A Boldogságóra program 7. hónapjának témája. A foglalkozáson a 4.a osztály tanulói összegyűjtötték milyen apró örömforrások vesznek körül bennünket. Elkészítették a négy évszak tablót, amin megjelenítették azt, ami az előző év örömforrása volt számukra. Bagdi Bella hónap dalával zártuk az órát.
A gyerekek leírták kis cédulákra, hogy a közelmúltban mi okozott nekik örömöt. A felolvasás során rájöttünk, hogy nagyon apró dolgok is okozhatnak örömöt, tehetnek boldoggá. Azóta többször megkérdezem őket, hogy aznap mi tette őket boldoggá.
Mint minden órát, most is a „boldogságmondóka” közös elmondásával, valamint egy kis beszélgetéssel indítottunk, hogy ki hogyan érkezett reggel az oviba, és miért úgy?(Boldogan, esetleg szomorkásan). Ebben mindig segítenek a hurkapálcikára ragasztott mosolygós és szomorú fejecskék.
Ezután összegyűjtöttük, milyen csatornákon, mely érzékszerveinken keresztül jutnak el hozzánk az információk, és lesznek belőlük apró átélt örömök.
Miután összeszedtük az érzékszerveket, ki is próbáltunk néhányat:
1, bekötött szemmel ki kellett találni, milyen illatot éreznek (volt virág illat, kakaó és kávé)
2, bekötött szemmel gyümölcsöket kóstoltak, és ki kellett találni, mi volt az (banán, alma, áfonya, mandarin)
3, bekötött szemmel ki kellett tapogatni olyan dolgokat, mint pl. aminek sima, kemény a felülete, vagy éppen puha, bolyhos a felülete( plüss állatok, kinder tojás belseje, stb.)
Majd ezek után a nagyobbak segítettek csoportba rendezni az általam hozott képeket aszerint, hogy a képen látható dolgot mely érzékszervünkön keresztül tapasztaljuk leginkább. Ebből készítettünk egy plakátot is, hogy a hónap folyamán, még vissza tudjanak kapcsolódni a témához.
A gyerekek ismét nagyon aktívak és érdeklődők voltak, öröm volt velük dolgozni.
APRÓ ÖRÖMÖK ÉLVEZETE a IX.A osztályban
Az óra témája nagyon sikeres lett a IX.A osztályban. Könnyen ráhangolódtunk a témára, amikor az első körkérdés elindult:Minek örültél a legjobban az elmúlt napokban? A válaszok jó része természetesen iskolával volt kapcsolatos, de akadtak baráti és családi kapcsolódású örömök is. Aztán egy 1-től 10-ig terjedő skálán a legvidámabb és legmosolygósabb osztálytársra adtuk le javaslatainkat. Hogy fokozódjon az öröm, mindenki elhozta a kedvenc viccét és megajándékozta vele a többieket. Aztán kiderült, hogy a mosoly egy apróság, de mégis tud örömet okozni bárkinek, nem kerül pénzbe, de a leggazdagabb embenek is szüksége van rá. Ezért körbe ajándékoztuk egymást egy-egy mosollyal, majd tetszés szerint küldözük őket, akinek akartuk. Joshua Bell története megtanított arra, hogy hogyan kell megállni és észrevenni az apró örömöket, mint ahogy Reményik Sándor is a Csendes csodák című versében ráérzett arra, hogy ezekben az apró hópehely-örömökben maga Isten jön el hozzánk. Kiscsoportokba oszolva azt néztük meg, hogy kinek mi okoz apró örömet és újakat is felfedeztünk az életünkben. Az óra végén egy fergeteges örömzenélés sikeredett, amelynek hangulatát mindannyian örömmel vittünk magunkkal.
Élni jó! A környezetünk rezgéseit átvesszük és mi is adunk vissza magunkból. Életünk így teljes, hogy adunk és kapunk is.
Csoportunkban az apró örömök , napi szinten megjelennek egymásnak hozott játékokkal , egymás megölelésével , vagy az aktuális téma játékainak együttes végrehajtása közben. A Víz Világnapján ezek az apró örömök , még hanghsúlyosabban jelentek meg hiszen nem csak egymásnak okoztak örömet hanem az óvodánk többi csoportjának is .
