Milyen vagyok?
Az optimizmus gyakorlása
Új bejövő osztályomban kíváncsian próbáltam ki a Boldogságóra programot. Szeretnék egy olyan kis csomagot átadni nekik, amiből bármilyen élethelyzetben ki tudnak húzni egy „kártyát” és jobbá, nyugodtabbá, pozitívabbá tenni azt a gondolatot, ami éppen foglalkoztatja őket. Az optimizmus nem volt igazán jellemző a mai fiatalokra, így meglepettem tapasztaltam, hogy többen pozitívan, optimistán, lelkesen állnak az osztályomból a feladatokhoz, a napi rutinhoz. Akik hozzászóltak a témához, inkább a pozitív oldalt erősítették. A pesszimizmus, én nem vagyok elég jó, okos, ügyes mondatokhoz pedig sokan bólogattak, láttam, hogy könnybe lábadt a szemük. Úgy tűnik a sok vidám diák között van jó pár izgulós, magát alul értékelő; de még nem tudtak nyitni annyira, hogy el is merjék mondani gondolataikat. Még csak most kezdtük a programot, így bízom benne, hogy idővel el merik majd mondani a gondolataikat, és a sok jó, pozitív ötlettől inspirálódni tudnak majd egy optimistább gondolkodásmódig. Hosszú út vezet ezen fejlődésig, de remélem a sok apró pozitív megerősítéssel hozzá tudok ehhez járulni.
Az októberi hónap témája az optimizmus volt. A gyerekekkel a foglalkozást a szokásos boldog óra mondókánkkal kezdtük. „Nap, nap fényes nap, sugaraid bontogasd. Vigyázz rám napsugár, a boldogság megtalál!” Mesének az Iciri-piciri című mesét olvastam, mivel a macska a mesében is optimistán állt, ahhoz hogy megtalálja az ökröcskéket és elindult keresni őket az erdőbe és a szántóföldre is. Végül pedig egy nagy tökben találta meg őket. A mese után optimista távcsövet készítettünk, hogyha a gyerekek majd belenéznek ebbe a távcsőbe és vele szemlélik a világot, ők is majd megtalálja mindenben a szépet és a jót. Festés technikával készültek ezek a távcsövek és a készítés közben a boldog óra dalokat hallgattuk és beszélgettünk.
Október 21-én, verőfényes napsütésben a kis csapatunkkal elindultunk, hogy csatlakozzunk a Világgyaloglók lelkes csapatához. Több, mint 4 km-t tettünk meg a településünk határán folyó Zagyva mentén. Útközben élveztük az októberi nap kellemes melegét. Megfigyeltük, hogyan csillan meg a napfény a folyóban élő halak testén, s hogyan „szitál ” a szántóföld felett egy hamvas rétihéja. Mivel az idő tiszta volt, így láthattuk a Kopasz hegy és a Jobbágyi hegy mögött messzebb meghúzódó Mátra egyik csúcsát. Jó hangulatban telt ez az őszi gyaloglás. Köszönjük e nagyszerű ötletet és lehetőséget.
Az Agymanók című animációs Disney film karaktereit hívtam segítségül, hogy általuk behatóbban megismerjék a diákok az érzelmeiket, képesek legyenek azonosítani azokat és képessé váljanak önegyüttérzéssel fordulni saját maguk felé is, csakúgy, mint társaik felé. Az alsós gyerekek érzelmi intelligenciájának, mentalizációs, együttműködő képességeinek és társas intelligenciájuk fejlesztésére helyeztem a hangsúlyt. A Marshall B. Rosenberg féle Erőszakmentes kommunikáció fogalmával már találkoztak az előző év végén a diákok, így ennek részletesebb ismertetését nem tartottam szükségesnek, de természetesen, mint minden pozitív társas kapcsolatban itt sem maradhatott el az érzelmek azonosítása után a szükségletek megnevezése sem.
Az első két találkozás alkalmával közösen megnéztük a filmet, majd ezt követően történt az érzések verbalizálása, felidézése, melynek folyamatába beleszőttük a saját tapasztalatok megosztását is a filmről történő beszélgetés keretébe ágyaza. A diákoknak nehézséget okoz az általuk átélt érzelmek azonosítása és azok megnevezése, ezért ezzel is foglalkoztunk az órák során. Az optimizmus témakörének megbeszélése során Haragnak és Bánatnak optimista szemüveg készült, melynek segítségével átkeretezhetik az eseményeket. A „Hát ez fantasztikus” … játékkal zártuk a foglalkozást.
Az Agymanók című animációs Disney film karaktereit hívtam segítségül, hogy általuk behatóbban megismerjék a diákok az érzelmeiket, képesek legyenek azonosítani azokat és képessé váljanak önegyüttérzéssel fordulni saját maguk felé is, csakúgy, mint társaik felé. Az alsós gyerekek érzelmi intelligenciájának, mentalizációs, együttműködő képességeinek és társas intelligenciájuk fejlesztésére helyeztem a hangsúlyt. A Marshall B. Rosenberg féle Erőszakmentes kommunikáció fogalmával már találkoztak az előző év végén a diákok, így ennek részletesebb ismertetését nem tartottam szükségesnek, de természetesen, mint minden pozitív társas kapcsolatban itt sem maradhatott el az érzelmek azonosítása után a szükségletek megnevezése sem.
