Az optimista csoport
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom…” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát meghallgattuk, közben kört alkotva egymás kezét fogva, ritmusra mozogtunk, táncoltunk. A zenére törpe és óriás járással bejártuk a csoportszobát. A mozgásos játékból kezdeményeztem a Bezzeg Andrea: „Tódi törpe: Szebben látó mondókája” című vers meghallgatását. Ennek kapcsán beszélgetést kezdeményeztem a pozitív életszemléletről, az optimista gondolkodásmódról, majd elkészítettük a varázsszemüvegeket, melyeket azonnal kipróbáltuk. Elmondtuk, hogy hogyan tudjuk mindennek a jó oldalát meglátni, illetve hogyan tudjuk jóra fordítani a történetet. A hónap során, többször elővettük a „varázsszemüveget”, amit az adott helyzetekben, többek között a gyermekek bátorítására, ösztönzésére használtunk.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimista csoport
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom…” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát meghallgattuk, közben kört alkotva egymás kezét fogva, ritmusra mozogtunk, táncoltunk. A zenére törpe és óriás járással bejártuk a csoportszobát. A mozgásos játékból kezdeményeztem a Bezzeg Andrea: „Tódi törpe: Szebben látó mondókája” című vers meghallgatását. Ennek kapcsán beszélgetést kezdeményeztem a pozitív életszemléletről, az optimista gondolkodásmódról, majd elkészítettük a varázsszemüvegeket, melyeket azonnal kipróbáltuk. Elmondtuk, hogy hogyan tudjuk mindennek a jó oldalát meglátni, illetve hogyan tudjuk jóra fordítani a történetet. A hónap során, többször elővettük a „varázsszemüveget”, amit az adott helyzetekben, többek között a gyermekek bátorítására, ösztönzésére használtunk.
A héten a délelőttök folyamán a gyerekek színes papírból elkészíthették a minél színesebb és optimistább kis sünijüket. A foglalkozás során Tükörjátékot játszottunk. Minden gyermek megkapta a tükröt és egy jó tulajdonságot mondott magáról. Ez nagyon tetszett nekik és volt aki nagyon ügyes dolgot talált ki. A foglalkozás végén meghallgatták A mesebeli kis szűcs mesét, illetve a kellő részeknél becsatlakoztak válaszadással a mesébe.
Nagyon ügyesen és nagy lelkesedéssel készítették a sünbirodalmat a gyerekek.:))
Beszélgettünk, mit jelent az optimizmus szó. Arról is, hogy mennyivel jobb a kedvünk, ha a dolgokban igyekszünk a jót meglátni, ezekre példákat hoztunk.
Projektfeladatként mindenki meghajtogatta a saját sünijét, ezekből képet alakítottunk.
Az 5. osztályos gyerekekkel az optimizmus jegyében készítettünk képkereteket, amin keresztül csak a szép dolgokat látjuk meg.
Boldogságórán, az optimizmus gyakorlása alkalmával párokban játszottunk.
Először a pár egyik tagja volt az optimista, másik pedig a pesszimista és szabadon választott témákról „vitáztak”, majd akinek volt kedve szerepcserével folytatták. A következő játék az egy perces interjú volt, ami az elején nehezen indult, mivel túlságon nagy dolgokra gondoltak, hogy mi lehetett az amitől nagyon féltek, de végül kellemesen csalódtak és rájöttek, hogy alaptalan volt az aggodalmuk.
A pozitív megerősítés került a középpontban és ajánlottam, hogy rejtsenek el ” pozitív gondolat cetliket” egymásnál, vagy barátaiknál, családban, ismerősnél. A reakciókból leszűrve , erre csillant fel a szemük, nagyon jó ötletnek vették, bízom benne, hogy meg is valósítják.
Minden Boldogságóra foglalkozást a Boldog mondóka” elmondásával kezdjük.
Megkérdeztem, hogy mit jelenthet az a szó, hogy optimizmus. Nem igazán tudták megfogalmazni, ezért elmeséltem a Varázsbonbon című mesét, amely segítette a téma könnyebb bevezetését, a megértést. A mese után rávezető kérdésekkel, úgy érzem, hogy sikerült megértetnem velük, hogy mit is jelent az optimista szemlélet, gondolkodás.
Elővettem a „Derűs Dani és Borús Boti” síkbábokat, majd két csapatra osztottam a gyermekeket, egy vidám és egy szomorú csapatra. Cél a szomorú csapat jókedvre derítése volt, mimikájukkal, testtartásukkal. Nagy lelkesedéssel és beleéléssel játszották a gyermekek. A játék végén megkérdeztem tőlük, hogy melyik szerep tetszett nekik jobban. Természetesen egyöntetűen a vidám szerep.
Ezután felvettük a varázsszemüvegünket, de rájöttünk, hogy nincs is rá szükségünk ahhoz, hogy szépnek és jónak lássuk a világot.
A tükörjátékkal folytattam a téma feldolgozását, mely során a gyermekek a tükörbe nézve megfogalmazhatták a külső és belső jó tulajdonságaikat. Nagyon nagy boldogsággal töltött el, hogy társaikról is megfogalmazták a pozitív tulajdonságaikat, pedig ezt nem is kértem tőlük. Ez kifejezetten fejlesztő hatású volt a gyermekek személyiségének alakulásában.
A tevékenység végén lerajzolták arcképeiket, ahogyan ők látják a világot. Kedves, aranyos alkotások születtek.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Az optimizmus témakörét is bevezettük a másodikos gyerekek tudástárába. Nagyon ügyesen, több oldalról megközelítve beszélgettünk velük a pozitív emberek sikereiről, iskolánk névadójáról is, az olimpikon Csik Ferencről, arról, mennyire fontos, hogy higgyünk magunkban. Egy mesés esernyőre írtuk azokat a biztatásokat, melyek a nehéz, borongós napokon is segítségünkre lehetnek.
Végezetül optimista szemüveget is készítettünk, mindenkinek nagyon tetszett!