A optimizmus gyakorlása témakörben a gyerekekkel először beszélgettünk arról, hogy mit jelent az optimizmus, az optimista ember, hogyan jelenik meg az ő életükben az optimizmus. Megbeszéltük, hogy milyen pozitív dolgokat látna egy sólyom, ha elrepülne az iskola felett. A tárgy őrzője című feladatot nagyon lelkesen végezték a gyerekek, mindenki megvédett egy tárgyat, ezáltal jobban megértették, átgondolták, hogy egy-egy dologra miért van nagy szükségünk, még ha apróságnak is tűnik. Csoportmunkában plakátokat készítettek arról, hogy milyen lesz az élet a járvány után, ami kapcsán kiderült, hogy kit mi visel meg leginkább a jelenlegi helyzetben, mi az ami minket felnőtteket igen, a gyerekeket viszont egyáltalán nem zavarja.
Az optimizmus gyakorlása
„Ha a hozzáállásunk jó, akkor semmilyen akadály nem túl magas, semmilyen völgy nem túl mély, semmilyen álom nem túl elrugaszkodott, és semmilyen kihívás nem túl nagy.”
Bob Gass
„Ha a hozzáállásunk jó, akkor semmilyen akadály nem túl magas, semmilyen völgy nem túl mély, semmilyen álom nem túl elrugaszkodott, és semmilyen kihívás nem túl nagy.”
Bob Gass
A hónap témáját meditációs gyakorlatokkal dolgoztuk fel. Próbáltunk rá koncentrálni mi tesz bennünket boldoggá. Feldolgoztuk A szomorú királykisasszony című mesét is, amit el is játszottunk a gyerekekkel. 🙂 Nagyon élvezték. Aztán elkészítettük a „tükörképünket”, melyen azt kértem a gyerekektől, hogy sugározzon róluk, hogy mennyire boldogok. Kértem tőlük, hogy ha rossz a kedvük mindig nézzenek rá a plakátra, amit készítettünk és kitettük a termünk falára. 🙂
Sugovica Sportiskolai Általános Iskola Kiscsávolyi telephelye
Optimista pólót készített az 5.d osztály
A gyerekeknek és felnőtteknek a jelenlegi helyzetben nem mindig könnyű megtalálniuk a pozitívumokat. Nagyon sokszor szomorkodtak az eső miatt is a gyerekek. Igyekeztünk ebben is megtalálni a csodát. A pocsolyát színesebbé varázsoltuk és a gumicsizma tökéletes egy szürke, esős napon is, hogy tudjunk játszani a szabadban.
Az optimista gondolkozás „elültetését” kis virágmagok elültetésével szemléltettük. Minden gyermek hozott virágmagot, a saját kis optimista magocskáját, amit egy hatalmas kaspóba elültettünk. Reméljük előbújnak majd a magocskából a növények tavasszal.
A bemelegítő feladatban mindenkinek el kellett mondania magáról egy pozitív tulajdonságot és mutatni hozzá egy mozdulatot, majd a mellette lévőnek meg kellett ismételnie és hozzátennie a sajátját míg a kör be nem zárul. A optimizmus gyakorlására egy nyitott színházat terveztünk, amelyben először egy pesszimista hozzáállást kellett eljátszani az adott témához, majd megállítva a történetet ki kellett javítani optimistára minden rossz gondolatot. A gyerekeknek nehéz volt olyan szavakat használni, ami csak pozitív, hiszen a mindennapi életben sajnos megszokták, hogy sok mindenhez negatívan állnak hozzá. Felnyitottuk a szemüket hogyan is lehet pozitívabban gondolkozni és nyilatkozni.
A gyerekek nagyon szeretik a drámajátékot, mindig kihívást jelent nekik megoldani egy-egy feladatot. Most az volt a feladatuk, hogy játszanak el egy olyan történetet, ami pesszimistán indult, de megoldották a problémát és a végén optimista lett a történet. Ismét énekelve, táncolva és pantomimmel kellett eljátszani a csapatoknak a történeteket. Az első csapat megjelenített egy olyan történetet, ahol egy fiú bajba kerül, de nem foglalkoznak vele, csak néhány gyereknek jut eszébe odamenni és segíteni. A második történetben nem tanultak az egyik órára, és mindenki egyest kapott, de utána kaptak lehetőséget javításra és meg lett az ötös, a harmadik csapat egy kiközösítést jelenített meg, amit végül sikerül rendezni. Mindenki nagyon ügyes volt, fontos volt a csapatmunka, amit kitűnően megoldottak.
Ki neveti el magát? játékkal grimaszolva csalták el egymás csapatából az embereket a kis elsősök is 🙂 Majd pesszimista mondatokat kellett átváltoztatniuk optimista mondatokká. Rájöttek, hogy milyen sűrűn használnak olyan mondatokat, amivel lemondanak valamiről inkább, minthogy tegyenek érte valamit. A pedagógus társam olyan pesszimista volt „gyerekként”, hogy oda is mentek hozzá megölelni, amikor azt mondta, hogy vele senki sem focizik 🙂