A 3-4. osztályosokkal a boldogságórát körben ülve kezdtük, fekete-fehér relaxációval. Ezután „Értéklabda” játékot játszottunk, ahol minden gyermekről egy társa egy értéket vagy egy jó tulajdonságot emelt ki. A gyerekek ebben a korban már szépen meg tudják fogalmazni, hogy a másikban mit tartanak értékesnek. Elhangzottak a következő mondatok: „Segítőkész vagy az osztálytársaiddal; Minden veszekedést meg tudunk beszél, ki tudunk békülni; Jószívű vagy; Jó veled együtt játszani, stb…
Míg az értéklabda játék ment, én minden gyermeknek egy önbizalomerősítő kártyát adtam a kártyajátékból, ezt a gyerekek óra végéig olvasgathatták, náluk lehetett.
Fantázia játékra invitáltam a gyerekeket, egy „Örömboltba”, ahol mindenki kedve szerint vásárolhatott. Megterveztük a kínálatot, mindenki elmondta, hogy mit venne szívesen.
Mivel sokszor hajlamosak vagyunk az apró örömök felett elsiklani, ezért örömkereső nagyítót hoztam a gyerekeknek, amit díszítettek, színezhettek. Tanácsoltam nekik, hogy ez a nagyító legyen náluk minden nap és igenis minden napban találják meg a boldogságot, próbálják a nehezebb helyzetekben is a jót keresni.
A második foglalkozás is nagyon jó hangulatban telt. Az 1-2. osztályos gyerekek nagyon sok apró örömöt soroltak, mi mindennek örülnek. Jó hallani, hogy a kisebb gyerekek sokkal több mindent vesznek észre a napokban, amik nekik örömteljes. A könyvben található színezőt, valamint ők is nagyítót színeztek, díszítettek. A hónap dala megteremtette a biztonságos, pozitív légkört.
Március 20-ra a boldogság világnapjára iskolánkkal úgy készülünk, hogy boldogságpontokat hozunk létre az intézmény több pontján.
Apró örömök élvezete
„Feltétel nélküli szeretet”
A foglalkozást mini mindfulness gyakorlatokkal kezdtük:
– egyik kezüket a szívükre, a másikat a hasukra téve figyelve a légzésre, behunyva a szemüket,
– tovább lélegezve a karok oldalra téve ,minden belégzéssel a szeretetet szívták magukba,
– ölelték át magukat , ahogyan szeretetüket ölelnék,
– lassan a karjukat engedték az ölelésből ,kinyitották a szemüket.
A szőnyegen ülve beszélgettünk arról ,mit szeretnek magukban pl.”szép hosszú hajam van..”
A szeretetnyelvhez kapcsolódó jelek bemutatása ,hogyan fejezzük ki a szeretetett, majd a
gyerekek szeretetnyelv jelét kihúzva meséltek történeteket.
A foglalkozást a „Szeretet dalt” hallgattuk meg.
Az apró örömökkel kapcsolatos márciusi foglalkozásunk egy kollégiumi programhoz köthetően valósult meg. A kollégium vendége volt Kabai Kitty Tiszteletes Asszony. Ezen a délutánon minőségi időt tölthettek együtt a lányok, melynek keretében, a jó hangulat mellett, beszélgethettek kötetlenül arról, hogy kinek mit jelentenek, többek között, a nap apró örömei. A képek magukért beszélnek, nagyon jó hangulatban tudtunk minőségi időt együtt tölteni.
BOLDOGSÁGÓRA-MÁRCIUS
A Boldogságóra témája:
– Alapprogram: Apró örömök élvezete
– Önbizalom Program: Feltétel nélküli önszeretet
– Erősség Program: Szépség és kiválóság értékelése
– Erősség Program: Kreativítás
– Erősség Program: Kedvesség
Az óvodapedagógus neve: Márkus Gyöngyi
A tevékenység időpontja: 2025. március 10.
A TEVÉKENYSÉG KIDOLGOZÁSA
1.:Szervezési feladatok:
– Megfelelő hely biztosítása a foglalkozás megkezdéséhez, majd levegőcserével a kényelmes légkör megteremtése.
A FOGLALKOZÁST KEZDŐ RELAXÁCIÓ
Bagdy Bella relaxációs gyakorlatai közül választottam:
– „Repül a madár, szárnyalva száll..”
– „Lement a nap, lankad a kar..”
A FOGLALKOZÁST KEZDŐ ÉNEKLÉS
Bagdy Bella: Imádok élni.. c. dalára közösen kitalált táncot lejtünk, kendőkkel.
A TÉMA BEVEZETÉSE
Megjelenik Boldog Dóra, aki jelzi, hogy most a mese következik.
„Kerekerdő kalandra hív téged, hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp, hopp, tárd ki szíved kapuját, mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll.
Tikk-takk, ketyeg a kis óra, ezt üzeni neked Boldog Dóra:
Gyere velem, vigyáz ránk a napsugár, Kerekerdőn a boldogság megtalál”
A mese címe: A tengelice és a fény.
