Már a második lépcsőfokra, az optimizmus gyakorlása lépcsőjére léptünk fel ebben a hónapban. Az égig érő fa vagyok relaxációval kezdtünk, majd mikor már elég magassá, sudárrá változtunk, ellazultunk és a kezeinkkel az ingaórát utánoztuk.
A hónap dalára a „Pozitív gyerek vagyok”-ra együtt jót mozogtunk, ugráltunk .
Meghallgattuk a Tódi törpe varázsszemüvege mesét, és hozzákezdtünk a témafeldolgozásnak. Bizakodva, pozitív szemlélettel,sok örömmel beszélgettünk.
Majd elmondtuk a „csepp, csepp csepereg” mondókát, melyet követett egy nagyon klassz játék. Elutaztunk az esőerdőbe, és a pillangó csoportba varázsoltuk a trópusi hangulatot.
Esőt varázsoltunk hangokkal, melyet mi együttesen, közösen valósítottunk meg. Nagyon ügyes és figyelmes volt mindenki.
Majd következett a bátorságpróbánk a „Vigyázz a tócsára” játék, mely nagy sikert aratott , örömmel játszották. A kis tócsákat még a szél is fodrozta, úgyhogy nagyon óvatosan lépkedett minden kisgyermek.
Ezután még az esővarázsláshoz kapcsolódva jött az „esernyős célbadobós”játékunk. Ügyesen beledobálták a kis esőcseppeket a nyitott esermyőbe. Jó móka volt.
A boldogságóránk végén meghallgattuk a Zivatarlány dalát .
Majd Tódi Törpe házát színezhették ki szabadidőben.
Az optimizmus gyakorlása
Az óra elején meghallgattuk a hónap dalát a gyerekekkel, majd megbeszéltük, hogy mit jelent az a szó, hogy optimizmus. Megkérdeztem tőlük, hogy mik a céljaik, mit szeretnének nagyon elérni és, hogy ezekhez a célokhoz hogyan állnak. Megbeszéltük, hogy milyen optimista mondatokkal szokták magukat erősíteni, motiválni. Interaktív táblán megnéztük Az Ajándék című animációs filmet és beszélgettünk róla: Mire tanította meg a kisfiút a kutyus? Kit derített már jobb kedvre egy kisállat? Kinek tetszett a film és miért?
A rövid film után Optimista esernyőt készítettünk. A lányok kislányos mintát kaptak, a fiúk pedig kisfiúsat. A lap behajtott felső sarkainak belsejébe optimista jeleket, képeket rajzoltunk. Aki elkészült, annak a munkáját a táblára ragasztottam.A gyermekek nagyon élvezték ezeket a feladatokat is!
Elérkeztünk a kicsikkel a második lépcsőfokra. Az optimizmus gyakorlása lépcsőjére léptünk fel. Az égig érő fa vagyok relaxációval kezdtünk,majd mikor már elég sudárrá változtunk, ellazultunk és a kezeinkkel az ingaórát utánoztuk.
A hónap dalára a „Pozitív gyerek vagyok”-ra jót mozogtunk, ugráltunk együtt.
Az előzőleg meghallgatott Tódi törpe varázsszemüvege mesét felidéztük és kezdtünk hozzá a témafeldolgozásnak. Bizakodva, pozitív szemlélettel beszélgettünk.
Majd elmondtuk a „csepp, csepp csepereg” mondókát, melyet követett egy nagyon klassz játék. Elutaztunk repülővel az esőerdőbe, és a csoportba varázsoltuk a trópusi hangulatot. Esőt varázsoltunk hangokkal, melyet mi együttesen valósítottunk meg. Nagyon ügyes és figyelmes volt mindenki.
Majd következett a bátorságpróbánk a „Vigyázz a tócsára” játék, mely nagy sikert aratott , örömmel játszották. A kis tócsákat még a szél is fodrozta, úgyhogy nagyon óvatosan lépkedett minden kisgyermek.
Ezután még az esővarázsláshoz kapcsolódva jött az „esernyős célbadobós”játékunk. Ügyesen beledobálták a kis esőcseppeket a nyitott esermyőbe. Jó móka volt.
A boldogságóránk végén meghallgattuk a Zivatarlány dalát .
Mald a munkafüzetünk szinezőjét-Az élet napos oldalát látom- szinezőt színezhettek szabadidőben.
Különböző, elsősorban iskolában előforduló élethelyzeteken keresztül az optimista szemlélet gyakorlása. Eszközként használtuk a pozitív gyerek vagyok kártyákat és a pozitivity társasjátékot. A társasjátékban lévő kártyákon keresztül jobban megismerhettük egymás érzéseit, gondolatatait. Nagyon élvezték a gyerekek és az elhangzok mondatok, megerősítések által bővült az eszköztáruk arra vonatkozóan, hogy reagáljanak optimista szemlélettel egy nehezebb élethelyzetben.
A témát most kolléganőm dolgozta fel.Készítettek papír szemüveget, melyen keresztül tekintve a gyermekek elmondhatták, hogy mit látnak szépnek, jónak. Barkácsolás közben meghallgatták a témához kapcsolódó dalt.
Sikerülni fog!
Az októberi téma az optimizmus volt, ami a fiatalok életében egyre inkább hiánycikk. Eddigi beszélgetéseinkből is kiderült, hogy komoly témát érintünk majd, ezért megfelelő előkészülettel, majd villámlazítással és arcizomlazítással hangolódtunk a foglalkozásokra.
