A boldogságóra program 2. hónapjának témája: az optimizmus gyakorlása.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek- felnőtt segítségével- legyenek kitartóak a kihívások során, győzzék le az akadályokat! Mindig mindenben találjanak valami jót!
Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: az optimizmus gyakorlása, pozitív énkép formálása, siker-, kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulások, érzelmi képesség-érzelmek keltése, felidézése,
A kezdő relaxáció-„Napimádás”- rendkívül vonzó volt a gyermekeknek, a jókedv, a lazító hatás egyértelműen jelentkezett. A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok ének, tánc után „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét hallgathatták meg a gyermekek, melyet egy bábbal kezdeményeztem. Tódi törpe egész héten a legkedvesebb játéka volt a gyermekeknek! A mesét mindennap pihenő idő előtt is meghallgathatták a gyermekek. Tódi varázsmondókáját minden gyermek megtanulta. „Van nekem egy szemüvegem…” Elkészítette mindenki a saját varázsszemüvegét, és a varázs mondókával együtt mindenki átélhette a csodát! A gyermekek válaszaihoz igazítva beszélgetést kezdeményeztem az optimizmus körülírásával, megbeszéltük, hogy hogyan gondolkodik az optimista, mit is jelent számukra. Mire nagycsoportosok lesznek, hibátlanul beépül a szókincsükbe. ( Most középsősök vagyunk.) Tükörjáték: Megbeszéltük ki miben ügyes, azt, hogy mindenki értékes! Nehezen kezdtek hozzá, majd egyre változatosabban fogalmazták meg a tükörben látottakat. Először többnyire külső jegyeket fogalmaztak meg, majd fokozatosan tértek át a gyermekek a belső tulajdonságokra! Külön megható élmény volt, ahogy több önbizalom hiányos gyermek nézte magát csendben sokáig a tükörben. Van két kisfiúnk, aki mindig mindent azonnal felad, kétségbe esik, elsírja magát, ha valami nem sikerül. Velük kiemelten foglalkoztunk. Minden gyermek elmondta számukra részletesen, hogy miben ügyesek, miért szeretik, mennyire fontosak közösségünk számára. Egyértelműen csak a pozitív tulajdonságait emeltük ki! Bátorítottuk, biztattuk, erősítettük őket! Ez mindig nagyon érdekes tapasztalat!
A hónap során többször hallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című énekét. Imádták a gyerekek! Újra és újra kérték, vele együtt énekelve. Minden gyermek kiszínezte Tódi törpe házát, melyet kihelyeztünk a faliújságra, hogy mindenki láthassa. Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát termésekből, zöldségekből is elkészítettük, majd többször játszottuk csapatban, párosával is. Sokat nevettünk, majd jelöltük is, hogy ki, hogy érezte magát a játék során. Elhelyeztük a nagy mosolygós, optimista hőlégballonunkat, melynek kosarában most mosolygós felfújt lufikat helyeztünk, amit bármikor használhatnak. A gyerekek napi szinten játszanak velük! Sokszor repül a magasba, vagy dobják egymásnak hangos, örömteli kacajjal! A Boldogságvár második lépcsőfokára felragasztottuk az optimizmus jelét! Haza vitték a varázs szemüvegeket, hogy a családdal is átéljék a varázslat csodáját! Idézem több szülő hozzászólását, mivel a képeket a zárt faceebook csoportunkban is mindig megosszuk. „Ádám este azt mondta itthon, hogy ha majd megszületik a kis testvére, ráteszi az optimista szemüveget, és akkor nem fog sírni.” „Dorina azt mondta, hogy vegyem fel, nekem készítette, hogy boldog legyek.” „Petike szerint ha rajtam van a szemüveg barátkozós vagyok, ha nem akkor mérges.”

GESZTENYE KIRÁLYFI UTAZÁSAI ,TALÁLKOZÁS HANGYA URFIVAL,CSIGA-BIGÁVAL,NAPOCSKÁVAL ÉS EGY JÓ BARÁTTAL./AZ ŐSZ VARÁZSA, ŐSZI ANGYALKÁK .

