Beszélgettünk a gyerekekkel, volt-e olyan esemény az életükben, amikor az optimista szavak segítették előre őket (pl. mezei futóverseny, dolgozat, verseny, stb.) Ez után beszélgettünk arról, hogy mi a jó abban, ha esik az eső. Kiosztottam a lapokat, mondtak optimista mondatokat, amik közül leírták a számukra legszimpatikusabbat. Az osztályban október hónapban ez díszítette osztályunk szekrényét.
Az optimizmus gyakorlása
Negyedik osztályos tanulóimmal tartottunk boldogságórát az optimizmus gyakorlása témakörében. Megbeszéltük, hogy milyen az optimista és pesszimista gondolkodásmód, melyiknek mi az előnye és hátránya, valamint a gyerekek mondtak példákat mindkettőre. Ezután a munkafüzetben lévő feladatok közül csináltuk meg azt, amelyben különböző helyzetekben le kellett írni, hogy egy pesszimista és egy optimista személy mit gondolna az adott helyzetről. Öröm volt hallgatni, hogy mindannyian képesek pozitívan, optimistán gondolkodni a negatív szituációkról.
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalával ráhangolódtunk az órára, melyet egy nevetőversennyel folytattunk.
Az „optimista zsákunkból” pozitív gondoltokat értelmeztünk. Elkészítették a gyerekek a „tükörképüket”, melyről sugárzik az örök optimizmus. Előkerültek a korábban elkészített „optimista látcsövek”, amellyel mindig a dolgok jó oldalát látjuk, ha azon keresztül szemléljük a világot.
Az ajánlott munkát az osztállyal már korábban technika órán elkészítettük. Népszerű lehetőség a kreatív órákon. Ebből kifolyólag más lehetőséget kerestünk az optimizmusunk kifejezésére sok beszélgetés után így jött létre a Word Art program segítségével az optimista esernyők.
A Boldogságóra Program második foglalkozását tartottam meg. A témánk az optimizmus volt. Meglepően nagyon ügyesen megtudták saját szavakkal fogalmazni azt, hogy mit is jelent optimistának lenni. A relaxáció alatt azt vettem észre, hogy sokkal jobban figyeltek az utasításaimra, mint az első foglalkozás alkalmával és emiatt az egész foglalkozás ideje alatt kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak voltak a gyermekek. A Boldogságóra kézikönyv utasításait szem előtt tartva a kezdő énekünk a „Pozitív gyerek vagyok” volt. A gyermekek többször is kérték a dal meghallgatását és szinte a második hallás után már énekelték a szöveget. Készítettem Szomorú Szilárd és Boldog Blanka emotikonokat és ezeket használva próbáltunk szomorú illetve vidám arcokat mutatni. Nagyon ügyesen megoldották a feladatokat, bár kissé nehezen ment a szomorú arc ábrázolása, mert mindig nevetésbe ment át a komolyság. Nagyon jó hangulat alakult ki ettől a kis játéktól a csoportban.
A mese feldolgozásunk egy kicsit rendhagyó lett, mert elsősorban nem bábokat alkalmaztam, hanem beöltöztem Tódi Törpének és magammal hoztam a kis süni barátomat. Amikor először megláttak a gyermekek, azt vettem észre, mintha félnének, hogy ki érkezett a csoportba. Azonban pillanatok alatt elmúlt a félelem a szemükből és maximálisan a mesére koncentráltak. A mesélésbe is bevontam őket, kérdéseket tettem fel például, mit gondoltok arról, hogy Sün Artúr valóban másképp fogja látni a világot a szemüvegben? Ügyesen megtanultuk a varázsszemüveg mondókát, melyet a saját szemüvegünk felvételekot is elmondtunk együtt. Nagyon élvezték a mesét. Szinte szájtátva hallgatták és a mese végén feltett kérdésekre is hibátlanul válaszoltak.
A varázsszemüvegünk elkészítése is nagyon jó hangulatban telt. Izgatottan várták, hogy milyen is lesz, ha felveszik. Játszottunk a szemüveggel, hogy mi az amit másképp látnak benne. Érdekes válaszok születtek: „szebb vagyok, jobb a kedvem tőle, szebben süt a nap stb.”
A foglalkozásunk zárásaként kiszíneztük az optimizmus jelét, elhelyeztük a második lépcsőfokra. Záró énekeinknek a „Jól érzem magam boogie” és a ” Világomban minden rendben van” című dalokat választottam.