Rövid ismertetőben az optimizmus, pesszimizmus és realizmus között tettünk különbséget, sok-sok példával, saját élményű tapasztalattal kiegészítve. Igyekeztünk a pesszimista megközelítést optimistává változtatni a konkrét, elhangzott eseményeket érintve. Gyűjtöttünk optimista mondatokat, amely segítségével mint esernyővel megvédhetjük lelki világunkat a sötét borús gondolatoktól és közelíthetünk az öröm és boldogság felé. Biztató mondataink : „Megcsinálom! Sikerülni fog! Mindig van remény! Minden rendben! Erős vagyok! Kitartó vagyok! A felhők fölött mindig süt a nap.”
Közösen készítettünk egy színes papíresernyőt, amire ha rápillantunk, eszünkbe jutnak a biztató gondolatok és máris vidámabbak leszünk. Az osztály ablakába helyeztük el, hogy mindenki jól lássa.
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalára változatos mozgással táncoltak a fiatalok, időnként a hely kissé szűkösnek bizonyult a vidám hangulatban.
Ebben a hónapban ismerkedtünk meg a Pozitivity társasjátékkal. Azonnal kedvenccé vált. Meglepően mély lelki történéseket osztottak meg egymással a fiatalok, nagyon sok újat ismertek meg nem csak a társaikról, hanem önmagukról is. A hónap folyamán többször kérték, hogy játszunk, aminek boldogan tettem eleget.
Fazekas József Általános Iskola
Októberi óránkat egy figyelemfejlesztő játékkal kezdtük, amit az online feladattárból választottam. Az Igen! Nem! De! Csak azért is! című játékhoz egy kört alkotva leültünk, majd először közösen megtanultuk a szavak sorrendjét. Megbeszéltük, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a szavak az optimizmushoz, a pozitív hozzáálláshoz. A boldogságórát két nappal megelőzően, a hetet egy beszélgetéssel kezdtük, mivel igen nehéz öt nap elé néztek a tanulók: minden nap várt rájuk egy-egy felmérő. A beszélgetésben kitértünk ezekre a szavakra, így előkészítettük ezt a játékot. (Meg tudod írni ezeket a felmérőket? Sikeresen tudod teljesíteni ezt a hetet? „Igen!” Elbizonytalanodsz néha? Elveszted az önbizalmadat, ahogy egyre jobban elfáradsz? Mit érzel ilyenkor? „Nem” tudom megcsinálni… Mit mond ilyenkor édesanyád? És a tanítód? „De”, meg tudod csinálni! Határozd el magad, állj pozitívan a feladatokhoz, lásd meg benne a kihívást! „Csak azért is” megcsinálom!) Felelevenítettük ezt a hét eleji beszélgetést, majd eljátszottuk a játékot.
Ezután megtekintettük Az ajándék című díjnyertes animációs filmet, amit beszélgetőkörben dolgoztunk fel.
Az óra második felében az alkotásé volt a főszerep. Esernyőket színeztek a gyerekek, majd feldíszítették a képet optimista jelekkel és mondatokkal. Visszaemlékeztünk egy korábbi októberi boldogságóránkra, amikor mottónak a következő mondatot választottuk: „Vonuló felhők mögött örökké kék az ég!”
Az eső most is a szomorúságot, a rossz dolgokat juttatta eszünkbe, de megbeszéltük, hogy ahogyan az esernyő megvéd minket az esőtől, az optimista gondolatok ugyanúgy megvédenek minket a rossz dolgoktól.
A hónap dalának eléneklésével zártuk az órát, amit a gyerekek már jól ismernek és nagyon szeretnek: Pozitív, pozitív gyerek vagyok, én bármikor bármire képes vagyok!
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A gyerekek most is nagyon várták a Boldogság órát. A mai téma „Az optimizmus gyakorlása” volt. Motivációként megnéztük „Az ajándék” című kisfilmet. Megbeszéltük, mire taníthatta meg a kisfiút a kapott ajándéka. Összegyűjtöttünk olyan pozitív szavakat, mondatokat, amelyek megerősítenek minket céljaink elérésében. Optimista esernyőt készítettünk, amire ezeket le is írták.
Októberben a téma az optimizmus gyakorlása volt. A téma feldolgozása során megismerkedtünk Boldog Blankával és Szomorú Szilárddal. Az ő segítségükkel próbálgattuk kifejezni, megmutatni, hogy milyen az, amikor boldogok vagy szomorúak vagyunk. Arról is beszélgettünk, hogy ki mitől lesz boldog, vidám, vagy éppen mi az, ami szomorúvá teszi. Majd elővettük az optimista esernyőt. Megbeszéltük, hogy az optimizmus olyan, mint az esernyő. Ahogy az esernyő megvéd bennünket az esőtől, az optimizmus megvéd minket a szomorúságtól, a rossz gondolatoktól. Ezután mindenki kiszínezte a saját esernyőjét minél vidámabb színekkel. Majd bátorságpróbát tartottunk. Néhány gyermeket kiválasztottam, ők egymás mellé a földre feküdtek. A többiek átléptek rajtuk, mint a tócsákon. Végül a színes esernyőbe célba dobtunk. A dobásnál a gyerekek elmondták, hogy miért szeretik egymást.
Borúra derű. Az öröm, a derű védelmező ernyője alatt állunk, mert „Az öröm mindig segít rajtunk, akkor is,ha teljes a sötétség, mert a sötétséget elűzi a fény”.