Egy nagyon kedves témát dolgoztunk fel a héten a gyerekekkel. Apró örömök, meglátása, megélése. Szerintünk nagyon fontos ebben a felgyorsult világban, kicsit lecsendesedni és meglátni a minket körülvevő apró örömöket, pici hétköznapi pillanatokat, amik mosolyt csalnak az arcunkra és feltöltenek minket. Sokat beszélgettünk erről a gyerekekkel és annyira aranyosak voltak, mert nyitva volt az ablak a foglalkozás ideje alatt és észrevették a tavasz közeledését, a kismadarak csivitelését és jó volt látni az arcukon a felhőtlen örömet. Nem is kellett ettől jobb bevezetője a témának. Mondták, hogy az is apró öröm, mikor a konyhás nénik főzik az ebédet és megérezzük az illatát. Amikor egy ölelést kapunk a barátainktól, vagy amikor anya megdicsér, mert ügyesen vigyáztam a tesómra. Jó volt látni és hallani, hogy megértették, mit jelent az apró öröm. Megmondom őszintén féltem attól, hogy boltban megvásárolt dolgokat fognak felsorolni, de szerencsére tévedtem. Másnap feldolgoztuk a hónap meséjét: Az öröm forrása . Mindenkit elvarázsolt a mese, ebből kiindulva mindenki elmondta nekik mi vagy kik az öröm forrásai, így szépen elmentünk a barátságok irányába és közösen megállapítottuk: Jobb Veletek a Világ. Mindenki átkarolta a barátját és elmondta, miért örül, hogy van neki. Aranyosak voltak: Jó veled rajzolni és kirakózni. Jó volt ott aludni nálad a pizsi partikor. Szeretek veled hintázni. Ezeket a barátságokat gyorsan papírra is vetettük és lerajzoltuk azt. Természetesen a munkafüzet feladataiból is válogattunk és akinek kedve volt, kitölthette. Megcsináltuk a mosolyláncot is, amikor körbe ültünk és elindítottunk a mosolyt és a mellettünk ülönek kellett tovább adni, annyira jól esett mindenkinek, már nevetett mindenki, pedig még meg se kapta a mosolyt. (a nagy örömben, elfelejtettünk képet készíteni) Közösen a Süni csoportos gyerekekkel elültettük 4 gyümölcsfánkat is, ami a 10millió fa programhoz csatlakozva valósut meg, szintén a boldogságóra keretei között. Nagyon szorgalmasan dolgoztunk a fa ültetésén és innentől, a kis növendékeket gondozzuk, szeretgetjük, hogy velünk együtt ők is nőjenek és boldogságot hozzanak a mindennapjainkba.
Apró örömök élvezete
Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Márciusban az „Apró örömök élvezete” témát dolgoztuk fel.
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek felfedezzék, mennyi szépség és pozitív élmény vesz körül bennünket a mindennapokban.
A tanulók beszélőkörben osztották meg egymással, mi teszi őket boldoggá.
Kreatív feladat során mindenki rajzban is megjelenítette saját apró boldogságát.
Az óra végén meghallgattuk Bagdi Emőke: Imádok élni című dalát.
Az apró örömök felismerése segíti a pozitív gondolkodás kialakulását, és hozzájárul a kiegyensúlyozott, boldogabb mindennapokhoz.
Valentin nap alkalmából nagyot gondoltunk a csapattal, s „szívkommandóba” kezdtünk! Piros szíveket vágtunk, melyre kedves, bátorító, pozitív töltetű üzeneteket írtunk. Pl.: „Hajrá, menni fog!”, „Ügyes vagy!” A pedagógusoknak, iskolai dolgozóknak személyesen adtunk át egy-egy szívet, Tőlünk szeretettel! üzenettel. Az iskola tanulóinak pedig titokban helyeztük el cipőjükben, kabátzsebükben a kedves Valentin üzeneteket! Nagy volt az öröm a megtalálók és az alkotók részéről is!
