Maci csoport
Az optimizmust próbáltuk a sünik szemszögéből megközelíteni. Az őszi időjárás jellemzőit átbeszéltük, mi miért jó a természetnek,a süniknek. Szükség van az esőre, hogy a növények ne szomjazzanak ősszel se, hisz csak így lesz jövőre szép piros almája a sün családnak. A lehullott levelek szállást adnak, téli rejteket. Kell a pihenés a természetnek, a téli álmot alvó süniknek is. Hangsújoztuk, hogy mindennek a (rossz időnek is) oka van, fontos az egyensúly megteremtésében. Elkészítettük a süniket a videón látott módon.
Az optimizmus gyakorlása
A második téma az optimizmus gyakorlása volt, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg. Cél, feladatrendszer: A gyermekek- felnőtt segítségével- legyenek kitartóak a kihívások során, győzzék le az akadályokat! Mindig mindenben találjanak valami jót!
Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: az optimizmus gyakorlása, pozitív énkép formálása, siker-, kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulások, érzelmi képesség-érzelmek keltése, felidézése,
Hétfőn a foglalkozást a kezdő relaxációval kezdtük: „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj”. Ez rendkívül vonzó volt a gyermekeknek, a jókedv, a lazító hatás egyértelműen jelentkezett. A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Felelevenítettük, hogy mit jelent a hála, megbeszéltük az ezzel kapcsolatos egyéni élményeiket. Ezek után áttértünk az optimizmusra. Mit is jelent számukra? „Az emberek jók!” „Derűlátóak, bizakodóak vagyunk!” „Mindenben lássuk meg a jót!” „Felhők mögött mindig süt a nap!” „A szél elfújja a felhőket!” „Örülök, hogy mozog a fogam, és kiesik, mert helyette új, csont fogam nő!” „Szeretek sírni, mert utána már nem vagyok annyira szomorú!” stb. Ezután következett a tükörjáték. Megbeszéltük ki miben ügyes, azt, hogy mindenki értékes! Nagyon változatosan fogalmazták meg a tükörben látottakat. Először többnyire külső jegyeket fogalmaztak meg, majd fokozatosan tértek át a gyermekek a belső tulajdonságokra! Az egyik kisgyermek a következőt mondta: ”Szeretem magamat, mert mások is szeretnek!” A másik azt mondta: „Szeretem magamat, mert ügyesen tudok fára mászni, és mindig megvigasztalom a barátomat ha sír. ” Ezután következett a Szomorú Szilárd, és a Boldog Blanka játék. Ez is nagyon tetszett a gyermekeknek! Rengeteget nevettünk! Ez a csapatjáték erősítette az összetartozást, a közös célt! Kedden „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét hallgathatták meg a gyermekek. A mesét mindennap pihenő idő előtt is meghallgathatták a gyermekek. Tódi varázsmondókáját minden gyermek sokszor ismételgette. „Van nekem egy szemüvegem…” Elkészítette mindenki a saját optimista önarcképét kartonból és fonalból. Vágtak, ragasztottak, és sokat nevettek közben. Az elkészült munkákból lett mindenkinek saját Boldog Natija, Áronkája, Ádámja stb. Az elkészült munkákkal játszottak, majd hazavitték. A hiányzó gyerekek is elkészítették otthon, és behozták az oviba megmutatni, játszani. Szerdán hallgattuk meg Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című énekét. Imádták a gyerekek! Újra és újra kérték, vele együtt énekelve. Csütörtökön újra kérték a zenét, közben a gyerekek lerajzolták, hogy milyennek képzelik el a felújított óvodánkat, ahova 2 hét múlva költözünk vissza több mint 1 év után. Pénteken körbe jártuk az egész óvodát és gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt optimista matricát ragasztottunk igény szerinti helyekre. Arcra, homlokra, kézfejre, karra, telefonra, karkötőre stb. Akárhova megyünk az oviba, mindenhol mosolygós matricák vannak! A Boldogságvár második lépcsőfokára felragasztottuk az optimizmus jelét!
Erzsébethelyi Általános Iskola
Megbeszéltük az optimizmus fogalmát, hiszen az elsősök még nem ismerték. Megértették, és ügyesen fordították át a negatív mondatokat pozitívvá. Utána kiszínezték a süniket, ollóval kivágták őket, keresgéltek néhány levelet, majd együtt megalkottuk az optimista sünbirodalmat.
Tevékenységünket a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd a drámajáték segítségével átváltoztunk sünikké és egy erdő mélyén,az avarban találtuk magunkat. A kis sünik magukra maradtak. Barátaik, családtagjaik eltávolodtak a közelükből. Ez az új helyzet különböző érzéseket ébresztett fel bennük, amely a játék végére feloldásra került. 😊A játék után beszélgetést kezdeményeztem , kíváncsi voltam arra, hogy milyen gondolatok fogalmazódtak meg a gyermekekben, miközben süniként magukra maradtak az erdőben. ” Biztos, hogy visszajönnek” „Csak ennivalót keresni indultak el, aztán visszajönnek” ” Szeretnek engem , nem hagynának egyedül.”.. Gondolataik valóban optimista viszonyulást tükröztek 🙂
Ezt követően a varázs-ládikóból két vendég: Boldog Blanka és Szomorú Szilárd érkezett hozzánk vendégségbe és egy vidám játékra hívta a gyerekeket. Blanka volt a vidámság, az optimizmus, Szilárd a szomorúság, a pesszimizmus. A mimikával játszottunk, melyet nagyon élveztek.
