Ebben a hónapban a Süni csoporttal optimizmus témában a táncoló levelek elkészítését választottuk. Miután elkészült a fa még minden tanuló kiszínezte az optimizmus jelét, és a hónap dalát is meghallgattuk. Most is nagyon jól éreztük magunkat a feladat elkészítése közben.
Az optimizmus gyakorlása
Október hónapban az optimizmus volt a fő témánk. Kötetlen játékos feladatokkal próbáltam kialakítani ezt a szemléletet. A téma feldolgozását mesével indítottam. Tetszett nagyon a gyerekeknek. Közösen készítettünk varázsszemüveget, színezgettünk, tükörjátékot játszottunk. Megismerkedtek Szomorú Szilárddal és Boldog Blanka babával, amivel az érzelmek próbáltak kimutatni. Sokat beszélgettünk arról, hogy miért is jó boldognak lenni az emberek életében. Úgy vélem, minden foglalkozásra nagyon aktívak voltak a gyerekek és jól érezték magukat.
Ebben a hónapban az optimizmus gyakorlása során számtalan javasolt feladatot készítettünk el az osztállyal. A mesterprogramom e havi témája a lelki egészség volt, így a világnaphoz csatlakoztattuk feladatainkat.
Montázstechnika segítségével elkészítettük az „amikor jól érzem magam plakátot”, a természetismeret tantárgyhoz kapcsolódóan a gyerekek gyógynövényekkel ismerkedtek, gyógyteákat kóstolhattak. Az etika és az irodalom órákon is ezt a témakört jártuk körbe, fantasztikus fogalmazások születtek. Ének-zene órán két dalt is tanultak a témához kapcsolódóan, technika órán pedig olyan „tulajdonságfát” készítettünk, ahol jó tulajdonságaik alapján kellett felismerniük egymást névtelenül.
A boldogságórákon belül legjobban az angyal-ördög játékot szerették, de nagyon lelkesen készítették a jövőjükről szóló optimista plakátot, melynél a tenyerükbe ragasztottuk a képeiket. A feltöltött fényképek elárulják, mennyire jól érezték magukat.
Prügyi Mesevár Napköziotthonos Óvoda
A foglalkozás megkezdéséhez ismét relaxációs gyakorlatokat végeztünk, majd meghallgattuk a hónap dalát. Beszélgettünk arról, hogy milyen is az, ha valaki optimista. Kiszíneztük Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát, majd utánoztuk őket. A gyerekek meghallgatták Tódi törpe meséjét, közben elkészítettük a varázsszemüveget, amin keresztül jobbnak, szebbnek láttuk a világot. Tükörjátékot játszottunk, felsoroltuk a gyerekek erősségét, pozitív tulajdonságát.
Októberben az optimizmus témakörét jártuk körbe az 1/9.D osztállyal. A témát a fogalom megbeszélésével kezdtük, majd a beszélgetést az optimizmus hatásaival folytattuk. A tanulók több területet is felsoroltak, ahol úgy gondolták, hogy optimizmussal kedvező hatást érnek el (baráti körökben, konfliktuskezelésben, céljaik elérésében, tanulásban).Beszélgettünk arról, hogy milyen boldogságfokozó tevékenységeket tudnak végezni, ami segít a pozitívabb látásmód kialakulásában. Az alábbi tevékenységek kerültek szóba: beszélgetés, motorozás, számítógépes játék, kutyasétáltatás, zenehallgatás, mozi/filmnézés, kerékpározás.
Az óra második felében megnéztük Tali Sharot TED előadását, majd röviden megbeszéltük a hallottakat.
Az óra végén a tanulók kitöltötték az Oxfordi boldogságmérő kérdőívet.
Az optimizmus fogalom felidézése után, arcjátékkal fejezték ki magukat. Napilapokból gyűjtöttek optimista képeket, melyből egy mosolygó smile-i született a plakáton.