Padlóké formában dolgozom fel a mesét, amit már több ízben alkalmaztam, így kedvelik a gyerekek.
A mese után kérdésekkel ellenőrzöm, hogy megértették-e a mese mondanivalóját?
TEVÉKENYKEDTETÉS:
-Itt a láda, mi van benne? – játékos apró örömök gyűjtögetése
Feltétel nélküli önszeretet játék:
– „Azt szeretem magamban, hogy…”
Mivel kiscsoportosok vagyunk, így mindenkinek egy olyan tulajdonságot lehet mondani, amiért jó embernek érezheti magát.
-Játék a szeretetnyelvekkel:
A szeretetnyelv jelképeivel játszunk/ elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szivességek, testi érintés/
A lelaminált jelképeket megnevezzük és példákkal igazoljuk a megjelenésüket a mindennapi életünkben.
– Szépség és kiválóság értékelése:
Nemcsak a mai napon, hanem többször is megkértem már a gyerekeket, hogy találjanak valami szépet maguk körül és nevezzék is meg azt.
-Kreativítás:
Kreatív keresgélés:
A március 15.ei témahéten olyan dolgokat lehet felsorolniuk, amiben van piros, fehér és zöld szín.
– Kedvesség:
Hogyan tudunk kedveskedni egymásnak? Mutassuk is meg!
Mindenki mondhat egy kedves gesztust, amivel apró örömöket tud szerezni a társainak/ ölelés, simogatás, puszi..stb.
A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA
-Boldogvárunk következő lépcsőfokára elhelyezzük a hónap jelképét.
ZÁRÓKÖR
Pár szóban megfogalmazzuk, hogy milyen apró örömökkel tudtuk szebbé tenni a mai napunkat.
A FOGLALKOZÁST ZÁRÓ ÉNEKLÉS
Bagdy Bella: A szeretet a kapu c. dalára átbújunk egy jelképes tavaszt jelképező kapunk.
A TÉMA TOVÁBBADÁSA
-Vond be a családot
Március elején mi is részt veszünk a Nemzeti Faültetés napján, amit a Kiszebáb égetés záróakkordjaként tartottunk meg.
A szülőket sikerült bevonnom egy boszorkánytáncba, amit a Kiszebáb égetés alatt előadtak már.
-Vond be az óvodát
A kiszebáb égetés és a Nemzeti Faültetés napján minden csoportunk aktív részvételt tanúsított.
REFLEXIÓ
Ebben a hónapban az apró örömökre koncentráltunk.
Minden nap megkerestük azokat a dolgokat, amikkel szebbé tudtuk tenni az életünket, a szüleink életét és bárkiét, akivel kapcsolatban élünk.
Ezekről a dolgokról mindennap beszélgettünk és elismerésben részesülhetett az a kisgyermek, akinek magától is eszébe jutott jó érzést okozni bárkinek.
A Nemzeti faültetés napjára mi is készültünk, az év fáját sikerült elültetnünk az intézményünk udvarára, szülői támogatással.
A Kiszebáb égetést március 4.én tartottuk, elűztük a telet és az anyukákkal-akik boszorkányoknak öltözve körbetáncoltuk a Kiszebábunkat, majd egy zenés és játékos délelőttöt szerveztünk az intézményünknek.
Mivel én hamarosan nyugdíjba megyek, én is elköszöntem a gyerkőcöktől, és megköszöntem azt a sok apró örömöt, amit kaphattam tőlük.
Természetesen a Boldogságóráinkat továbbra is folytatni fogom, hiszen tervezek még belátogatni az intézménybe, és ilyenkor lesz még lehetőségem velük együtt játszani és kiélvezni azt a sok jót és szépet, amiket a Boldogságóráink adtak.
A víz világnapjához kapcsolódtunk március hónapban. A gyerekekkel videót, power point bemutatót néztünk a témával kapcsolatban. Megfogalmazták, hogyan tudnak a környezetükben lévő folyó, tó tisztaságára vigyázni, elmondták azt is, hogy az iskolában és a saját otthonukban hogyan tudnak takarékosan bánni a vízfelhasználással. Minden tanítási órán megjelent a víz valamilyen formában, legjobban az olvasás órai szövegértő feladat tetszett, amely a tengerek élővilágához kapcsolódott.
A márciusi boldogságórát a szabad szárnyalással kezdtük meg. A „Repülj madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” mozgásalapú relaxációs gyakorlattal és a hónap dalának meghallgatásával lazítottuk el magunkat.
A téma bevezetéséhez Herry Mille csodálatos idézetének jelentését fejtettük meg. Beszélgettünk az itt és most pillanatáról, az érzékszerveink szerepéről az örömteli pillanatok felfedezésében. A napi örömforrások begyűjtésére elkészítettük az örömkereső nagyítónkat. Keresgetés helyet, a nagyító közepére lázas jegyzetelésbe fogtak a gyerekek.