Az iskola udvarán gyülekeztünk. A partneri kapcsolatot erősítve Boldog Óvoda gyermekeivel és diákjaink bevonásával saját faültetést szerveztünk. Velük együtt több, mint 400 fővel csatlakoztunk. Rövid tájékoztatót követően Szabolcs –Szatmár Bereg vármegye Kicsi Nagykövet Kultúrattaséja, illetve a Kicsi Nagykövet vármegyei döntőjének különdíjasai segítségével lelkesen ültettünk, locsoltunk. A gyerekek örültek a lehetőségnek, informálódtak a fenntartható jövőről. Együtt kertészkedtünk, együtt voltunk boldogok! A pozitív cselekvésen keresztül közösen tettünk lépéseket és vettünk részt egy világnézeteken túlmutató összefogásban azért, hogy Zöld Ország legyünk és maradjunk!
Barátnak lenni jó
A téma indoklása:
Az óvodáskor kiemelten fontos időszak a társas kapcsolatok alakulásában. Ebben az életkorban a gyermekek megtanulják az együttműködés, az empátia, a figyelmesség és a segítségnyújtás alapjait.
A „Barátnak lenni jó” téma segíti:
– a pozitív érzelmek erősítését,
– a közösséghez tartozás élményének megélését,
– az egymás iránti kedvesség és elfogadás kialakulását,
– a szociális készségek fejlődését.
A téma feldolgozása során a gyermekek megtapasztalhatják, hogy az adás és az odafigyelés örömet okoz nemcsak a másiknak, hanem saját maguknak is.
A foglalkozás menete
1. Beszélgetőkör: Kérdések:
Ki a barátod?
Mit jelent számodra, hogy valaki jó barát?
Hogyan tudunk kedvesek lenni egymáshoz?
Mitől lesz valaki jó barát?
2. Kézműves tevékenység – „Szívből jövő ajándék”
Tevékenység:
A gyermekek papírból kivágott szíveket díszítenek (rajzolás, festés, matrica, csillámpor stb.).
A szívek hátoldalára (pedagógus segítségével) rákerült: a megajándékozott gyermek neve,
egy kedves üzenet (pl. „Szeretlek, mert segítesz nekem.”)
3. Ajándékátadás
A gyermekek egymásnak adják át a szíveket a nyugodt, meghitt légkörben, mindenki oda teheti a szivet akit választott magának.
Ajándékátadáskor mondták:
„Azért adom neked, mert jó barát vagy.”
„Szeretek veled játszani.”
„Köszönöm, hogy segítettél.”
Ez az élmény erősítette a gyerekekben :
– az önbizalmat,
– az összetartozás érzését,
– az érzelmi biztonságot.
A foglalkozás hatása:
– a gyermekek megtapasztalták az adás örömét.
– erősödott a csoportkohézió.
– fejlődött az empátia és a pozitív énkép.
– csökkent a konfliktus a közösségben.
A gyerekek a tevékenység végére megértették, hogy:
„Barátnak lenni jó” – mit jelent ez?
A barát az, akivel jó együtt játszani, beszélgetni és nevetni.
A barát segít, ha baj van, megvigasztal, ha szomorúak vagyunk, és örül velünk, ha boldogok vagyunk.
Barátnak lenni azt jelenti, hogy kedvesek vagyunk egymáshoz, figyelünk a másikra, és szeretettel fordulunk egymás felé.
Amikor adunk valakinek egy kedves szót vagy egy kis ajándékot, attól nemcsak ő lesz boldog, hanem mi is.
Ideje:2026.03.02.
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Apró örömök
A foglalkozás feladatai: A tél és tavasz jellemzőinek átbeszélése,ismétlése kép alapján.
A tavaszban, a természetben rejlő örömök felfedezése. Kommunikációs, finommotorikus képesség és nagymozgás fejlesztése. Szókincsbővítés, türelem, feladattudat, figyelem és társas kapcsolatok, empátia, tolerancia fejlesztése.Vizuális észlelés, gondolkodás, azonosítás fejlesztése.
