A gyerekekkel kiszíneztük az általuk választott optimista szemüveget, majd ezt a szemüveget kivágtuk és összeragasztottuk. A szemüveg elkészítését követően a gyerekek felidéztek olyan negatív eseményeket, amelyeket velük történtek meg, majd felvették a szemüveget és megpróbálták meglátni a helyzetek jó oldalát is.
Az optimizmus gyakorlása
Ahogy Prof. Dr. Bagdy Emőke írja egyik könyvében, hogy az optimizmus a hangulati élet derűje”. Ezen az órán a derűnek, a jókedvnek nagyon fontos immunrendszer erősítő szerepe volt. Ezt a témát nagyon fontosnak tartom a gyerekek életében, fontos, hogy mindent pozitívan szemléljenek, mindenben találják meg a jót. Próbálják meg a rossz, nehéz helyzetben is meglátni a jó dolgokat. Ezt a pozitív szemléletet szerettem volna átadni tanítványaimnak is.
Palya Bea: Szaladnak a madarak a tetőn c. zeneszámára két kört alkottunk és egymás hátát megmasszíroztuk, így teremtettünk derűs hangulatot, már az óra elején. Megbeszéltük az optimizmus és a pesszimizmus jelentését. Aztán mindenki elkészítette a saját varászszemüvegét, és megtanultuk hozzá a varázsigét is: Van nekem egy szemüvegem, ha felteszem azt, szebbé válik minden benne, amit megmutat! Varászszemüveggel a szemükön képzeletbeli sétára indultank ahol mindenki szebbnek, jobbnak látta a világot.
Bagdi Bella Pozitív mondóka és a Pozitív gyerek vagyok dalai után ismét játszottunk, két csoportot alkotva hol a nevetésnek adtuk át magunkat, hol a szomorúságnak. A vidám gyerekek próbálták felvidítani a borúsakat.
Optimista válaszok születtek, kellemetlen helyzetekre.
A tanóra végén ismét a játéké volt a főszerep mezítláb pakoltuk el az építőjátékokat.
Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dala adta az ötletet a gyerekek számára, megalkották az osztály optimista köszönését.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. Ahhoz, hogy tanulóink örömmel, jókedvűen vegyenek részt a dolgos hétköznapokon, magunkat is pozitív hozzáállásra, hangnemre, hangulatra kell „tekernünk.” A gyerekek örömmel nyitnak az újdonságokra, ha nyitott személyiségként tevékenykedünk mi is köztük. Kis elsőseimmel könnyű volt az optimista szemléletet megvalósítani. Segített ebben bennünket a pozitív szemüveg elkészítése és viselése valamint egy hatalmas táncos, éneklős vonatozás, amivel elindultunk egy jókedvűbb, vidámabb hónap felé. 🙂
Napoleon szóhasználatából kiindulva: ” Az a szó,hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramba!”úgy gondolom, hogy az óvodai élet egyik legalapvetőbb feladatai közé tartozik kialakítani, megalapozni az optimizmus fogalmát, elmélyülni benne, érvényesíteni.
Az optimizmus gyakorlása érdekében többször is hallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, miközben elkészítettük a csoport Optimista szemüvegét, belekukkantottunk a mindent is szépnek, elfogadónak látó kaleidoszkopunkba és nagy örömmel, lelkesedéssel készítettük el a csoport Varázspárna-kuckóját ,ahol bármikor „elbújhatunk”, elcsendesedhetünk, megpihenhetünk, kipanaszolhatjuk magunkat, megoldásokat találhatunk egy -egy felmerülő problémára.
A hetünket vídám hangulatban zártuk, a csoport hangszert ragadott a kezébe és örömmel buliztak a „Jól érzem magam boogie „című Bella dalra:).
Az optimizmus hónapjában is örömmel köszöntötték és ölelték át Boldog Dórát a gyerekek. Az „Almát szedj ügyesedj, szőlőt szedj ügyesedj” relaxációval készültünk fel a második „erőpróbánkra”, majd a Pozitív gyerek vagyok című dal hallatán vidám táncra perdültünk. A téma bevezetésében Szomorú Szilárd és Boldog Blanka segítettek, jót játszottunk velük és kipróbáltuk, átéltük az érzelmeket. A hónap meséjét (Tódi törpe varázs szemüvege) meghallgatták a gyerekek, közben ők is felvehették kipróbálni a varázs szemüveget és elmondtuk a varázsmondókát is. Ezt követően picit beszélgettünk és Boldog Dóra kérésére varázsgömbbe rajzolta le mindenki, min változtatna a világban. Zárásként egy kis tükröt is körbe adtak egymásnak a gyerekek és mindenki elmondhatta Ő miben a legjobb. Ez volt csak az igazi „erőpróba”! -Úgy gondolom, hogy többször is elő fogjuk venni ezt a kis tükröt még a jövőben, mert sokat adott ez a gyakorlat a gyerekeknek. Végül a Boldogság várunk második lépcsőfokát is megrajzoltuk és kifesthették a gyerekek.
Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskola
Októberben az optimizmus szó jelentését megbeszéltük, közösen ötleteltünk, hogy mikor nézhetünk optimistán a világra, mikor lenne szükségünk segítségre, ha lehetne, akár egy optimista szemüvegre.
A gyerekek egyedül terveztek „optimista szemüveget” maguknak. 🙂
Az optimizmus szó jelentését beszélgetéssel, és Tódi Törpe történetével igyekeztem megértetni. Készítettünk optimista szemüveget, mely nagyon tetszett a gyerekeknek.
Bagdi Bella dala A pozitív gyerek vagyok c.dal, nagyon tetszett a gyerekeknek, többször hallottuk, hogy énekelték a nap folyamán.
Elkészítettük az Értékeink fáját!
Októberben a boldogságóránk témája az optimizmus gyakorlása volt, ennek keretében ellátogattunk a faluban található kisnánai várhoz, amit be is jártunk. A diákok egy nagy szívet rajzoltak, amelyre mindannyian felírták azokat a tevékenységeket, programokat és dolgokat, amelyek optimizmussal töltik el őket a mindennapokban. A szívre került például a családdal töltött idő, barátokkal való játék, kedvenc sportok és hobbijuk, amelyek örömet adnak számukra. A közös alkotás során a gyerekek megélhették, mennyi örömforrás van körülöttük, és erősíthették a pozitív szemléletüket. A program végére mindenki jókedvűen, sok mosollyal és optimizmussal telve tért vissza az iskolába.
A foglalkozáson körben ültünk. Az előző havi relaxációs gyakorlatok sorát újabbakkal egészítettük ki: a „Totyog a liba, nagy a galiba” és az „Arcizomlazítás” elnevezésűvel. Tisztáztuk az optimista és a pesszimista nézőpont jellemzőit, saját életünkből megtapasztalt példák alapján. Utána az „Utánozd az arcot!” gyakorlattal mindenki bemutatta, éppen hogy érzi magát. Ezt játék követte, amelynek célja a jó hangulat megteremtése volt: a „Nevetésverseny” és az „Add tovább a grimaszt!” egyaránt jókedvre derítette a gyerekeket. Jancsi meséjének meghallgatása után kiemeltük a szövegből a pesszimista momentumokat és megvitattuk, hogyan kellene a menyasszonynak optimistának lennie. Legtöbbjük a káposztáskövet ruházta volna fel valamilyen vicces vagy varázslatos tulajdonsággal. A legérdekesebb feladat, ami leginkább megmozgatta a gyerekek fantáziáját az „Optimista? Pesszimista?” volt: egy adott negatív eseményt hogyan lehet különböző nézőpontokból értékelni. A foglalkozás végén papír szívecskékbe optimista mondatokat gyűjtöttünk, ezeket pedig kitűztük a faliújságra.
Ebben a hónapban az optimizmus,a kitartás és a remény téma feldolgozása volt a hónap fő téma. Minden csoport az életkori sajátosságainak megfelelően dolgozta fel a témát. A legkisebbek a mezítlábas pakolással próbálkoztak meg.A kicsit nagyobbak az ” aki ” játék során azonosíthatták képességeiket, erősségeiket. De épültek gyönyörű pohárvárak,majd a beszélgetőkörökön az „optimista válaszok” és a Keretezzétek át c. játékok során a pozitív életszemlélettel a remény és az optimizmus karaktererősségekkel ismerkedhettek meg nagycsoportosaink. Mivel ebben a hónapban volt óvodánkban az egészséghét így a nagyobbak a Csupaháj és a varázsmondóka c. mesét dolgozhatták fel ahol szintén előtérbe kerültek ezeknek a karaktererősségeknek a megismerése. A játékos sportnapon szintén a kitartásukról ,optimizmusukról tehettek bizonyságot a játékos vetélkedők során gyermekeink.