gondolni, hogy jobban érezzék magukat kicsit.

Többször olvastam a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, így nagyon jó volt elkészíteni hozzá a varázsszemüvegeket. Napközben sokszor elővették, és abban játszottak. A varázsgömbbe belerajzolták, mit szeretnének kapni a Mikulástól.

A témára az ellentétpárokkal történő játékkal hangolódtunk. Ennek segítségével eljutottunk odáig, hogy azok a boldogok, akik optimisták. A szomorú gyermekeket vidámmá varázsoltuk és gyakran játszottunk nevettető játékot. A gyerekek párokat alkottak és az volt a feladat, hogy társát minél előbb megnevettesse.

Az optimizmus gyakorlása témára pozitív és negatív érzelmeket kifejező kártyák segítségével hangolódtunk rá:
Összeválogattam a hangulatkártyákból különböző érzelmeket kifejező arcokat, pl vidám, szomorú, dühös, unott, jókedvű …, leraktam a szőnyegre, körbeültük, hogy mindenki jól láthassa. Közösen megbeszéltük, melyik kártya, milyen érzelmet mutat, mikor érezzük magunkat így?
Egyesével mindenki választott a szőnyegről egy kártyát és elmondta, miért azt választotta. Általában az aktuális érzelmi állapotuknak megfelelő kártyát választották, és azt, amelyik hasonlít rájuk, de jól megindokolták a választásukat. Figyelmesen hallgatták egymást, érdeklődtek egymás történetei iránt, és felismerték egymás között a hasonlóságot, ha többen ugyanazt a kártyát választották. Óvodai és otthoni élményeket is elmeséltek, kértem, törekedjenek arra, hogy saját magukról beszéljenek.
A játék segít ráébreszteni a gyerekeket, hogy milyen sokfajta érzelem létezik, segít megnevezni, amit éreznek. Bátorítani kell őket, hogy mutassák ki és mondják el, mit éreznek a hétköznapokban is.
A játék célja, hogy tudatosodjon a gyermekekben: a sok jó érzelem mellet, ugyanannyi rossz érzés is lehet bennük, de próbáljanak meg mindig a pozitív érzésekre koncentrálni, mindenben lássák meg a jót, próbálják a dolgok jó oldalát nézni.
Majd Szituációs játékot is játszottunk, gyakorolva az érzelmek kifejezését beszéd nélkül. Egy gyermek húzott egy érzelemkártyát, úgy, hogy a többiek ne lássák, és megpróbálta elmutogatni szavak nélkül az adott érzést, a többieknek pedig ki kellett találni. Nagy sikere volt a mutogatós játéknak, élvezték, ahogyan játszhatnak a mimikával.
Az érzelemkártyák memóriajátékként a polcról bármikor elővehetőek, szívesen játszanak vele.

A témát Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege c. meséjével dolgoztuk fel. Egy kis faházikó, plüss állatok és egy varázsszemüveg segítségével elbáboztam a gyerekeknek a történetet, mely úgy elvarázsolta őket, hogy valóban elhitték, hogy ez egy varázserejű szemüveg, rögtön ki is szerették volna próbálni. Így amikor elkészíthették maguknak a saját varázsszemüvegüket, örömmel vették fel és közösen gyakoroltuk a pozitív látást, a dolgok jó oldalára való törekvést.
Egyszerű példákat kerestünk arra, amikor a rossz dolgokban is meglátjuk a jót. Vezessük rá a gyerekeket, hogy mindennek van jó oldala. Próbáljunk meg minden helyzetben meglátni a jót!
A nap folyamán többször visszatértünk arra, hogy az adott helyzetet, hogyan látnánk a varázsszemüvegben.
Az optimista szemüveget hazavihették szüleiknek, hogy ők is kipróbálják.