Micsoda nap!
Naplóbejegyzés
2018. március 19. hétfő
Szent József nap, iskolánk névadója, védőszentje és apák napja egyben.
Gyönyörű hófehér tájra ébredtünk. Hálásak voltunk, hogy ezt láthattuk! Szívünkben örömteli vágyakozással mentünk iskolába:
„ Vajon milyen jó napunk lesz ma?”
Elmaradt az összes tanóránk.
Sok édesapa már reggeltől velünk töltötte a napot. Izgalmas és erőt próbáló feladatokban versenyeztünk közösen. Például: bálagurítás, pallóemelés.
Délelőtt Horváth Kata apukájának a munkahelyén jártunk, Szekszárdon, a Vármegyeházán. A látogatást a díszteremben kezdtük, ahol éppen egy délutáni hangversenyre próbáltak. Csodás dallamokat hallhattunk, szívünkbe vidámság költözött. Ezt követően a múzeum interaktív foglalkozásán sok érdekes dolgot láthattunk és tanulhattunk meg. Régi korok telefonjait, fényképezőit, rádióit, író szerszámait, a kapcsolattartás eszközeit is megismerhettük. A sok élményt nyújtó látványosságot felsorolni nehéz lenne, csak pár dolgot írunk le ízelítőnek: játék egy vasútmodellen, népviseletek kirakója mágneses táblán, a gemenci erdő kitömött állatai, a vidékünk halászatát bemutató makett, csontkorcsolyát is láttunk.
Ebéd után ismét apukáinkkal közösen, játékosan tanultunk. De most tőlük. Két katona apuka, egy fényképész és egy állatorvos vezetett be minket szakmája rejtelmeibe, szépségeibe. Lefényképeztük egymást, beöltöztünk katonának, megismertük azt, hogy egy állatorvos hány féle helyen gyógyíthat, milyen feladatai vannak.
Ezt az élmény dús napot szentmisével zártuk, ahol hálát adtunk az édesapákért, nagypapákért. Az itt előadott műsorban ismét örömteli pillanatokat élhettünk át, mert a kórusban mi is énekeltünk apukáinknak. Zárásul pedig átadtuk a saját magunk készítette ajándékainkat.