Nagyon jó volt látni őket, hogy tetszett nekik az egész délelőtt. Felszabadultak voltak, boldogok és kiegyensúlyozottak. Élvezték a zenét, a relaxációt, a mesét.
A Boldogságóra Program második foglalkozását tartottam meg. A témánk az optimizmus volt. Meglepően nagyon ügyesen megtudták saját szavakkal fogalmazni azt, hogy mit is jelent optimistának lenni. A relaxáció alatt azt vettem észre, hogy sokkal jobban figyeltek az utasításaimra, mint az első foglalkozás alkalmával és emiatt az egész foglalkozás ideje alatt kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak voltak a gyermekek. A Boldogságóra kézikönyv utasításait szem előtt tartva a kezdő énekünk a „Pozitív gyerek vagyok” volt. A gyermekek többször is kérték a dal meghallgatását és szinte a második hallás után már énekelték a szöveget. Készítettem Szomorú Szilárd és Boldog Blanka emotikonokat és ezeket használva próbáltunk szomorú illetve vidám arcokat mutatni. Nagyon ügyesen megoldották a feladatokat, bár kissé nehezen ment a szomorú arc ábrázolása, mert mindig nevetésbe ment át a komolyság. Nagyon jó hangulat alakult ki ettől a kis játéktól a csoportban.
A mese feldolgozásunk egy kicsit rendhagyó lett, mert elsősorban nem bábokat alkalmaztam, hanem beöltöztem Tódi Törpének és magammal hoztam a kis süni barátomat. Amikor először megláttak a gyermekek, azt vettem észre, mintha félnének, hogy ki érkezett a csoportba. Azonban pillanatok alatt elmúlt a félelem a szemükből és maximálisan a mesére koncentráltak. A mesélésbe is bevontam őket, kérdéseket tettem fel például, mit gondoltok arról, hogy Sün Artúr valóban másképp fogja látni a világot a szemüvegben? Ügyesen megtanultuk a varázsszemüveg mondókát, melyet a saját szemüvegünk felvételekot is elmondtunk együtt. Nagyon élvezték a mesét. Szinte szájtátva hallgatták és a mese végén feltett kérdésekre is hibátlanul válaszoltak.
A varázsszemüvegünk elkészítése is nagyon jó hangulatban telt. Izgatottan várták, hogy milyen is lesz, ha felveszik. Játszottunk a szemüveggel, hogy mi az amit másképp látnak benne. Érdekes válaszok születtek: „szebb vagyok, jobb a kedvem tőle, szebben süt a nap stb.”
A foglalkozásunk zárásaként kiszíneztük az optimizmus jelét, elhelyeztük a második lépcsőfokra. Záró énekeinknek a „Jól érzem magam boogie” és a ” Világomban minden rendben van” című dalokat választottam.
Nagyon jó volt látni őket, hogy tetszett nekik az egész délelőtt. Felszabadultak voltak, boldogok és kiegyensúlyozottak. Élvezték a zenét, a relaxációt, a mesét.
Elméleti háttér (téma kibontása)
Mi jut eszedbe róla (idézetek,bölcsességek)
Képelemzés
Egy svéd bölcsesség van elrejtve a táblázatban
Optimista és pesszimista szemüvegeken keresztül válaszadás(hogyan beszél magával egy optimista,pesszimista mondatbefejezések)
Negatív gondolatok átformálása
Mindig van választásunk!!!
Iskolánk 3.b osztályával október második felében boldogságórát tartott Somogyi Veronika osztályfőnök. Az óra során optimista szavakat gyűjtöttek a gyerekek, kiválogatták a nekik leginkább tetszőket. A hónap témájának feldolgozásakor mindenki egy őszi falevélre is felírta három erősségét, majd ezt felragasztották a jelképes fára. A közös gondolkodással, cselekvéssel igyekeztek megerősíteni a tanulók optimista szemléletét. Saját erősségeiket számba véve tudatosíthatták magukban, mire érdemes figyelni cselekvéseik során, hogy sikerélményük legyen.
Kis csapatunk „megtartotta” az újabb foglalkozását az optimizmus témában. A gyerekek nagyon élvezték a keresztrejtvény fejtését, a játékokat. Előadták, hogyan vigasztalnák meg társukat, ha annak nem úgy sikerülne valami, ahogyan azt szerette volna. Adott problémákra kerestek megoldásokat, különböző kiutakat csoportokban. Végül a saját nyelvükön fogalmazták meg, mit is jelent számukra az optimizmus, az optimista felfogás, hozzáállás.