Nagyon szép reggelre ébredtem, nagy pelyhekben esett a hó. Éva nénivel és a gyerekekkel már a tavaszt vártuk az óvodában, de megviccelt bennünket az időjárás. Igazi tél volt egész héten.
Mielőtt reggel óvodába indultunk volna apával, láttuk az ablakon keresztül, hogy minden csupa fehér.
Olyan izgatott lettem a látványtól, hogy a kakaómat sem akartam meginni. Apa azt mondta, szánkóval megyünk az oviba. Majd kiugrottam örömömben a bőrömből. Örültem, és egy-kettő felvettem a csizmát, sapkát, kabátot és vártam, hogy induljunk. Apa azt mondta, ilyen gyorsan még nem látott engem felöltözni, mint most. Elindultunk végre. Apa húzta a szánkót, és én benne ülve élveztem ahogy siklik a havon.Közben hallottam, ahogy apa csizmája alatt ropogott a hó. Nagyon hideg volt, még a leheletem is látszott.Közben néztem a fákat, a háztetőket, a bokrokat, minden csupa fehér volt, és ez nagyon tetszett nekem.
Az óvodába érkezve azonnal elmeséltem Éva néninek, hogy szánkóval érkeztem, és mit láttam az utcán. Megkérdeztem kimegyünk-e a hóba játszani? Azt felelte, igen, kicsit később kimegyünk. A csoportból több gyermek is hozott szánkót. Izgatottan vártuk mindnyájan, mikor mehetünk ki a hóba. Elérkezett a várva várt pillanat. Sikítva, futottunk a hóba. Szánkóztunk, hógolyóztunk, nyomkereső játékot játszottunk, hóangyalt és „Örömkéket” készítettünk a hóban. Még a jégcsapot is megnyaltam, mert olyan volt mint a nyalóka. Éva nénit meghógolyóztuk, tiszta hó lett a kabátja. Csuda jót játszottunk együtt. Kértük, hogy délután is az udvaron játszhassunk. Éva néni megígérte, hogy uzsonna után feltétlenül folytatjuk a havas játékokat. Minden gyerek sikított egyet örömében.

Micsoda nap!

(Húsvéttal, a húsvéti locsolkódással kapcsolatos a naplóbejegyzésünk. Nagyon várták már a lányaink, hogy a fiúk meglocsolják őket és persze a fiúk is, hogy megkaphassák a finom Kinder tojásukat.  Három gyermek nyilatkozatát jegyeztem le.)

Nagyon jó volt ez a nap, mert már alig vártam, hogy Kende meglocsoljon az anyukája parfümével. Először nem is akarta megmutatni nekem, azt mondta, csak akkor, ha majd mindenki csinálja a parfümözést. Nagyon jó illata van a parfümnek, nagyon tetszik. Én pedig odaadtam neki a tojást. Ja, és a verse is tetszett, nagyon. Haszáltam az orromat, mert azzal szagoltam meg az illatos parfümöt, használtam a kezemet, mert odaadtam vele a tojást, ja, a szememet, mert láttam Kende parfümét, és a fülemet, mert meghallgattam Kende versét. Nagyon jó volt, de azért én is ettem volna egy Kinder tojást…. – Nikol (6 éves) nyilatkozata

Én hoztam otthonról tojásokat, mert ha majd a fiúk meglocsolnak, én is adok nekik. Anyukámmal vettük a boltban, én választottam, nekem ez a színű tetszett. Anya azt mondta, minden fiúnak adjak majd egyet. Aki itt volt, mindenkinek adtam, de a többiekét sem viszem haza, mert ha majd jönni fognak oviba, nekik is oda fogom adni. Addig betesszük a szekrénybe. Nekem Sanyika verse tetszett a legjobban, neki adtam oda először a tojásomat. Ő pedig meglocsolt engem a kölniével. Majd jönni fognak nálunk más fiúk is, akik meg fognak locsolni. Nekik is vettünk tojást. Használtam a fülemet, mert meghallgattam a verset, a kezemet, mert odaadtam a tojást, az orromat, mert megszagoltam a kölnit. Most a fiúk kaptak ajándékot, mert ilyenkor ők kapnak, de mi meg Nőnapkor kaptunk, ők meg nem. Ez így igazságos. Az én virágom még mindig megvan. – Zselyke (5 éves) nyilatkozata

Én használtam a kezemet, mikor meglocsoltam a lányokat, meg a szememet, mert figyelni kellett, hogy jó helyre nyomjam a kölnit, nehogy bele menjen valakinek a szemébe. Haszáltam a számat, mert elmondtam a verset, és mert megettem a Kinder tojást. Nagyon szeretem a Kinder tojást. Sokat meg tudnék enni belőle. Nagyon jó, hogy kaptuk az ajándékot. Egy kicsit izgultam, mert féltem, hogy nem tudom jól mondani el a verset. – Sanyika (5 éves) nyilatkozata