A hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. A foglalkozást ismét mozgásalapú relaxációs gyakorlatokkal kezdtük. Meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok című dalt. Később felállva, különböző mozgásokkal kísérve ismét énekeltünk. Elővettem Szomorú Szilárd és Boldog Blankát, akiket már ismertek előző évekről. Kialakítottunk 2 csoportot, és felidéztünk szomorú, illetve vidám emlékeket, közösen átélt eseményeket. A szőnyegen ülve elmeséltem nekik Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, majd megbeszéltük a mondanivalóját. Ezt követően az asztalhoz ülve mindenki tetszés szerint kidíszítette a saját varázsszemüvegét, melyet haza is vihettek, hogy otthon a szülők is kipróbálhassák.

A gyermekeknek tetszett az elkészített Tódi törpe házikója, amivel kezükben nyitottabbak, beszédesebbek lettek. Azután a varázsszemüvegen keresztül a világot szépnek, jónak látták a gyermekek, igyekeztünk mindenkinek a jó oldalát kidomborítani. Például a szép őszi időt, a napocska hatását, hogy bízzunk az emberekben. Játékos hittan keretén belül a jó tulajdonságokat kiemeltük, mozogtunk, együttműködtünk a másik csoporttal, majd szőlőkoszorút készítettünk. A tükörjáték is tetszett mindenkinek, de a külső tulajdonságok mellett a belső tulajdonságokat is előtérbe kellett helyeznünk, mert arra nehéz volt rávezetni a gyerekeket.

„Optimizmus”
„Medve vagyok cammogok”.
„A mesebeli kis szűcs”. Beszélgetés a szűcs munkájáról.
Fúj a”Hiszti-szél”,fáznak az állatok és összebújnak.
A panasz erdőben megjelent egy ragyogó napsugár! A Hiszti- szél pedig egyre kellemesebb
szelővé szelídült.A kis szűcs pedig minden állatot felöltöztetett.
Az állatok táncra perdültek.”Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalára.
Vidám,optimista süni készítése fügéből fogvájó segítségével.

Az októberi Boldogságóránkat Prof. Dr. Bagdy Emőke Égig érő fa vagyok….relaxációs gyakorlatával kezdtük. A gyermekek kényelmes elhelyezkedése után két képet mutattam fel nekik, mind a kettő zöld színű virágot ábrázolt, viszont az egyik szomorú, a másik vidám volt. A gyermekek azonnal felismerték, megnevezték a két virág közötti különbséget. Beszélgetést kezdeményeztem mind a két érzelemről, melybe a gyermekek aktívan bekapcsolódtak. Ezek után érzelmeket neveztem meg (harag, öröm, szomorúság, vidámság, boldogság, stb.), ezeket ők arcmimikával és testbeszéddel jelenítették meg. Majd a csoportot két részre osztottam, húztak egy-egy kártyát, melyek páronként azonos színűek voltak, de az egyik mosolygós, a másik szomorú virágot ábrázolt. A gyermekeknek meg kellett keresniük szín alapján a párjukat, és a szomorú társukat felvidítani. Nagyon megnyerte tetszésüket a játék, több fordulóval is eljátszottuk.
Boldog Dórát szívecske mutatással üdvözölték a gyermekek, érdeklődve hallgatták Tódi törpe varázsszemüveg meséjét. A mese után Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dala következett, melyre körbe állva ringatóztunk. A zene után felajánlottam, hogy készítsék el saját varázsszemüvegüket, illetve a család számára is készíthettek, hogy aki éppen rossz kedvű, vagy morcos otthon, a szemüveg, hátha beteljesíti varázslatát.
Mivel nem a saját csoportomban tartom a Boldogságórákat, a szülők számára most is elküldtem a tankönyv, illetve Bagdi Bella ismertetőjéből egy kivonatot. Célom vele, hogy ebben a csoportban is minél alaposabban, mélyebben lássanak bele a Boldogságórák jótékony hatásaiba. 🙂

