A gyerekek saját tükörképüket készítették el, melyről sugárzik az optimizmus, ebből készült egy plakát, illetve az ide feltöltött szerkesztett kép.
Az optimizmus gyakorlása
Először tisztáztuk az optimizmus, pesszimizmus fogalmát. Elolvastuk A lakatlan sziget c. történetet, és megbeszéltük a tanulságait. Elkészítettük az optimista és pesszimista szemüveget.
Az optimizmus jelentésének megértése volt nehezebb számukra, hiszen idegen számukra ez a szó. Számukra viszont az Optizmizmus dala lett a tanév során az egyik legkedvesebb. Értelmeztük az ismeretlen jelentésű részeket, majd megtanulták, maguktól kérik és sokszor éneklik.
Az optimizmus gyakorlása.
A közösen megrajzolt és kiszínezett, várhoz vezető második lépcsőfokra is felléphettünk, amit együtt rajzoltunk, készítettünk a boldogság falunkra. Képesek már az optimista – pesszimista viselkedés között párhuzamot vonni. Tudnak beszélni arról, hogy melyik jobb és miért. Hogyan élik meg a számukra negatív dolgokat. Mit lehet tenni, hogy meglássuk a szépet, mire gondoljunk olyankor. Beszélgető köreink során érezhető az elfogadás egymás tisztelete. Mentes minden destruktív kritikától.
Ha az egész napunk életét nézem, nem kizárt a konfliktus, de cselekvéses agresszió soha nem fordul elő. Képesek a konfliktusokba önállóan bele állni és megoldani azokat. Az elkészül varázs szemüveget mindenki a lehető legszebbre készítette, díszítették, csillámozták és a nap folyamán használják azokat. Sikerült a szülőket is bevonni. Készítettünk egy fát, amire a szülők a hónap során papír levelekre amely bármilyen technikával készülhetett ráírhatták gyermekeik jó tulajdonságait. Ezeket felrakhatták erre a fára, amit az Értékeink egyre terebélyesedő fájának neveztünk el. Ebbe a tevékenységbe nagyszülők és rokonok is bekapcsolódtak. Hónap végén a gyerekek haza vihették a sok levélcsodát. A fát körbe díszítettük gyönyörű rajzokkal, hogy „mire képesek” már ők. Rendkívül jól kifejezik érzéseiket szóban és rajzban.
Boldogságóra a 4. osztályban
óravázlat
Téma:Az optimizmus gyakorlása
Az óra cél- és feladatrendszere:érzelmi intelligencia fejlesztése, intuitív érzésvilág fejlesztése, problémaérzékenység erősítése, konfliktusmegoldás fejlesztése, reális önszemlélet erősítése, olvasóvá nevelés
Tantárgyi koncentráció: ének-zene, magyar irodalom, vizuális kultúra, technika, etika
Az órát tartja: Borbás Lászlóné
Helyszín: Tunyogmatolcsi Petőfi Sándor Általános Iskola (Tunyogmatolcs, Árpád u. 3., 4-es tanterem)
Időpont:2019. 10.24. 08:00-08:45
Az óra menete Megjegyzés
(módszerek, szemléltetés, …)
1.Visszapillantó (10 perc)
-Felolvasások az otthoni feladatként elkészítendő hálanaplókból Véleménycsere
2. A téma bevezetése (10 perc)Előzetes szorgalmi feladat
-Mi mindent tudtatok meg az optimizmus kifejezésről? A szó eredetének és jelentésének rögzítése a füzetbe és a táblára
-Ki miben érzi magát a legjobbnak? Tanulói önszemlélet
3. A téma feldolgozása(15 perc)
– Gyűjtsetek az optimizmus jelentéséhez rokon értelmű kifejezéseket! Csoportmunka
-Az optimista ember ellentéte a pesszimista. Csoportmunka példák gyűjtésével
-Közös ének: Ha jó a kedved… Daltanulás
-Add tovább a grimaszt! Szituációs csapatverseny
-Mesefeldolgozás: A szomorú királykisasszonyMegf.sz.: Mivel érdemelte ki a pásztor akirálykisasszony kezét?
