Mit lát a sólyom?
Az optimizmus gyakorlása
Nyékládházi Kossuth Lajos Általános Iskola
Ezen a napon repülőt építettünk székekből, s felültünk rá. Volt pilóta, és volt VIP részleg is. A repülőn becsuktuk a szemünket, elképzeltük, hogy milyen magasan járunk, a felhők felett. Kinéztünk az ablakon, és meseszép tájakon jártunk. Kiugrottunk az ejtőernyőinkkel, és Tündérországba érkeztünk. Itt mindenki felöltötte képzeletben a saját mesebeli jóságos lényét. Volt tündér, jóságos boszorkány, óriás, törpe és sok-sok jóságos állat. Megkoronáztuk Tündérország királyát és királynéját, akikről Tündérország lakói csak jót mondhattak. Majd megalkottuk az optimizmus felhőjét, külön a fiúk, és külön a lányok. Zárásképpen Bagdi Bella dalokat énekeltünk, táncoltunk. Sokat nevettünk.
Bezzegh Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege című mese meghallgatása, kötetlen beszélgetés.
Mi a különbség az optimista és a pesszimista ember gondolkodása között?
Készítsük el Tódi varázsszemüvegét! Te milyennek képzeled el?
Októberben mi elkészítettük a saját Optimista pólóinkat, melyek szebbnél szebbre sikerültek. Egy rövid kis „divatbemutatót” is szerveztünk, így bemutatták a gyerkőcök nagyszerű és vidám alkotásaikat.
Októberben mi elkészítettük a saját Optimista pólóinkat, melyek szebbnél szebbre sikerültek. Egy rövid kis „divatbemutatót” is szerveztünk, így bemutatták a gyerkőcök nagyszerű és vidám alkotásaikat.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Ősszel a természet színes ruhába öltözik, az időjárás is komorabb lesz. Kevesbbet süt a nap, a gyerekek is kevesebb időt tölthetnek kinn a szabadban. Októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt, a szomorkás idő ellenére is megtalálták a gyerekek a játékban az örömöt és vidámságot.
A pandémia nem könnyített a helyzetünkön októberben. Az önkormányzat kijárási tilalmat rendelt el az óvodáknak. A boldogságóra optizmus hónapja, valójában az optimizmus gyakorlására ösztönzött felnőttet, gyermeket egyaránt. Projekttémánk az erdei állatok köre volt, de mivel nem tudtunk termèszetes közegben élményt szerezni, az optimizmusunkra volt szükség a leleményességünkhöz. Terepasztalt készítettünk, hozzá termésekből állatokat, erdei állatokat etettünk (vonalvezetős játékok termésekkel), megkerestük az állatok eltűnt lábnyomait. Mindezekez óvodai közegben.
Több alkalommal a tükröt hívtuk segítségül, hogy egyéni problémákat, szorongásokat tudjunk oldalni.
A tükör a legtöbb gyermek jó barátja lett.
Az érzelmi hőmérőt minden nap használjuk, ki hogyan érezte magát.
Nekünk felnőtteknek is szükségünk van az optimista szemléletre. Maszkot viselünk egész nap, nincs mosoly, de a felvillanó szem tükre bátorítást ad valamennyiünknek.
Érzésem, hogy az optimizmus gyakorlására valamennyiünknek nagyon nagy szüksége lesz még!