Témánk bevezetését beszélgetéssel és a „Trópusi eső” – című játék eljátszásával kezdtük. A gyerekek nagyon élvezték az eső hangjának utánzását és a különböző fokozatok érzékeltetése fejlesztette ritmus érzéküket, a gyors-lassú érzékeltetését, oldotta gátlásaikat.
Sokat beszélgettünk az ősz szépségeiről, a gyerekek nagyon szeretnek terméseket, őszi leveleket gyűjtögetni, amelyekből termésbábokat, állatkákat készítettünk és az aktualitásoknak megfelelően tököt festettünk. Berendeztük őszi kiállításunkat, ezzel teljesítettük az „Átváltoztatás” – című feladatot.
Végül az „Esernyős célba dobó” feladatot is eljátszottuk, amely során a gyerekek sok ügyes gondolatot fogalmaztak meg, miért szeretik az esőt.
Zárásként meghallgattuk és táncoltunk egy nagyot az Alma együttes: Zivatar lány című dalára.
Nagyon jól éreztük magunkat a feladatok során, sok élménnyel gazdagodtunk.

Az időjárás és a hangulat közti párhuzam érzékeltetése segítségével mutattam be a gyerekek számára az optimista és a pesszimista szemléleteket. Ezt követően arról beszélgettünk, ki mit lát szépnek a világban, a mindennapokban; kinek mitől lesz jobb kedve amikor szomorú. Végül elkészítettük az optimista esernyőt.

Az optimizmus témakörének feldolgozását a Pozitív mondóka többszöri ismétlésével kezdtük. A mondóka végén a gyerekek átölelték társaikat. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy figyeltek arra, senki ne maradjon ki az ölelésből. Ezután következett a relaxáció: “Rongybabává válok, csak pihenni vágyok”. Majd meghallgattuk a „Pozitív gyerek vagyok” című dalt, melyet a második meghallgatás után már énekeltek és vidám táncba kezdtek, a dalt a gyerekek kérésére többször is meghallgattuk. Beszélgetőkörrel folytattuk a foglalkozást, megbeszéltük mit jelent az optimizmus. Körbe adtunk egy tükröt és mindenki elmondta, hogy miért boldog a mai napon. Szinte mindenkinek volt ötlete, ő miért optimista, elmondták azt is, hogy milyen negatív élmény érte őket életük során. Ezt követően Tódi Törpe meséjét, hallgatták meg figyelmesen, a mese lezárásaként kiszínezhették Tódi Törpe házikóját és tükröt is készíthettek, amibe belerajzolták aktuális érzéseiket. Mialatt a gyerekek színeztek én elővarázsoltam Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát. A csoport egyik fele kapta a szomorú, a másik fele a boldog arcot. Nagyon ügyesen próbálták utánozni a szomorú és a boldog arcokat, a játék nagyon jó hangulatban telt. A mozgás után leültünk „varázsszemüvegeket” készíteni. Miután mindenki elkészült a szemüvegekkel, feltettük azokat és a gyerekek elmondhatták, hogy mit látnak másképp a szemüvegen keresztül: „szebb lett a napom, jobb kedvem lett…” A foglalkozás lezárásaként meghallgattuk a „Jól érzem magam boogiet.” A gyerekek a foglalkozás alatt végig motiváltak és jókedvűek voltak.