Az optimizmus tevékenység tervezésénél olyan játékos feladatok tervezésére törekedtem, melyek biztosították a tevékenységbe ágyazott tapasztalatszerzést. Figyelembe vettem a gyermekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait. Ebbe a témakörbe belehelyeztem a Pedagógiai Programunkban levő mentálhigiénés szemléletmódot, mely kompatibilis volt az optimizmus fogalmával. A Boldogságóra foglalkozást egy mentálhigiénés játékkal kezdeményeztem ( Héterdő játék). Boldog Dórát ismét nagy lelkesedéssel köszöntötték a gyerekek. A Napimádás relaxációt minden gyermek odafigyeléssel végezte. Nagy izgalommal keresték az erdőben Tódor Törpét, nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy olyan kicsi. A mesét csendben, figyelmesen hallgatták, s az utána következő kérdésekre megfelelő választ adtak. Minden gyermek kapott a kezébe tükröt, ebben nézhették meg a különböző arckifejezéseiket, melyet le is rajzoltak. Tódor törpe házát is gyönyörűen, kitartóan kiszínezték. Bagdi Bella pozitív gyerek vagyok című dalára kézen fogva táncoltunk, melybe a három éves gyerekek is szívesen bekapcsolódtak.

A gyerekekkel a hozott őszi termésekből készítettünk különböző figurákat. Készült süni, mókus, emberke. Csapatokba dolgoztunk, így többféle történet született az elkészült művekhez. A gyerekek nagyon élvezték a közös feladatot, és az együtt dolgozást.

Az optimizmus gyakorlása

Ezen a Boldogság óra foglalkozáson, arra kerestünk választ, hogy hogyan tudjuk naponta kihozni a legjobbat a különböző helyzetekből. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogyha pozitívan állunk a dolgokhoz, az sokkal jobb nekünk és szebben látjuk a világot.
Relaxációs gyakorlattal kezdtük a ráhangolódást a foglalkozásra.
„Fújj-fújj”-azt kértük a gyermekektől, hogy gondolatban széllé változzanak.
Ezek után közösen énekeltünk egy dalt, (De jó a dió…) amivel azt emeltük ki, hogy élni jó. Megkértük a gyerekeket, hogy mindenki mondja el, hogy milyen jó dolog történt vele a mai napon.
Újra bekapcsolódott hozzánk Boldog Dóra, és hozott nekünk egy mesét. Tódi törpe varázs szemüvege című mesét. Nagy érdeklődéssel hallgatták. A mesében lévő mondókát többször is elmondtuk a gyerekekkel, végére szinte már meg is tanulták. Levezetésképp meghallgattuk Gryllus Vilmos: Őszi falevél című dalát. Mi is elmondtuk ismert versünket: Kovács Barbara: Levél a szélben című versét.
A foglalkozás lezárásaként mindenki kiszínezhette a saját varázsszemüvegét, és a hónap jelképét a nevető arcot, melyet elhelyeztünk a vár lépcsőjén.

Az október hónap az optimizmus jegyében telt. A gyerekekkel reggelente említést tettünk a jó és rossz dolgokról, ezek következményeiről. Énekeltünk vidám és szomorú dalokat, majd mesélhettek vidám és rossz napjaikról. Ezzel próbálva rávezetni őket az optimista szemléletre.
A boldogórák foglalkozásai előtt meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalt. Majd meséltem Tódi törpéről, és megtanultuk a Szebben látó mondókát. Elkészítettük mi is a saját varázsszemüvegünket, majd eldramatizáltuk Tódi törpe meséjét a már elkészített szemüvegekkel. Utána pedig beszélgettünk, hogy van-e olyan dolog az életükbe, amit másképp csinálnának. Hát itt születtek érdekes válaszok, de a válaszokból ítélve úgy láttam, hogy sikerült elsajátítani nekik az optimizmus fogalmát.
A játéktükör segítségével pedig – amit minden hónapban meg fogunk ismételni – erősítettem önbizalmukat, hogy igenis van erősségük, amikre legyenek büszkék.