Majd a mesebeli kis szűcs történetét ismerhették meg, aki jóságos cselekedetével optimista gondolkodásra sarkallta az erdő lakóit.
Megismertük és megtanultuk az optimista szemüveg varázsló mondókát, ami segíthet elűzni a szomorú, borongós borúlátó hangulatunkat.
„Mutató és hüvelykujjam összeillesztem,
az így kapott karikát a szemre biggyesztem.
Tenyerem kifelé, ujjaim felfelé àllnak
Nyoma sincs a szomorúságnak”🥰
Boldogságóra foglalkozásunk zárásaként elkészítettük az optimista süni erdő lakóit és meghallgattuk a hónap dalát a Pozitív gyerek vagyok Bagdi Bella zeneszámot.
🥰
Tevékenységünket a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd a drámajáték segítségével átváltoztunk sünikké és egy erdő mélyén,az avarban találtuk magunkat. A kis sünik észre vették, hogy szüleik ,testvéreik, barátaik nincsenek a közelükbe. Ez az észrevétel, különböző érzéseket ébresztett bennük. A játék végén természetesen előkerültek a barátok is, akikkel szeretettel összebújhattak.😊
Ezt követően a mesebeli kis szűcs történetét ismerhették meg,aki jóságos cselekedetével optimista gondolkodásra sarkallta az erdő lakóit.
Megismertük és megtanultuk az optimista szemüveg – varázsló mondókát, ami segíthet elűzni a szomorú, borongós borúlátó hangulatunkat.
„Mutató és hüvelykujjam összeillesztem,
az így kapott karikát a szemre biggyesztem.
Tenyerem kifelé, ujjaim felfelé àllnak
Nyoma sincs a szomorúságnak”🥰
Boldogságóra foglalkozásunk zárásaként elkészítettük az optimista süni erdő lakóit , kiszíneztük az optimizmus jelét és meghallgattuk a hónap dalát a Pozitív gyerek vagyok Bagdi Bella zeneszámot.
Októberi pályázatunk során „OPTIMISTA OKTÓBERI OKLEVELEK” alkotását kértük a gimnázium diákközösségétől. (Lsd. ppt. a CÍM alatt)
Októberben bízunk a sikeres kezdetben, optimistán tekintünk a jövőbe.
A gyerekek sokszor hálájukat, esetleg kérésüket fogalmazták meg optimizmusuk helyett, illetve amellett.
Nagy öröm volt, amikor tanárkollégáim büszkén mutatták nekem az okleveleiket, mondván: „Lefotózod, aztán ugye visszaadod?!“ Szinte versengés alakult ki, ki kap több saját készítésű oklevelet.
Fantasztikus visszajelzés ez a pedagógusok számára!
A mintegy 30 optimista oklevél reményteli üzenetei közül néhány idézet, a teljesség igénye nélkül:
Reméljük, hogy…
• meg tudja őrizni optimizmusát
• szívinfarktus nélkül ki tetszik bírni velünk ezt a 4 évet
• sokat fogunk focizni
• a továbbiakban is ilyen jó lesz a közös munka
• hogy nem veszíti el azt a jó tulajdonságát, hogy akkor is türelmes velünk, amikor reggel énekórán még nincs hangunk
• a továbbiakban is így lesz, hogy megszeretteti és megérteti velünk a biológiát
• sok ötöst kapunk
• nyaralásokon megcsillanthatjuk az angol tudásunkat
• egyszer beutazzuk közösen a világot
• jobban teljesítünk
• tanulni fogunk a dogákra
• megtanuljuk a képleteket
• kikerül közülünk a következő Van Gogh
• fejleszt, segít, boldogít bennünket
• az osztályfőnök tanácsa szerint igyekszünk összetartó közösséget alkotni
• hogy nem bukunk meg
• a lehető legjobb tudásunkat nyújtjuk
• mindig adunk nyalókát, öleléssel fogadjuk, meghívjuk UNO-zni, megdicsérjük.
Októberben is jobb volt veletek a világ!
Októberi pályázatunk során „OPTIMISTA OKTÓBERI OKLEVELEK” alkotását kértük a gimnázium diákközösségétől. (Lsd. ppt. a CÍM alatt)
Októberben bízunk a sikeres kezdetben, optimistán tekintünk a jövőbe.
A gyerekek sokszor hálájukat, esetleg kérésüket fogalmazták meg optimizmusuk helyett, illetve amellett.
Nagy öröm volt, amikor tanárkollégáim büszkén mutatták nekem az okleveleiket, mondván: „Lefotózod, aztán ugye visszaadod?!“ Szinte versengés alakult ki, ki kap több saját készítésű oklevelet.