1.Motiváció: Bagdi Bella:Pozitív gyerek vagyok dal mozgással kísérése.
2.Téma feldolgozása: Pósa Lajos: Tél és tavasz versének a meghallgatása, animáció megtekintése.
3.Beszélgetés a tél és tavasz jellemzőiről, az évszakokhoz kapcsolódó természetbeni szépségekről,sportokról képek segítségével.
4.Tevékenység lezárása: Télűző kiszebáb elkészítése közösen a csoporttal.
Reflexió:A hónap témájának motivációjaként Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalát választottam, amely elősegítette a gyermekek pozitív megerősítését, valamint az izmaik bemelegítését a bemutatott mozdulatsorokkal. A téma feldolgozásához Pósa Lajos: Tél és tavasz verséhez készült animációt tekintettük meg, amely a téli és tavaszi évszak fő jellegzetességeit hangsúlyozza( tél: hó, hideg, jégcsap; tavasz: meleg, virágok, napsütés). Ezt követően a téli és tavaszi évszakban rejlő örömökről beszélgettem a gyerekekkel, amelyhez egy téli és egy tavaszi képet használtam segítségül. Mivel a csoportomban sok nem beszélő autista gyermek van, ezért az évszakokhoz kapcsolódóan kis képeket is nyomtattam, amelyeket a gyerekek szétválogattak az adott évszakoknak megfelelően. A tevékenység lezárásaként közösen elkészítettük a télűző kiszebábunkat, hogy minél hamarabb jóidő legyen és eljöjjön a tavasz. A tevékenységbe minden gyermek aktívan bekapcsolódott, a használt eszközök nagyon sokrétűen segítették a gyermekek érzelmi, kommunikációs, szenzoros, finommotorikus, valamint nagymozgásos fejlődését.
Apró örömök élvezete a 2. számú napközis csoportban
„Világosan megtapasztaltam,
hogy az öröm nem a minket körülvevő dolgokban található,
hanem lelkünk mélyén.”
(Lisieux-i Szent Teréz)
A márciusi boldogságóránk témája az apró örömök élvezete volt, amelyet a 2. számú napközis csoport fánksütéssel és közös zenei tevékenységgel dolgozott fel.
A foglalkozás elején arról beszélgettünk, kit mi tesz boldoggá. Volt, akit a sport és a mozgás öröme, mást a közös sütés-főzés, volt, akit a zenei foglalkozáson való részvétel, másokat a kézműves tevékenység tölt el boldogsággal. Jó volt hallani, hogy mindenki meg tudott nevezni egy számára fontos örömforrást.
Ezután közösen elkészítettük a fánkokat. A gyerekek lelkesen mérték ki az alapanyagokat, dagasztották a tésztát, formázták a fánkokat, és izgatottan figyelték, ahogy szépen megsülnek. A tankonyhát betöltő illat, a várakozás izgalma és a közös munka öröme különleges hangulatot teremtett. A kóstolás pillanata, valamint a tanár nénik megkínálása igazi sikerélményt adott a gyerekeknek.
A fánksütést követően zenei neveléssel folytattam a délutánt. Az SNI tanulók számára kifejlesztett csengettyűk segítségével a gyerekek örömmel játszották el a Tavaszi szél vizet áraszt és az Este van már nyolc óra kezdetű dalokat. A közös zenélés során figyeltek egymásra, együtt haladtak a ritmussal és büszkén hallgatták a megszólaló dallamokat.
Ezen a délutánon együtt dolgoztunk, ettünk, zenéltünk – és közösen éltük meg az apró örömök varázsát.
A foglalkozás megerősített minket abban a gondolatban és érzésben, hogy a boldogság sokszor a legegyszerűbb, közösen átélt pillanatokban rejlik. Egy illatos fánk, egy megszólaló dallam, egy mosoly és egy ölelés – és az öröm már meg is született bennünk.
Figura Tünde
pedagógus
Kiskunmajsa, 2026. 03. 02.
