A foglalkozást az optimista-pesszimista szavak magyarázatával kezdtük. Mondatokat csoportosítottunk a táblán a két szóhoz. Megbeszéltük, hogy milyen jótékony hatásai vannak az optimizmusnak. Ez után három szmájlihoz álltak be a gyerekek, attól függően, hogy ki mennyire érzi magát optimistának. Elmondták, hogy miért oda álltak és egymásnak tanácsokat is adtak.
Megnéztük az „Áthangoló” című kisfilmet (Okosdoboz/Videók/Lelki egészség/Áthangoló – Letöltés ideje: 2022. október 2.). A gyerekek olyan motívumokat rajzoltak, amelyek kifejezik, hogy ők miben jók. Pl. labda, hangjegy stb. Ez után karikatúrákat készítettünk egymásról, majd pedig két csoportban optimista montázs készült. Minka közben a hónap dalát hallgattuk.

Milyen jövőt szeretnék? A gyerekek vágyainak , álmainak megjelenítése

Sosem adom fel!!!

Ez a hónap rendkívüli volt az osztályunk életében, így a boldogságórákat is a rendkívüli helyzethez igazítottuk. Történt ugyanis, hogy felsőbb döntés szerint az iskolánk alsó tagozata ideköltözött a felső tagozatba, így minden apró helyiséget hasznosítva a tantermünkből a számítástechnika terembe költöztünk. A kis ötödikesek alig szokták meg az új környezetet, a felső tagozatos szokásokat és először nagyon nem örültek, hogy a szépen feldíszített és belakott tantermünket ott kellett hagyni.
Így rendkívüli boldogságperceket, többszöri beszélgetéseket szántunk arra, hogy optimistán lássuk a helyzetet. Megbeszéltük, hogy nem a hely a meghatározó, a helyzetet kell megoldani. A személyek nem változtak meg, mi megmaradtunk egymásnak. Tehát nem kell a helyzetet pesszimistán látni. Szerencsére nagyon könnyű volt mentálisan a gyerekeket elvarázsolni.
Ugyanolyan lelkiismerettel és lendülettel rendeztem be az új tantermet. A boldogságperceknek meglett a hatása. Az átállás zökkenőmentesen megtörtént és minden nap felvesszük és hordjuk az optimista szemüvegünket.