Az október hónap az optimizmus jegyében telt. A gyerekekkel reggelente említést tettünk a jó és rossz dolgokról, ezek következményeiről. Énekeltünk vidám és szomorú dalokat, majd mesélhettek vidám és rossz napjaikról. Ezzel próbálva rávezetni őket az optimista szemléletre.
A boldogórák foglalkozásai előtt meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalt. Majd meséltem Tódi törpéről, és megtanultuk a Szebben látó mondókát. Elkészítettük mi is a saját varázsszemüvegünket, majd eldramatizáltuk Tódi törpe meséjét a már elkészített szemüvegekkel. Utána pedig beszélgettünk, hogy van-e olyan dolog az életükbe, amit másképp csinálnának. Hát itt születtek érdekes válaszok, de a válaszokból ítélve úgy láttam, hogy sikerült elsajátítani nekik az optimizmus fogalmát.
A játéktükör segítségével pedig – amit minden hónapban meg fogunk ismételni – erősítettem önbizalmukat, hogy igenis van erősségük, amikre legyenek büszkék.

A Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dallal motiváltam a gyerekeket, akik néhány másodperc elteltével már a szőnyegen táncoltak. A zene végén többen jelezték igényüket az újbóli meghallgatásra, így újraindítottam a zenét. Majd egy relaxációs gyakorlat következett (Villámlazítás), amit teljes átéléssel végeztek. A következő játékban az önként jelentkező párok egymással szemben álltak, egyik gyermek kezébe adtam a szomorú arcú bábot, neki el kellett mondania egy érzést, rövid történetet, hogy miért lehetünk szomorúak, a másik gyermeknek pedig fel kellett vidítania, pozitívvá fordítani a történetet, kezében a mosolygós arcú bábbal. Örömmel láttam, hogy mindenki részt szeretne venni a játékban, így mindenkire sor került. Majd Boldog Dóra is megérkezett hozzájuk csengőszó és versike (Kerek erdő kalandra hív…) kíséretével. Egy nagyon rövid beszélgetést követően elmeséltem Tódi törpe meséjét, amelyhez két kesztyűsbábot használtam. A gyermekek végig érdeklődve figyeltek. A mesében szereplő verset többször elmondtuk és eljátszottuk a végén, amelyben aktívan részt vettek. Megmutattam a saját „optimista szemüvegemet”, ismertettem a funkcióját, jelentését. Beszélgetés alkalmával pedig többen elmondhatták véleményüket, tapasztalataikat, hogyan is lehet jóra fordítani a rosszat. Felajánlottam nekik a saját szemüvegük elkészítését. Minden gyermek örömmel helyezkedett el az asztalnál, és munkához kezdett. Amikor elkészültek, még kiegészítettem a szemüvegeket egy kis „varázslattal” (színes, átlátszó fólia felragasztása a szem helyére), így tényleg máshogy láthatták a szemüvegen át a világot. Meg is beszéltük, hogy (a téma továbbadása érdekében) mindenki hazaviszi, és elmeséli otthon a szüleinek, testvéreinek a szemüveg történetét, lényegét. A szemüveg elrakása után egy tükröt adtam körbe, mindenki elmondhatta miért szereti magát, vagy mit szeret magában a legjobban. Nagyon sokféle dolgot említettek a gyerekek. Néhány gyermeknek nehezebb volt megfogalmazni, nekik rávezetéssel, bíztatással segítettem. Majd a következő feladat is ehhez kapcsolódott. Egy kör alakú lapra mindenki lerajzolta a jelét, majd felragasztotta a már előre elkészített fára a megfelelő helyre (ki miben érzi magát a legjobbnak). Többféle választási lehetőséget biztosítottam számukra (felragasztott képekkel ábrázolva a tevékenységet). Mindenki nagy örömmel helyezte el a jelét a fán, senki nem igényelt segítséget, többen részletesen elmondták, miért oda ragasztották. A fa elkészítését követően mosolygós arcokat rajzoltak, ami az optimizmus jelképe volt, el is helyeztük a második lépcsőfokon. Öröm volt látni a gyermekek vidám arcát a ragasztás alatt. A mosolygós arcok elhelyezése közben egy kislány kérte a zenét, amit az elején hallgattunk, így bekapcsoltam nekik. A foglalkozás végén a felajánlott (Tódi törpe házának kiszínezése) tevékenységet a csoport nagy része szívesen választotta. Jó hangulatban telt a délelőtt, a gyermekek végig nagyon motiváltak, érdeklődőek, aktívak voltak.