Beszámoló a Boldogságóra program márciusi foglalkozásáról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Apró örömök
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2026. március hónap
A márciusi Boldogságóra az „Apró örömök élvezete” témakörben valósult. A foglalkozás célja, hogy megtapasztalják a mindennapok apró örömeit, teljes mértékben érvényesült.
A madárhangot utánzó játék és a mozgásalapú relaxáció azonnal lekötötte a gyermekek figyelmét, és pozitív ráhangolódást biztosított.
A „Repül a madár” gyakorlat során örömmel és kreatívan használták testüket, kifejezve szabadságérzetüket. A dagasztás és a lisztes mozdulatok játékos tapintási élményt nyújtottak, és elősegítették az érzékszervi tapasztalást.
A Bagdi Bella „Imádok élni” című dala alatt a színes szalagokkal történő mozgás nagy örömet okozott, és fejlesztette a ritmusérzéket.
A mesehallgatás során csendben figyeltek, és érdeklődéssel hallgatták Bezzeg Andrea „Újra együtt” című történetét. A beszélgető körben képesek voltak megfogalmazni saját örömeiket, és aktívan kapcsolódtak egymás élményeihez. A hívóképek használata segítette a fogalmak konkrétabb megértését és az érzékszervi tapasztalatok összekapcsolását.
A „Mit rajzoltam a hátadra?” játék során figyelmesen együttműködtek, türelmesen várták a társuk reakcióját, és örömmel fedezték fel a közös alkotás eredményét.
A zene, a mozgás és az alkotás komplexen támogatta az érzelmi élmények átélését és a kreativitás kibontakozását.
A Boldogságvár 7. lépcsőfokára elhelyezett célok jelének kihelyezése pozitív megerősítést adott a csoporttagoknak. A foglalkozás során megfigyelhető volt, hogy a gyermekek képesek voltak a jelen pillanatban való öröm megtapasztalására. A madáretető készítése és az óvoda udvarán való elhelyezése a környezettudatosság és a közösségi érzés erősítését szolgálta.
A családok bevonása révén a gyermekek élményei otthon is folytatódtak, és a családok újra aktívan kapcsolódtak a témához. A közös faliújságon kihelyezett alkotások vizuálisan is megerősítették a sikerélményt és az apró örömök fontosságát.
A mozgásos koreográfia a Bagdi Bella „Mutasd meg a világnak” című dalára örömteli közösségi élményt biztosított. A Boldogságóra során az érzelmi és szociális kompetenciák egyaránt fejlődtek, különösen az öröm kifejezésének és a figyelem koncentrálásának terén.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda,Közművelődési Intézmény és Könyvtár
A gyerekek életében nagyon sok apró öröm fellelhető.Az egyik ilyen örömforrás lehet :a háziállat.Szerintem nincs olyan kisgyermek, aki ne szeretné az állatokat. Minden évben ellátogat hozzánk Zsuzsi és az ő vakvezető kutyája. A gyerekek nagyon szeretik Bodza kutyust,és figyelmesen hallgatják Zsuzsit, amikor a mindennapjaikról mesél.Szívesen kipróbálják azokat a játékokat, amikkel érzékelhetik egy látássérült állapotát. Én ezt a találkozást is az apró, de nagyon hasznos örömökhöz sorolnám.
A februári hónapban a Boldogságóra témánk az apró örömök élvezete volt. A foglalkozást a „Nap, nap fényes nap…” mondókával kezdtük, majd relaxációs gyakorlatokat végeztünk. Ezt követően az csoportba kitett emlékfalunkról megnéztünk a képeket és mindenki választott egy képet, amin mosolyog és elmondta, hogy akkor miért volt olyan boldog. Ezt követően az „Újra együtt! ” című mesét mondtam el a gyerekeknek, melynek megbeszéltük a cselekményét, tanulságát. A foglalkozást egy érzékszervi játékkal zártuk, melyhez a tapintásra volt szükségünk. A gyerekek bekötött szemmel húztak a kosárból, majd tapintás segítségével ki kellett találniuk milyen játékot húztak.