Fantasztikus visszajelzés ez a pedagógusok számára!
A mintegy 30 optimista oklevél reményteli üzenetei közül néhány idézet, a teljesség igénye nélkül:
Reméljük, hogy…
• meg tudja őrizni optimizmusát
• szívinfarktus nélkül ki tetszik bírni velünk ezt a 4 évet
• sokat fogunk focizni
• a továbbiakban is ilyen jó lesz a közös munka
• hogy nem veszíti el azt a jó tulajdonságát, hogy akkor is türelmes velünk, amikor reggel énekórán még nincs hangunk
• a továbbiakban is így lesz, hogy megszeretteti és megérteti velünk a biológiát
• sok ötöst kapunk
• nyaralásokon megcsillanthatjuk az angol tudásunkat
• egyszer beutazzuk közösen a világot
• jobban teljesítünk
• tanulni fogunk a dogákra
• megtanuljuk a képleteket
• kikerül közülünk a következő Van Gogh
• fejleszt, segít, boldogít bennünket
• az osztályfőnök tanácsa szerint igyekszünk összetartó közösséget alkotni
• hogy nem bukunk meg
• a lehető legjobb tudásunkat nyújtjuk
• mindig adunk nyalókát, öleléssel fogadjuk, meghívjuk UNO-zni, megdicsérjük.
Könyv feldolgozása: Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú!
Fejlesztőpedagógusként első osztályos fiúkkal beszélgettünk a könyv kapcsán.
– Az ő születésükről, amit a szülők elmeséltek nekik.
– Már első osztályosok, de sok nehézséget kell leküzdeniük.
– Hogyan képzelik el felnőttként az életüket? Minden gyermek elkészítette a „Jövőbe látó varázsgömböt” külön rajzolt, kivágta, és beleragasztotta. Egy közös fára függesztettük a munkákat.
Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola
Ebben a hónapban az optimizmus témában mélyültünk el tanítványaimmal. Heti rendszerességgel foglalkozunk az adott témakörrel.
Idén a sünik jelképezték a tanulók életét. A sünik életén keresztül minden tanuló a saját jövőjéről gondolkodott, fogalmazta meg érzéseit, gondolatait.
Úgy gondolom, hogy a meseszövés, a közös és egyéni gondolkodás, elmélyülés nemcsak a szociális kompetenciájukat fejlesztette, hanem a kommunikációs, sőt a kognitív képességeik fejlődtek a tanulóknak.
A második Boldogságórát úgy kezdeményeztem, hogy Boldog Dórát elhelyeztem a varázsládánk tetején. A gyermekek egyből felfigyeltek rá, örömmel kérdezgették, hogy ma Boldogságóra lesz? Bekapcsoltam nekik a Boldog Vagyok dalt, melyet énekelni kezdtek. Nagyon jól tudják már, többször is éneklik játékidőben. A gyerekek vidáman, énekelve, táncolva helyezkedtek el a szőnyegen. A ” Napra forgó a napraforgó” mozgásalapú relaxációs gyakorlattal indítottunk, mely megteremtett a megfelelő atmoszférát. A pozitív gyerek vagyok dalra ismét dalra fakadtunk, majd sétálós páros mozdulatokkal megismerkedtek az új dallal. Készítettem szomorú és vidám arcokat ábrázoló emotikont, ezeket használva próbáltunk szomorúságot, illetve vidámságot kifejezni. Megtanulták metakommunikációs eszközökkel, mimikával, direkt módon kifejezni érzelmeinket. A játék során a szomorúságból- vidámságot varázsoltunk. Beszélgettünk saját érzéseikről. Elhelyezkedtünk a meséhez, felvettem én is a varázsszemüvegemet. Elmondtuk és mutogattuk a mese végén található mondókát. Mese után mindenki elkészítette a maga varázsszemüvegét. Lelkesen tevékenykedtek, mindenki a maga ízlése szerint színezgetett. Izgatottan várták, hogy milyen is lesz, ha felveszik. A szemüveget kipróbálva rácsodálkoztunk, hogyan lehet sok jó dolgot észrevenni. Megbeszéltük, hogy kinek mi esik jól, hogyan lehet észrevenni a jót, ha néha rossz dolgok is történnek. A tükörjáték érdekesen alakult. A játék lényege az volt, hogy vegyék észre magukon a szépet és mondják el, mi tetszik saját magukon. Először utánozták egymást, majd rövid beszélgetés után, segítettem őket abban, hogy lássák meg egymásban is a szépet. Nagy örömmel fogadták társaik pozitív gondolatait, vidáman nevettek egymásra. Az optimizmus jelét, már reggel kiszínezték, amelyet a második lépcsőfokra helyeztünk el. Vidám zenehallgatással, táncolással fejeztük be az órát. A varázsszemüveget hazavitték, több szülő is megelégedéssel jelezte, hogy gyermeke lelkesen beszélt a Boldogságóráról, nekik is használni kellett otthon ezt a különleges szemüveget. Tódi törpe kiszínezett házikói a faliújságra kerültek, megelégedéssel töltött el, hogy ismét jól éreztük magunkat a Boldogságórán.