A gyerekek az optimizmus várát készítették el, valamint a pajzsot. Életkorukból adódóan rajzoltak, vágtak, illetve ragasztottak. A feladatokat nagyon élvezték.
Az optimizmus gyakorlása
A gyerekek az optimizmus várát készítették el, valamint a pajzsot. Életkorukból adódóan rajzoltak, vágtak, illetve ragasztottak. A feladatokat nagyon élvezték.
A gyerekek az optimizmus várát készítették el, valamint a pajzsot. Életkorukból adódóan rajzoltak, vágtak, illetve ragasztottak. A feladatokat nagyon élvezték.
Két tanórán foglalkoztunk ezzel a témával. Az első órán az optimizmus, a pozitív gondolkodásmód fontosságáról beszélgettünk. A gyerekek beszéltek tapasztalataikról, és én is elmondtam a gondolataim. A feladatok közül a tetoválás készítését választották, ez állt hozzájuk a legközelebb.
A második órára már szemceruzákkal és sminklemosókkal érkeztünk. Nagy élvezettel tervezgették a tetkókat, szövegeket fogalmaztak; angoltanárként kifejezetten örültem a célnyelvi szavaknak, mondatoknak.
Az optimizmus kérdéskörét egy mesével vezettem be; A szomorú királykisasszony történetét hívtam segítségül. A gyerekek előtt az optimizmus szó ismeretlen volt, de egy kis beszélgetés után már értették, mit jelent. A szomorú királykisasszony meséjének kapcsán arról beszélgettünk, miért volt szomorú a királykisasszony. Mi hiányzott az életéből, mit mondanánk neki, hogyan segíthetnénk. Sok értékes gondolatot fogalmaztak meg a gyerekek, a saját életükből is hoztak példát, visszaemlékeztek arra, amikor ők is szomorúak voltak.
A beszélgetés után minden gyermek elkészítette a saját védőpajzsát, amelyre olyan szavakat írtak, melyek segítik őket az esetleges nehézségek leküzdésében és a derűlátásban. Az alkotómunka során meghallgattuk az optimizmus dalát is, akinek kedve volt, be is kapcsolódott az éneklésbe. Közben elkészítettük az osztály közös védőpajzsát is, melyre a szünidő után még gyűjtögetünk számunkra fontos szavakat. A védőpajzsok színvilágára hatást gyakorolt nemzeti ünnepünk is, mert a boldogságórát megelőző napokban az 56′-os szabadságharcra emlékeztünk.
Egyik kolléganőm egy 2. osztályban helyettesített és az órán ő is feldolgozta ezt a témát. Azt a visszajelzést kaptam tőle, hogy a gyerekek szívesen készítették a kis védőpajzsukat és a tevékenység közben jókat beszélgettek arról, hogy miért jó optimistának lenni.
A Boldogságóra októberi hónapja az optimizmus gyakorlásáról szólt, melyet már nagyon vártak a gyerekek. Relaxációval indítottunk (égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok), majd leengedett karokkal ellazultunk (ingaóra). Meghallgattuk a hónap dalát, a „Pozitív gyerek vagyok” címűt. Majd felolvastam a hónap meséjét (Tódi törpe varázsszemüvege). Miközben körbejárt Boldogság Levendula, megbeszéltük, hogy mindig történik velünk valami, az élet mindig görget elénk akadályt, vagy hozhat nehézségeket. Megbeszéltük, hogy mit is jelent az optimista szemléletmód és hogy a reális optimizmus védelmi funkciót tölt be, segít bennünket. Az ilyen típusú emberek olyan belső erővel rendelkeznek, hogy képesek elfogadni és megbirkózni a nehéz helyzetekkel. Például ha esik az eső, (ráadásul még ősz is van), előfordulhat, hogy szomorúak leszünk, pedig úgy is gondolkodhatunk, hogy a földnek szüksége van az esőre.
„Csepp, csepp, csepereg,
Őszi levél kesereg.
Ne keseregj kis levél,
Levélrügyed újra él.