Az első két találkozás alkalmával közösen megnéztük a filmet, majd ezt követően történt az érzések verbalizálása, felidézése, melynek folyamatába beleszőttük a saját tapasztalatok megosztását is a filmről történő beszélgetés keretébe ágyaza. A diákoknak nehézséget okoz az általuk átélt érzelmek azonosítása és azok megnevezése, ezért ezzel is foglalkoztunk az órák során. Az optimizmus témakörének megbeszélése során Haragnak és Bánatnak optimista szemüveg készült, melynek segítségével átkeretezhetik az eseményeket
Korosztály: 2,5-3-4 évesek
A tevékenységet a saját magam által készült varászlatos szemüveg feltételével indítottam. Alig kellett magamra felhívni a figyelmet, szinte azonnal észrevettek a gyerekek és kérdezgetni kezdték, miért van rajtam szemüveg. Elmeséltem nekik, hogy találkoztam egy apró sünivel, aki segítséget kért tőlem boldogtalansága kapcsán, majd a bábok segítségével eljátszottam nekik a könyvben szereplő történetet. A mesét vizuba vezettem át, ahol nagy érdeklődéssel ültek le az asztal mellé. Előre nyomtatott szemüveges képeket kaptak, melyet saját fantáziájuk és kreativitásuk alapján színezhettek ceruzával, zsírkrétával.
A tevékenység után az udvaron elkészítettük a mese sünijének otthonát („Sün-Lak”), melyhez a hozzávalókat a gyerekekkel együtt gyűjtöttünk össze. A szorgos kis kezek által egy csodás udvari sün házikó épült, melyet minden gyermek kíváncsian nézegethet az óvodánk udvarán.
Ha rápillantunk tudjuk, hogy milyen fontos a másokba és saját magunkba vetett hitünk, illetve ha összefogunk, bármi is történjen, csodás dolgokra lehetünk képesek.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Az ötödik osztály tanulói meghallgattak egy tanmesét az optimista békáról, akit optimizmusa végül győzelemre vitt.
Ezután a tanulók kis csoportokba rendeződtek, mindegyik csoport kapott két szituációt. A tanulóknak a pozitív tanulságokat kellett megtalálniuk, majd minden csoport felolvasta a saját véleményét az adott szituációkról.
Ezután a tanulók elmesélhették az optimizmussal kapcsolatos személyes élményeiket.
Végül megbeszéltük, hogy az optimizmus döntés kérdése, és ha úgy tartja kedvünk, bátran szemléljük a világot optimista szemüvegünkön keresztül.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Nagyon gazdag volt a hónapunk.
Október 1-én: A zene világnapján az első óra előtt közösen énekeltünk az iskola előtt.
„A zene az kell, mert nem adjuk fel, egy ritmus vagy jel, csak ne vesszünk most el,
a zene az kell, mert körülölel, ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!” Nemes István
Október 3-án: A mosoly világnapján igyekeztünk nagyon sok mosolyt átadni, továbbítani egymásnak. „A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.” Phyllis Diller
Október 15-én: Az ölelés világnapján megölelgettük egymást. „Egy ölelés ideális ajándék. Mindenkire illik a mérete, és senki se ellenzi, ha továbbadják.” Hugo Ball
Október 11-én a Népligetben VILÁG GYALOGLÓ (HÓ)NAPON 8km-t túráztunk az osztállyal.
„Minden a gyaloglással kezdődik. Az ember gyaloglásra termett. Az élet nagy és apró eseményei akkor történnek meg velünk, amikor a többi ember között sétálunk. Az élet a maga sokszínűségében gyaloglás közben bontakozik ki előttünk.” Jan Gehl
Október 12-én Családi Piknik volt az iskolánkban. Bográcsoztunk és jobbnál jobb programok voltak, amiket nagyon élveztünk. Jó volt együtt lenni a családokkal.
Október 12-én a Családi Piknik után a Rákosmenti tanösvényen a VILÁG GYALOGLÓ (HÓ)NAPON 5km-t gyalogoltunk a családokkal.
„A gyaloglás a legjobb orvosság.” Hippokratész
Október 14. Gyárlátogatáson volt az osztály a Kőporc-ban, ahol festhettünk még porcelánt is.
Október 22-én Papírgyűjtés volt az iskolában. Kati néni 388 kg -ot gyűjtött. 😊
Október 25én PUSZILVA nappal zártuk a hónapot.
„Az anya is úgy vigasztalja a gyerekét, aki lehorzsolta a térdét, hogy puszit ad a bibire. A gyereknek nagyobb szüksége van erre, mint ásványvízre meg sebtapaszra. A puszi nem állítja el a vérzést, de orvosolja a magányt és a bánatot.” Rachel Naomi Remen
A sok-sok együtt töltött idő arra utal, hogy szeretünk együtt lenni…… és ez így jó!
„Hiába no, egyeseknek hogy kijut a jóból! Mindig rájuk ragyog a nap. Vagy ők maguk a fény.”
Finy Petra