A csoportunk második alkalommal vett részt a boldogóra foglalkozáson. A téma az optimizmus gyakorlása és a pozitív gondolkodás volt. Többször megfigyeltem a gyerekeknél, hogy hamar elkeserednek, és nehezen tudnak bízni abban, hogy jó dolgok fognak történni velük. Ez a foglalkozás nagyon segítette azt kialakítani, mindig bízzanak abban, hogy az életben jó dolgok várnak rájuk. Az optimizmus, mint szó megértetését beszélgetés útján tisztáztuk. Már néhányan képesek voltak megjegyezni a szót és felfogták, tisztába lettek a szó jelentésével. A foglalkozást relaxációval indítottam a Napimádást választottam a gyakorlatok közül, mert nagyon jól illeszkedik a témához a feszültséget és bánatot kiengedtük és csak a jó dolgokat szívjuk be a Nap imádásával. Utána meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok című zenét, amelyet nagyon tetszett a gyerekeknek, még többen a fejüket is mozgatták a ritmusára. Kérték, hogy játsszam le nekik újra a dalt. Lehetőséget adtam, hogy táncoljanak rá. Nagyon élvezték a dalra való mozgást. A zene után a Boldog Blanka és Szomorú Szilárd játékot játszottuk. Két csapatot alakítottunk ki. Egy szomorú és egy vidám emojit hurkapálcára rögzítettem. Megtanulhatták metakommunikációs eszközzel, mimikával direkt módon kifejezni érzelmeinket. A játék során a szomorúságból vidámságot varázsolunk. Bár már annyira jó hangulat alakult ki, hogy a végén már mindenki vidám volt. Elhelyezkedtünk a meséhez. Figyelmesen hallgatták a gyerekek. Felvettem az optimista szemüvegemet. Elmondtuk és mutogattuk a mese végén található mondókát. Mese után ösztönöztem a gyerekeket, hogy az általam kivágott szemüvegformákat díszítsék fel. Így mindenkinek sikerült optimista szemüveget készíteni. A következő alkalommal elhelyezkedtünk a szőnyegen és Tükörjátékot játszottunk. A játék célja az volt, hogy vegyék észre magukon a szépet és mondják el, mi tetszik saját magukon. Nehezen indult a játék, mert többnyire utánozták egymást mondanivalóját. Aztán rövid beszélgetést kezdeményeztünk arról, hogy kinek mi tetszik a másikban. Így már elkezdték önmagukban is észrevenni a szépet. A következő feladathoz leveleket vágtam ki. Egy szivacsból készített fára gombostűvel raktuk fel a leveleket, így elkészült az „Értékeim fája”, amelyre ráírtam a gyerekek által közölt értékeket, amire úgy gondolják, hogy büszkék lehetnek magukra, és amiben ügyesek. Így elkészült a fa, amelyet megörökítettünk és kihelyeztük a szülők számára is megfigyelhető legyen. A következő feladat a bábozás volt. Ezt a bábjátékot is könnyen megtanulták a gyerekek miután előadtam néhányszor. Alig várják, hogy eljátszhassák. Nagyon szeretik a bábozást. Csoportunkból többen járnak a Mesekuckó tehetségműhelybe, ahol nagyon sok hasznos játékot tanulnak az önkifejezésre. Igyekszünk mi is olyan dráma játékot alkalmazni a mindennapok folyamán, amely segít az érzelmek kimutatásában, segít megfogalmazni a gyerekek érzéseit. Ez konfliktus megelőzési forrás lehet, ha beszélünk arról, hogy kinek mi esik jól kinek mi megfelelő. Pozitív megerősítést alkalmazunk. Az optimista gondolkodást igyekszünk nemcsak a boldogóra foglalkozásokon, hanem a mindennapok folyamán is előtérbe helyezni. Bíznunk kell abban, hogy a jövő, csupa jót tartogat a számunkra. Nagyon örülök, hogy megismerkedtek azzal, hogy tudatosan is lehet így gondolkodni, a játékok ráirányították a figyelmet arra, hogy pozitívan értékeljék önmagukat, foglalkozzanak egymás érzelmeivel, fedezzék fel a világban a szépet és tegyenek érte, hogy szép is maradjon.
Csodapókjaimmal pozitív hónapot tartottunk. Mindenki megfogalmazta bíztató gondalatait, motiválós mondatait. A kialakult jó hangulatot élvezve motivációs posztert készítettünk.
Légy pozitív🥰
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Az októberi hónap témája lehetőséget adott, hogy különbséget tegyünk az optimista és pesszimista ember szemléletében. Szituációs játék formájában több olyan helyzetet állítottam fel, amikor a pozitív gondolkodás szembe állt a negatív szemlélettel. Például: egy osztálytársad hiányzik , el kell mondani a feladatokat, édesanyád elküldött vásárolni, rendet kell tenni a szobádban, stb. Két tanuló érvelt az ellentétes gondolkodási móddal. Elmondtuk többször a pozitív mondókánkat. Egy nagy őszi befőttes üveget rajzoltunk, amelyben magunkat elképzelve beleírtuk, hogy milyenek vagyunk.
Október hónapban az optimizmus témájával foglalkoztunk.
Megbeszéltük, milyen fontos a pozitív gondolkodás. Átkereteztük a „nehéz dolgokat.”
Smile- figurákat készítettek a gyerekek, amikre pozitív üzeneteket írtak egymásnak.
Munkáikat kitettük a terembe: a ” Boldog falra”.