Majd ha itt a kikelet,
Új levélke születhet!…
Trópusi eső imitálása: Körben ülünk, utánozzuk a trópusi esőt. Teljes csend, tenyerek összesimítása, halk csapkodás a csuklón, taps, taps és dobogás együtt (ez már az erős zápor), majd visszafelé ugyanez, egészen a teljes csendig (elállt az eső).
Vigyázz a tócsára – Bátorságpróba
Néhány gyerek „tócsa”. A többiek óvatosan átlépkedik őket. Nem lépünk a tócsába. A szél fodrozhatja a tócsákat (kéz-láb mozoghat), majd csere.
Esernyős célbadobó:
A gyerekek esernyőbe próbálnak beledobni kislabdát. Mindeközben elmondhatják miért szeretik a labdát, a játékot, az esőt, az őszt….
Végül az Alma együttes „Zivatar lányka” dalára fergetegeset táncoltunk. Mindig az élet napos oldalát lásd!
Októberben az optimizmus témát dolgoztuk fel.
Sajnos a betegség többször visszatért a csoportba, Így kevesen voltunk a foglalkozás napján.
A csoportba járó gyerekek is szívesen vettek részt.
Jó hangulatban töltöttük a délelőttöt.
Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Ebben a hónapban az optimista hozzáállást gyakoroltuk. Nagy kedvenc a pozitív vagyok dal, bármennyiszer képesek a gyerekek meghallgatni. 🙂
Csoportban és egyénileg is készítettek társasjátékokat. Volt olyan csapat, akik még bábukat és dobókockát is gyártottak mellé és egyből ki is próbálták az elkészült remekművet. A másik csoport köpenyt készített, aminek az egyik fele pesszimista gondolatokkal és szakadásokkal volt tele, a másikat viszont optimista mondatokkal és vidám, színes foltokkal láttak el.
A tevékenység tartalma: Az optimizmus gyakorlása. Az optimizmus fogalmának, elmagyarázása elsajátítása, és alkalmazása.
A tevékenység célja: A gyerekek ismerjék meg az optimizmus fogalmát, jelentését, tanulják meg érezzenek rá, hogy a dolgokhoz való hozzáállásuk kihat gondolkodásukra, cselekedeteikre, hogy egy optimista ember kitartó, és legyőzi az akadályokat, felismeri és értékeli a jót az életben, továbbá boldog lesz.
A tevékenységet a megfelelő motiváció után Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalával kezdtük. Így a gyerekek könnyen ráhangolódhattak a foglalkozásra. Többször meghallgattuk, énekeltük úgy, hogy az igeneknél ugráltunk. Nagyon élvezték a gyerekek.
Ezután felhúztam egy rózsaszín szemüveget és elmeséltem a gyerekeknek, hogy ez miért egy varázsszemüveg. Elmondtam nekik, hogy reggel, amikor felkeltem és láttam, hogy milyen csúnya az idő, nagyon szomorú lettem. Azután felhúztam ezt a varázsszemüveget és máris jobb kedvem lett, mert az jutott eszembe, hogy ma milyen sokat fogunk együtt játszani a csoportszobában.
Beszélgettünk arról, hogy néha a dolgok nem is olyan szomorúak, ha képzeletben felveszünk egy ilyen szemüveget és picit másképp látunk mindent ezen keresztül.
Ezután szemüvegeket színeztünk, hogy mindenki vihessen haza magával egy varázsszemüveget és elmesélhesse a szüleinek, hogy hogyan működik ez.
Végül kiszíneztük az előre elkészített smilie-kat és felraktuk őket a boldogság lépcsőjének második fokára, hogy így közelebb kerülhessünk a boldogsághoz.
Nagyon vidám, pozitív nap volt, úgy érzem, hogy maximálisan sikerült átadni a gyerekeknek, hogy miről is szól ez a pozitív gondolkodás.
ZSZC Lámfalussy Sándor Szakképző Iskolája
A csoport közösen elkészítette az optimista tablót, köszönjük a lehetőséget!