Falevèlangyal

Az optimizmus témakörének feldolgozása a csoportomban nagyon fontos volt számomra, hiszen sokszor a negatívat látják meg a gyerekek a csoportomban és szerettem volna őket közelebb hozni a pozitív szemlélethez. Rengeteget játszottunk, beszélgettünk a témáról és ez a hónap ahogy teltek a napok egyre pozitívabbak lettek, sokkal több nevetés, kedvesség költözött be a csoportunkba. Észrevettem, hogy nemcsak a gyerekek, hanem én is kevesebbet panaszkodom, mint azelőtt, így rám is hatással volt az optimizmus gyakorlása. Buzdítottam őket arra,hogyha bármi rossz is történik, próbáljuk meg meglátni abban is a jót. Sokat énekeltük Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát, amit a gyerekek a szabad játéktevékenységük alatt is önállóan daloltak, hangszerrel kísérve. Öröm volt ezt látni, hiszen többek között ezért is vettem részt ezen a továbbképzésen, hogy a gyermekeknek szebbé tegyem a mindennapjaikat. Elkészítette mindenki a saját varázs szemüvegét és felvéve elmesélhettek egy számukra rossz eseményt, majd a szemüvegen át, annak segítségével megpróbáltuk meglátni a helyzet jó oldalát. Az újságfalunkra elkészült az értékeink fája, melyre minden gyermek felírta azt miben a legügyesebb, miért a legbüszkébb magára. Hálás vagyok ezért a témakörért és azért is, amiért átadhattam az optimizmus lényegét a csoportomba járó gyermekeknek, mert ezzel is közelebb kerülhettek egy boldogabb, teljesebb élethez.

Az optimizmus témakörének feldolgozása a csoportomban nagyon fontos volt számomra, hiszen sokszor a negatívat látják meg a gyerekek a csoportomban és szerettem volna őket közelebb hozni a pozitív szemlélethez. Rengeteget játszottunk, beszélgettünk a témáról és ez a hónap ahogy teltek a napok egyre pozitívabbak lettek, sokkal több nevetés, kedvesség költözött be a csoportunkba. Észrevettem, hogy nemcsak a gyerekek, hanem én is kevesebbet panaszkodom, mint azelőtt, így rám is hatással volt az optimizmus gyakorlása. Buzdítottam őket arra,hogyha bármi rossz is történik, próbáljuk meg meglátni abban is a jót. Sokat énekeltük Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát, amit a gyerekek a szabad játéktevékenységük alatt is önállóan daloltak, hangszerrel kísérve. Öröm volt ezt látni, hiszen többek között ezért is vettem részt ezen a továbbképzésen, hogy a gyermekeknek szebbé tegyem a mindennapjaikat. Elkészítette mindenki a saját varázs szemüvegét és felvéve elmesélhettek egy számukra rossz eseményt, majd a szemüvegen át, annak segítségével megpróbáltuk meglátni a helyzet jó oldalát. Az újságfalunkra elkészült az értékeink fája, melyre minden gyermek felírta azt miben a legügyesebb, miért a legbüszkébb magára. Hálás vagyok ezért a témakörért és azért is, amiért átadhattam az optimizmus lényegét a csoportomba járó gyermekeknek, mert ezzel is közelebb kerülhettek egy boldogabb, teljesebb élethez.

Ebben a hónapban az optimizmus gyakorlásával ismerkedtek meg a gyermekek. A játékos kezdeményezés során, személyes példákon keresztül ismerkedhettek meg a pozitív szemlélet kialakításával. A mese továbbéléseként, mi is elkészítettük „a világot szebbé varázsoló szemüveget”, amelyet a gyermekek büszkén viseltek a délután folyamán.
A gyermekek nagyon élvezték ezt a remek napot, örömmel meséltek erről szüleiknek is.