A téma feldolgozásához megterveztük csoportmunkában: Az apró örömök szigetét. A technika és tervezés óránkat kihasználva a sziget egyik fontos örömforrását, a gyümölcsök adta illat és ízlelés élvezetét gyümölcssaláta elkészítésével kötöttük össze. Még a csoport egyes tagjai a sziget világán dolgoztak, addig a többiekkel elkészítettük és tálaltuk a salátát, mondanom sem kell, hogy mennyire boldogok voltak. Közben záporoztak az ötletek, hogy milyen örömforrásokat rejtsen a sziget. Az ételünk fogyasztása közben hallgattuk a „De szép az élet” dalunkat”, megkerestük a többi boldogságtémánkkal való összefonódást és összegeztük az óra tanulságát. Idézve az egyik kisfiút: „Ez most a legszebb örömteli pillanatom a mai napban!”
A téma továbbgondolásaként az „örömkereső sétát” választottam a gyerekeknek otthoni feladatra. A következő órán a megvalósult pillanatokat fogjuk egymással megosztani.
A „Haragom kifújom” című relaxációs gyakorlat után , megbeszéltük a jelenlegi érzéseinket. A kiterített kártyákból választhattak a gyermekek és elmondták, hogy miért értzik úgy magukat, amit a kártya mutat. Nagyon jó gondolatok jöttek elő; Pl. Jól vagyok, mert újra itt van közöttünk a barátom. vagy Izgatott vagyok , mert délután anyuval megyünk a nagyihoz!
Segítettem megfogalmazni számukra, hogy ezeket hívják Apró örömöknek, amik sokszor átsegítenek a problémákon.
Zárásul együtt meghallgattuk Bagdi Bella; „Imádok élkni „című számát míg mindenki megrajzolta, hogy mi okoz számára örömet illetve ki szokta megnyugtatni, ha valami baja van.
Apró örömök élvezete
A foglalkozás címe: Apró örömök élvezete
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese kapcsán beszélgetni és megértetni a gyerekekkel, hogy élvezzük a jelen pillanatot, amikor megállunk megszagolunk egy virágot, ne csak elszaladjunk minden mellett.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– Újra együtt mese elmesélése.
– Beszélgetés az érzékszervekről
– Örömölelés
A mesét egy plüss dínóval és az oviban „lakó” egy picike manó figurával báboztam.
A foglakozást megelőzően megkértem az egyik kisfiút, hogy hozza el a plüss dínóját. Kíváncsian várták reggel, amikor már megérkeztek és örömmel újságolták, hogy nem felejtették el, hozták oviba a dinót, hogy mit tervezek vele.
A Boldogság órát a hagyományos kerekerdős mondókával kezdtem, amit persze már kívülről fújtak.
Góliát és Pirinkó tüneményes történetét lenyűgözve hallgatták, figyelték. Külön érdekesség volt, a saját plüss állattal megszemélyesíteni Góliátot és babaszobában lakó manóval, Pirinkót.
A mese végén, beszélgetést kezdeményeztem: Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamelyik érzékszervük nem úgy működik?
A gyerekek nagyon érzékenyen reagáltak erre a kérdésre, és elmondták, hogy ők már találkoztak olyan bácsival, akinek fehér bot volt a kezében és az Apukája mondta, hogy nem jól, vagy egyáltalán nem lát, ezért segítettek neki a zebránál, megkérdezték, hogy átkísérjék-e?
Egy másik hozzászólásban emlékeztek arra, hogy járt az óvodában egy olyan kisfiú, aki nem jól hallott és volt egy „füles” a fülében, ami felerősítette a hangokat, így lehetett vele beszélgetni, de volt, hogy elé kellett állni, nem a háta mögé, mert csak így hallotta, hogy szólunk neki.
A történeteket hallgatva, arra lehet következtetni, hogy a szülők jó példával állnak elő a gyerekek felé, felhívják a figyelmüket a segítségnyújtásra.
Áttértünk az érzékszervekre úgy, hogy én mondtam egy érzékszervet, ők mondták, hogy milyen öröm kapcsolódhat hozzá.
A fülhöz a madarak hangját társították, az egyik óvónénit megkérdezve azt mondta, hogy a „Szeretlek szót szereti hallani, amikor a kisóvodások átölelve ezt mondják”- a szívemből szólt.
Az orrhoz a tavasz, a virágok illata, de volt, aki a csoki illatát mondta, Ő a szájnál is megemlítette a csokit.
Jó ötletet kaptam ezzel a játékkal, sok okos, meglepő válasz érkezett a gyerekektől.
Ezután a lógóorrúak városába mentünk, amit viccesnek találtak, majd hamar vidám lett mindenki, mert a vidám gyerekek átadták az ölelést, ezzel átadva társaiknak a boldogságot.
A játékba való visszavezetést, testünk puzzlével fejeztem be, amin a testünk csontvázát, érzékszerveit kell összerakni.
A puzzle kirakása közben még jó alkalom adódott a meg nem kérdezett kérdések feltételére.