4. Írásbeli házi feladat: Ti miként tudnátok elűzni a szomorúságot? (5 perc)
5. Az órai munka értékelése (5 perc) Jutalom matricák, szóbeli dicséret
Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A Villányi Általános Iskola 6. a osztályos tanulói a digitális oktatáshoz is optimistán közelítenek.
Októberben hirdettem egy viccmesélő versenyt. Mindenki 3 viccel készült, úgy mesélte vagy adta elő, ahogy szerette volna. Volt, aki jelmezt vagy táblát is készített hozzá.
Ezen kívül az optimista gondolkodásról beszélgettünk, van egy kis fiókos tárolónk, aminek a felső 3 tartójába vidám, közömbös illetve szomorú smile fejet tettem. Minden gyerek kapott egy csipeszt a saját nevével ellátva. Minden reggel odacsipeszelte magát a számára megfelelő helyre. Ha a gyerekek azt látták, hogy valaki szomorú, akkor azonnal cselekedtek, megkérdezték mi a baj, próbáltak neki segíteni és pozitív gondolattá átfordítani a negatívumokat. Ha változott a hangulata, akkor áttette a csipeszt egy másik helyre. A tapasztalat az volt, hogy nem sokáig maradt valaki a szomorú vagy közömbös smile fejnél, de sokszor a többieknek is komoly fejtörést okozott a megoldás keresése. De nem adták fel! Ebbe igyekeztem nem belefolyni megoldás, csak informálódás szintjén.
Az optimizmust témakörét októberben dolgoztuk fel az osztályomban, ahová értelmileg akadályozott 14-18 éves tanulók járnak. Izgalmasnak ígérkezett ezt a témát feldolgozni.
A kitűzött feladatot a Környezet- és egészségvédelem és társadalmi ismeretek tantárgyon keresztül terveztük megvalósítani, mivel itt is szóba kerülnek a különböző szakmák, munkahelyek. Már nagyon érdekli a gyerekeket, hogy miben segíthetnek otthon, illetve milyen munkát végeznek a környezetükben élő felnőttek. Ők is szeretnének a készségfejlesztő iskola munkahelyi gyakorlatán részt venni és az egészséges felnőttekkel együtt dolgozni. Felnőttként célnak nevezték meg többen, hogy dolgozni akarnak, értelmes munkát csinálni, úgy, mint mindenki más.
Egyik tanuló édesapja a helyi termelőszövetkezet tehenészeti telepén dolgozik. Bejött egy tanórára az apa és beszélgettünk az ő munkájáról. Az osztályból többen érdeklődni kezdtek ezen tevékenység után, ezért megszerveztünk egy látogatást a helyi tehenészeti telepre. A látogatás október közepén tettük meg, a helyszínre hosszú sétával jutottunk ki. Itt kedvesen körbevezettek bennünket, elmondták, bemutatták a különböző tevékenységeket, feladatokat. Fizikai közelségbe kerültünk a tehenekkel és a borjakkal is. Részesei lehettünk a tehenek fejésének is, természetesen az ottani szabályozásnak megfelelően csak ablak mögül néztük ezt a folyamatot, de így is izgalmas volt azt látni. Később a frissen fejt tejet meg is kóstolhattuk, és kakaóval is megkínáltak minket!
A fiatalokat teljesen elvarázsolták a telepen látott tevékenységek, élmények. Hárman is azt mondták, hogy ha befejezték az iskolát itt szeretnének a tehenekkel, tehenek körül dolgozni. Teljes sikernek éreztük a látogatást a telepen dolgozók, és én is a gyerekek szempontjából. Az egész túra nagyon jó hangulatban telt, sokat beszélgettünk, nevettünk, és a nap végére jól elfáradtunk.
Reálisnak érzem, hogy megfelelő előkészítés és átgondolás után lehetne a nálunk tanuló diákoknak is olyan munkát adni a tehenészeten, ahol ők is jól teljesítenének, és hasznos tagjai lehetnének társadalmunknak. Teljes kerek lehetne az életük.
(Kissné Zelenka Mariann, gyógypedagógus)