Sólyom a háztetőn
Az optimizmus gyakorlása
Ezen az órán megbeszéltük,hogy miért jó pozitívan gondolkodni és mindenben a jót keresni. A sólymok az iskolában a tanulást, a jól viselkedő diákokat és az udvaron való örömteli játékot látták,ezt rajzolták meg a diákok.
Tervezőprogram segítségével a gyerekek optimista pólókat, maszkokat terveztek.
A tanító néni rejtvényt készített, melynek megoldása az Optimista szó volt. 😀
Boldogságóra az 5. osztályban
ÓRAVÁZLAT
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Az óra cél és feladatrendszere: Optimista, pozitív gondolkodás és viselkedés erősítése, fejlesztése.
Tantárgyi koncentráció: magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, vizuális kultúra
etika…
Az órát tartja: Borbás Lászlóné
Helyszín: Tunyogmatolcsi Petőfi Sándor Általános Iskola (4. tanterem)
Dátum: 2020.10.05.
1. A téma bevezetése: – Fogalommagyarázat: – optimizmus
– pesszimizmus
(ráhangoló beszélgetés) -10 perc-
– Híres emberek mondásainak értelmezése az optimizmusról
2. A téma feldolgozása: – Csoportmunka (3)
-20perc- (a kihúzott cédulákon ,,problémás” esetek vannak – adjunk pozitív
tanácsot a megoldásukra!)
– Relaxációk (tk.: 41.o. Ásítás-fújás
39.o. „Á”- gyakorlat)
– Történet meghallgatása: Lakatlan sziget (megfigyelési szempont:
Mi a tanulság?)
– Közös feldolgozás, megbeszélés
– Dalhallgatás és közös ének: Világomban minden rendben van
3. Téma összefoglalása: – A történet dramatizálási lehetőségei (tk. 85.o.)
-8 perc-
– Csoportmunka: Táblázat: Bölcsességek ( 83.o. )
4. Házi feladat: – Tk. 83.o. Svéd bölcsességek értelmezése
-2 perc-
5. Az órai munka értékelése: – Szóbeli dicséret
-5 perc- – Jutalom: Közös játék (tk. 90.o.- „ 3 dolog”)
Szolnoki Kőrösi Csoma Sándor általános Iskola és AMI
Az optimizmus hónapjában igyekeztük megfogalmazni, hogy hogyan lehetünk pozitívak, és hogyan tehetünk másokat is pozitívabbakká. Ez egy közös gondolkodás volt. Utána ezt gyakoroltuk, és ebben a kicsit szomorkásabb világban igyekeztük egymást segíteni. Versek is születtek a legmotiváltabbak „tollából”!
Beszámoló
Mesevár Óvoda és Bölcsőde, Törpike csoportjában megtartott Boldogság óráról Mendén, amelyen Az optimizmus témát dolgoztuk fel a gyerekekkkel
Foglalkozásunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival indítottuk, ezután meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalát, amelyet lehulló levelekkel, tánclépésekkel kísértünk, és többször is megismételtünk.
A régi élményekre alapoztam, amikor „bokopogtatott” hozzánk a csoportba ismét „Boldog Blanka” és Szomorú Szilárd” .
Az ismerős bábokat használtam az elményszerzéshez, a közös játék megindításához.
A közös játék során, nagyon jó hangulatot teremtett, a két csapatra osztott csoport, ahol vagy vidámabbá próbáltuk tenni „Szomorú Szilárdékat”, vagy Szomorúvá szerettük volna „varázsolni” „Vidám Blankáékat”. Jó volt újra eljátszani a már ismert játékot, nagyon élvezték a csoport tagjai.
Sokat nevettünk, a kitalált grimaszokon, az elváltoztatott mimikákon, és azon, hogy melyik csapat volt az ügyesebb, leleményesebb.
A mesehallgatáshoz csengettyűvel hívtam a gyerekeket, és elmondtuk közösen a meseváró mondókánkat.
Az ismert mesét nagy örömmel hallgatták újra a gyerekek. A mesélés utáni beszélgetés során az is kiderült, hogy egészen más volt számukra fontos és lényeges a meséből, mint ezelőtt.
A mesét mindenki a maga készítette varázsszemüvegben hallgatta végig.
Szerettem volna lehetőséget biztosítani a mese mélyebb átélésére, ezért a mesét dramatizálással is eljátszottuk, közösen kiosztva a szerepeket. Nagyon lelkesek voltak a csoport tagjai, mindenkinek nagyon tetszett a mese, és boldogan játszotta szerepét.
A mese tevékenység megszervezésénél kiemelt szempontnak tartottam, hogy a kötetlen tevékenység mindenkihez szóljon, de ne legyen kötelező jellegű.
A mese bemutatását ezért úgy terveztem, hogy igyekeztem mindvégig fenntartani a tevékenységben résztvevők figyelmét, illetve bevonni a később csatlakozókat is.
Mesélés közben törekedtem arra, hogy a történet és a szereplők bemutatása érdekes, érzékletes legyen.
Nevelői szándékom szerint, a hangsúlyos, érthető beszéd, a mimika és gesztus mintaként szolgált a gyerekek számára, szókincsük bővítéséhez, kifejezőkészségük szebbé tételéhez.
A dramatizálás során a gyerekek szereplési kedvét, kifejezőkészségét sikerült sokoldalúan fejleszteni.
A tevékenyég sikerét a gyermekek aktív részvétele igazolta, az, hogy tetszett a meseválasztás, érdekes volt számukra a megjelenítés.
A tevékenység motivációja /a már ismert törpe báb bemutatása/ nagy érdeklődést váltott ki ismét a gyerekekből. A mesélés előtti játékok már ráhangolták a gyerekeket a mesehallgatásra.
Eredménynek tartom, hogy a csoportban a közösségi szellem, az együtt játszás jelen volt, segítették egymást, figyeltek egymásra.
A mesét türelemmel hallgatták a gyerekek, segítettek egymásnak a hű visszaadásra a mese dramatizálásakor, beleélték magukat a szerepükbe.
Az egész mesélést jó hangulat szőtte át, kíváncsian és örömmel játszották el a mesét, gyakorolták a helyes viselkedési szokásokat.
A mese után a nagyon lelkesen készítették el a csoport tagjai „értékeink fáját”valamint optimista tükörképüket és varázsgömbünkben kívánságaikat.
Tódi törpe házikójának színezésekor, képalakításukban megjelent a közösen átélt élmény.
Úgy érzem, sikeresen törekedtem arra, hogy kérdéseimmel, a közös beszélgetéssel fenntartsam a gyerekek érdeklődését, inspiráljam őket a további tevékenységekre.
A tevékenység minden mozzanatában választhattak, dönthettek arról, hogy mivel játszanának a legszívesebben.
A CD lemezről hallgatott zenével, zenei érzékük, ritmusérzékük fejlesztése mellett, a zenei kultúra megalapozása is célom volt.
Úgy gondolom, hogy olyan élményközpontú tevékenységet végeztünk a gyerekekkel, amelyben nagyban elősegítette azt, hogy kialakulhasson igényük a
Pozitív gondolkodásra, a pozitív látásmódra.
A mese sokoldalú rögzítésével, a sok kreatív ötlet megvalósításával az volt a célom, hogy a gyerekekben szereplési vágyuk kielégítése által, valamint a sokoldalú tevékenykedések által a pozitív beállítódás még jobban elmélyülhessen.