A színek ereje
Az optimizmus gyakorlása
A manócskáimmal megnéztük az Ajándék című filmet. Sok érdekes gondolatuk volt a rajzfilm megnézése után. Kiderült, kinek milyen állata van, melyik a kedvenc állatuk és a felelős állattartásról, a környezetvédelemről is szó esett. Meghallgattuk a hónap dalát is, mely nagyon tetszett nekik. Délután kertet építettünk, kertészkedtünk az iskolaudvaron. Megcsináltuk a mi kis pozitív kertünket.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalapart EGYMI és Kollégium
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Tisztaforrás csoport
Az órán bábokkal játszottuk el a rosszalló gondolatokat, vele szemben a derűlátásra okot adó megoldásokkal. A gyerekek oldottabbak voltak a bábokkal. A rossz és jó közötti különbségek, az egymás közötti rábeszélésekkel fordultak az optimizmus irányába. A jókedv és a játékosság segített az optimista látásmód fejlesztésében.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
A hónaptéma feldolgozásához ajánlott ötlet alapján választottunk egy varázskendőt. Szép színeset. A gyerekek közül, aki elmesélt egy számára rossz élményt, választotta a rossz hangulatának megjelenítéséhez a sötét színű kendőt. Ezután, hogy a dolgokon pozitív irányba változtassunk, a varázskendőt megkapta az, aki vállalkozott, hogy varázs erejével meg tudja változtatni a kellemetlen élményeket. Simogatással, vigasztaló szavakkal húztuk ki egymásból a tüskéket, amit a bántások okoztak. Megmutattuk egymás számára a fekete színt választva, milyen rossz a sértő, bántó szó. A színeket változtatva tanultuk, hogy a megtörtént rossz után a róla alkotott gondolatainknak nem kell rossznak lenniük. A megoldás keresésében kaphatunk felnőttől segítséget, de lehetünk egymás segítségei is. Mi azok lettünk az óra végére, így egyre többen bújtunk a varázskendő alá.
,,Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót.” Ehhez hasonló gondolatébresztő idézetek felolvasásával és értelmezésével kezdtük az optimizmus témakör megbeszélését.
Ezt követően optimista és pesszimista szemüvegen keresztül néztünk meg , hogy hogyan fejeznénk be mondatokat adott szituációkban.
Ezek után a gyerekek egy társai által megbántott barátjuknak írtak üzenetet, hogy jobb kedvre derítsék.
Befejezésül együtt énekeltük a világomban minden rendben van című dalt.
Előzmények: napirendünknek megfelelően, a reggeli beszélgetőkörrel kezdünk, ahol reggeli ima után megbeszélésre kerülnek az adott nap történései, majd képes formában kerül ismertetésre az adott napirend tevékenységrendszere.
Behozom az előre odakészített ernyőt és alábújva beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mit jelent az optimizmus, a pesszimizmus, a realizmus, majd egy plüss állatka segítségével megbeszéljük ki mennyire érzi magát optimistának és miért. Az ernyő biztonságot nyújt és megvéd minket.
A gyermekek a reggeli kört követően mosdóba mennek. Visszatérésükkor már várom őket a kézműveskedéshez kialakított környezettel. Megmutatom az odakészített színeket és megbeszéljük melyik szín milyem hangulatot szinbolizál.
Az asztalnál elhelyezkedve mindenki ráhelyez egy kézlenyomatot az általa kiválasztott színnel az előre kivágott esernyőre.
Miután végeztünk meghallgatjuk az Optimizmus című dalt és táncra perdülünk közösen. A dal végén mindenki elhelyezkedik a szőnyegen és beszélgetünk arról, mennyire befolyásolta a dal a hangulatunkat és mennyivel jókedvübben és optimistábban érezzük magunkat.
Ötödikes osztályfőnökként idén kapcsolódtunk be a Boldogság-programba. Tavaly már betekintést nyertem egyik kolléganőm által és úgy gondoltam, hasznos lehet az osztályközösség életében, hogy pozitívabban álljanak egymáshoz, jobban bízzanak magukban. Azzal a reménnyel építem be a témaköröket az óráimba, hogy ezzel jobb légkört teremthetek az osztályközösségben.
Októberben az optimizmus témát dolgoztuk fel. Bevezetésként a könyvből felolvastam A lakatlan sziget című történetet, majd tisztáztuk az optimizmus és pesszimizmus fogalmát. Ezután a táblára kiragasztott ”hirdetőtábláról” mindenki tépett egy pozitív gondolatot, ami az aktuális lelkiállapotához illett. Kaptak előre kinyomtatott gyerekeket, amit kiszíneztek, mindenki a saját személyére szabta, hogy hasonlítson rá. Majd mindenki egy „lájk” jelre ráragasztotta a figuráját és a választott pozitív gondolatát, ebből egy közös plakátot készítettünk. A plakátra rákerült a tankönyvből egy részlet is, ami az optimista ember gondolkodásáról szól.
Az óra végén még páros munkában dolgoztunk a munkafüzetben (Mf.28. és 31.old.). Legvégül pedig megválasztottunk az osztályban a legoptimistább lányt és fiút. Egy kis jelvénnyel kedveskedtünk nekik.
Optimistán állok hozzá, hogy pozitív változásokat hoz majd a program a gyerekek életében.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalapart EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
Optika Olgika, Pesszi Misi lett a két gyerek a mi történetünkben, akik különbözően látják a környezetüket. A derűs látásmód és a rosszalló, problémákat előre vetítő gyerekek történetével tanultuk melyik a kedvezőbb. A környezetünk változásával, a gondtalan és napsugaras nyár utáni ősz, az iskolai kötelezettségekkel és általános egészségügyi helyzettel változó lelkiállapotokat is előidézett. Mellette a sárguló, elmúló, téli álomra készülő természet a homályos, szürke reggelekkel és estékkel sokszor nem ad okot a derűlátásra. Szereplőink szélsőséges viselkedéssel reagáltak. A hangulatkártyánkkal érzékeltettük a két szereplő bennünk keltett érzéseit. A tanulók között, voltak akik Pesszi Miskával értettek egyet. Tapasztalataik alapján a rossz hangulat után nehéz a jó érzésekre gondolni, bár mindenkiben ott a késztetés, hogy vidámmá váljon.
Így próbáltuk kibogozni, hogy a két hozzáállás között mi a különbség. Végül a rajzok és őszi formák, színek felhasználásával készítettünk optimista alkotásokat. Kezelhetővé tettük az adott állapotot a környezetünkben bekövetkezett változást.