Ebben a hónapban igyekeztünk a világra jó szemmel, kedvezően nézni, hiszen az optimizmus gyakorlása volt a fő témakörünk. Mivel is kezdhetnénk tevékenységünk feldolgozását, mint Bagdi Bella gyermekdalával, aki kimagaslóan építi gyermekeink lelki immunizációját.
Toldi törpe varázsszemüvege elrepített bennünket Kerekerdőbe, ahol megismerkedtünk Sün Artúr szomorúságával. A varázsszemüveg mindenkire nagy hatással volt, hiszen ahogy Artúr gondterhe is elszállt, úgy nyíltak gyermekeink szemei egy szebb jövő felé.
Tükörjátékunk nagyon érdekes eredményt hozott, sokan a rajtuk lévő dolgokra mondták a szépet s jót, ezért igyekeztem felhívni a figyelmet, természetes vonásaik szépségére. Többen a szemüket, hajukat találták szépnek, egy kisfiú a gribedlit, mosolygödrét említette, ami egy új kifejezés is volt a gyermekek számára.
” Irka-firka” játékunk eredményét olyan boldogsággal fogadták, hogy firkálmányaikat haza is kérték, megmutatni szüleiknek. Gombakörünk számos beszélgetőkört hallgatott, pl: Mit tennél ha szupererőd lenne?,… Sokat kaptak bátorításból, ne adjanak fel azonnal mindent, hiszen sok mindenre képesek már! Igyekeztünk támogatást nyújtani problémamegoldásukban, játékosan is feldolgoztuk a Labirintussal.
Fő mottónk: „Mindig mindenben találunk valami jót, hiszen itt a szupererő, itt a kulcs!”

Az optimizmus feldolgozása a gyerekek életkori sajátosságai miatt szintén példaadással történt.
A gyerekek még nem ismerik a szó jelentését, így csak utalásokat, magyarázatokat fűztem mindig az egyes helyzetekhez. Tudom, hogy nagycsoport végére érem majd el a célomat, addigra lesz számukra érthető, hogy mit is jelent az optimizmus. Módszereink a bátorítás, buzdítás, pozitív megerősítés, árnyalt értékelés, stb. Az első és legfontosabb feladatunk ebben az időszakban a gyerekek beszoktatása. Megteremtettük nekik azt a légkört, ahol biztonságban érezhetik magukat. A szülőktől való elválás nem minden kisgyereknél volt egyszerű. De mi optimistán álltunk az előttünk lévő feladathoz, és így ez egészen gyorsan, és zökkenőmentesen sikerült. Még van sírás, de egyre könnyebb őket megnyugtatni. Sok és színes játéklehetőséget biztosítottunk nekik. Nagyon élvezik és várják, ha kerekítőmanó érkezik hozzájuk. Olyankor tudják, hogy valami érdekes dolog fog történni. Hamarosan Boldog Dóra is ellátogat hozzájuk, kerekítőmanó barátjaként. Bagdi Bella dalait mindennap hallgatjuk. Az elalvás az altató dalra történik, melyet már a gyerekek kérnek. Az ajánlott mesét leegyszerűsítve meséltem el.. Átváltoztunk mindenféle állattá. A lics-locs, lics-locs, megjött a kishajó játékkal utánozhatták az állatok hangjait. Eljátszottuk az arcunkkal, hogy milyen az, ha szomorúak az állatok, és milyen, ha vidámak. Elmeséltem a répa mesét, melyet el is játszottunk. Így megemlékeztünk az állatok világnapjáról is.

Optimizmus!! Mit is jelent ez egy óvodás gyermek számára! Ebben a hónapban ennek a témának a szellemében tevékenykedtünk. Majdnem minden napunkat áthatta ennek a tudatosítása, játékosan, közel hozva a gyerekekhez. Megismerhették Tódi törpét a mese világában, táncolhattak Bagdi Bella dalára, közben improvizálhattak mozdulatokat egyénileg és párban is, kinek mi tetszett. Külön foglalkozás alkalmával lazító napraforgóként forogtunk keresve a napot, mely nekünk ad erőt és életet. Csapatokat alkotva a vidám és szomorú emojit használva sikeresen felvidítottuk egymást, senki ne legyen szomorú. Megtartottuk az avar találkozót az erdei állatok számára, akik vidáman mozogtak és beszélgettek az avarban egymással. Ebből jó kis beszélgetés kerekedett! Majd mindenki elkészíthette saját varázsszemüvegét, amibe ha belenéz csak jó dolgokat láthat!