Az órát a 11. osztályban tartottam, osztályfőnöki óra keretében, értelmileg akadályozott gyermekek részére. Először is ráhangolódásként megismerkedtünk az optimista és a pesszimista szavak jelentésével. Kinek mit jelentenek ezek a szavak. Igaz, nagy gyerekekről van szó, de nagyon élvezték mikor a Tódi törpe varázs szemüvege című mesét meghallgattuk. Nagy érdeklődéssel figyelték a mesét, a végére még jobban megértették mi is az az optimista gondolkodás, és annak a lényege, ebben Artúr a Süni segített nekik. A gyerekek elmondták a véleményüket a mesével kapcsolatosan. Hatalmas nagy izgalommal vágtak bele a feladat elvégzésébe, amikor is a saját varázs szemüvegüket készítették el.
A gyerekek minél színesebb szemüvegeket készítettek, aminek a későbbiekben szerepe is volt, mert ezen keresztül próbáltuk szemlélni a világot, minél színesebben, minden rosszban meglátni valami jót. A gyerekek között kiosztottam több színes lapot, és mindenki lerajzolt valami pozitív dolgot, ami ő szerinte jelképezi az optimizmust.
Az optimizmus gyakorlása
Október hónapban meghallgattuk a gyerekekkel először a hónap dalát, majd az optimizmusról beszélgettünk egy nagy körben , végül létrehoztunk egy Optimista sünbirodalmat, melyben a kis sünik mindig optimistán állnak mindenhez!
Állatok világnapja alkalmából megfigyeltük, hogy hogyan jelenhet meg az állatok világában az
optimizmus? Ez kapta az egyik főszerepet csoportunkban. A gyerekek nagyon élvezték. Interaktív mese után nem csak az erdei állatok kaptak szerepet, hanem az állatkertben lévő állatok is. Zárásként végül készítettünk közösen a gyerekkel egy „otthont”.
A gyerekek első jégkorsolya foglalkozásán többen először megijedtek a feladattól. Sokat beszélgettünk arról, hogy nem szabad feladni mindent elsőre, próbálkozni kell! Így is lett!
Egy mesén keresztül közelítettük meg az optimizmus témáját. Készítettünk egy akadálypályát, ahol Panaszerdőből a Hálahídon keresztül eljutottunk Boldogságszigetre, ahol mindenki húzott egy kártyát, aminek segítségével pozitív élményeket elevenítettek fel a gyerekek. elismételtük a Pozitív mondóka koreográfiát, majd szoborjátékot játszottunk.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 7. osztályosai októberben Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök című verséhez kapcsolta a feladatot. „Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben./Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.” versrészlet olvasását követően megvitattuk, kinek mit jelent az összhang. Hogyan valósul meg mindennapjainkban, iskolai és családi életünkben az optimista szemlélet, az optimista megközelítés. Hogyan tudjuk ezt gyakorolni?
A gyerekekkel az óra elején az optimizmus fogalmáról beszélgettünk. Ezt követően mesehallgatás következett. A gyerekekkel együtt dolgoztuk fel, játszottuk el és beszéltük meg a történetet. Végül elkészítette mindenki saját optimista esernyőjét:)
Kiscsoportunk a második hónapját kezdte meg az óvodában. Lassan összeszoknak a gyerekek, mi is megismerjük őket.
Az már az elején kiderült, hogy nagyon nyitott, érdeklődő gyerekek kerültek egy csoportba. A közös tevékenységekbe most is aktívan bekapcsolódtak.
Ebben az időszakban őszi gyümölcsökkel foglalkoztunk, különösen az almával. Mondókákat tanultunk, felszeleteltük az almát, megnéztük a magházat, benne a kicsi barna magokat, festettünk, ragasztottunk.
Az egyik nap gyümölcsfalatozás előtt meghallgatták a gyerekek Szutyejev Az alma című meséjét. Még aznap bábokkal is eljátszottuk a mesét, és beszélgettünk is róla. A fő kérdés a kis állatok problémája volt: Kié legyen az alma? Jó volt látni, hogy egy pillanatra megakadnak, gondolkodnak. Arra a kérdésre, hogy volt-e hasonló vitájuk testvérrel, vagy óvodás társsal, közeli eseteket kezdtek mesélni. Érdekes volt, hogy a megoldás mikéntjét már lassabban, megfontoltabban mesélték el.
A következő alkalommal újra elmeséltem a mesét, most már kesztyűbábbal, melyet a foglalkozás végén meg is kaphattak egy kis játékra a gyerekek. Előbb azonban arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak arról, hogyan érezték magukat az állatkák, miközben veszekedtek. A válaszok között szerepelt, hogy haragudtak, hogy fájt nekik a rúgás és a csípés.
A mesében a medve bölcs döntése után helyreállt a béke. A gyerekekkel összehasonlítottuk a vitatkozós és a barátságos állapotot, és megegyeztünk abban, hogy jobb érzés békében lenni egymással.
Pár perces relaxáció után „mosolydobás” játékot játszottunk. Ezután tisztáztuk az optimista-pesszimista szavak jelentését, majd az éppen szomorú , esős időben próbáltuk megkeresni , meglátni a szépet. A gyerekek legjobban a hulló levelek táncának örültek. Meghallgattuk a ” Nyelves királykisasszony” című mesét, majd varázs-fényképezőgépünkkel ” megörökítettünk ” egy-egy olyan dolgot, amit pozitív személetünkkel biztosan meg tudunk valósítani.