Elkezdtük 03.01-én ott( az iskolában ) és akkor, befejeztük 03.16-án itt és most. Szándékaink szerint egy óriás montázst szerettünk volna készíteni arról, hogy mi a kedvenc gondolatuk, idézetük, milyen kép „ugrik be” egy adott pillanatban a diákoknak. Ez lett az eredmény.
Apró örömök élvezete
A Füzes Utcai Általános Iskola 2. osztályos tanulói sajnálatos módon a vírus 3. hullámának bekövetkezése miatt az otthonukban végezték el a hónap feladatát. A gyerekeknek a következő feladatot adtam fel:
Kedves Másodikosok!🥰
A márciusi boldogságóránk témája: Apró örömök🥰
Sajnos ezt a feladatot nem tudjuk közösen az osztályban elkészíteni, de remélem így is tetszeni fog nektek és nagy örömmel álltok neki.
Hallgassatok meg egy mesét a bánatos királyról, aki mindig szomorú volt. Hiába próbálták minden földi jóval és gazdagsággal boldoggá tenni. Szomorú volt a szíve. Egy bölcs tanácsadó kivitte a természetbe, ahol behunyt szemmel megtapasztalhatta a természet csodálatos szépségeit. Megjutalmazta egész országát örömében. Te is észreveszed a természet apró csodáját? Sétáljatok a természetben. Láss! Hallgass! Érezz! Tapints!
Rajzoljatok meg egy Öröm-manót. 🧚♀️🧚♂️
A természet szépségeit testvéreitekkel is lerajzolhatjátok közösen a mese alapján:
• szem forma: rajzolj, amit látsz
• fül forma: rajzolj, amit hallasz
• kéz forma: rajzolj, amit tapintasz
• orr forma: rajzolj, amit illatolsz
Készítsétek el a saját boldogság örömváratokat!
Rajzoljatok egy várat és díszítsétek fel a saját apró örömeitekkel. Meséljétel el szüleiteknek, kinek mi okozott örömet.
A feladat neve: Örömvárunk
Jó rajzolást kívánok!
Szép napot!
Fotózzátok le az alkotásokat!
Orsi néni
A gyerekek nagyon szép rajzokat alkottak. Sajnos a közös élmény, és az együtt töltött foglalkozás most elmaradt, de a családi légkör biztonsága, szeretete pótolta mindezt.
A Füzes Utcai Általános Iskola 2. osztályos tanulói sajnálatos módon a vírus 3. hullámának bekövetkezése miatt az otthonukban végezték el a hónap feladatát. A gyerekeknek a következő feladatot adtam fel:
Kedves Másodikosok!🥰
A márciusi boldogságóránk témája: Apró örömök🥰
Sajnos ezt a feladatot nem tudjuk közösen az osztályban elkészíteni, de remélem így is tetszeni fog nektek és nagy örömmel álltok neki.
Hallgassatok meg egy mesét a bánatos királyról, aki mindig szomorú volt. Hiába próbálták minden földi jóval és gazdagsággal boldoggá tenni. Szomorú volt a szíve. Egy bölcs tanácsadó kivitte a természetbe, ahol behunyt szemmel megtapasztalhatta a természet csodálatos szépségeit. Megjutalmazta egész országát örömében. Te is észreveszed a természet apró csodáját? Sétáljatok a természetben. Láss! Hallgass! Érezz! Tapints!
Rajzoljatok meg egy Öröm-manót. 🧚♀️🧚♂️
A természet szépségeit testvéreitekkel is lerajzolhatjátok közösen a mese alapján:
• szem forma: rajzolj, amit látsz
• fül forma: rajzolj, amit hallasz
• kéz forma: rajzolj, amit tapintasz
• orr forma: rajzolj, amit illatolsz
Készítsétek el a saját boldogság örömváratokat!
Rajzoljatok egy várat és díszítsétek fel a saját apró örömeitekkel. Meséljétel el szüleiteknek, kinek mi okozott örömet.
A feladat neve: Örömvárunk
Jó rajzolást kívánok!
Szép napot!
Fotózzátok le az alkotásokat!
Orsi néni
A gyerekek nagyon szép rajzokat alkottak. Sajnos a közös élmény, és az együtt töltött foglalkozás most elmaradt, de a családi légkör biztonsága, szeretete pótolta mindezt.
Apró örömök a COVID járvány idején. Nagyon várjuk a Boldogság Világnap Konferenciát (márc.20.). Nagyon sok érdekes téma lesz, nehéz lesz választani.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár.” A gyerekek szabadon szárnyalhattak, mint a madár. Tetszés szerint fejezték ki, hogy hogyan repülnek, örülve a szabadságnak. Majd meghallgattuk Bagdi Bella imádok élni című dalát, amit mozgással kapcsoltunk össze. A dal segít a téma ráhangolódására, és a mozgás, mint örömforrás átélésére. Bevezetésként mosolygós képek nézegetése, ahol mosolyognak, örülnek valaminek. Megbeszéltük, hogy az érzékszerveinken keresztül milyen apró örömök érhetnek bennünket.( látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás) A mf. 51-53. oldal feladatainak megoldása, amely kezdés a téma feldolgozásához. A témát az Újra együtt! mesével dolgoztuk fel, amit a gyermekek odafigyeléssel, örömmel hallgattak végig. Ezt követően elkészítettük „Örömkét”. Amit a gyerekek nagy örömmel készítettek. Az érzékszervek beazonosítása után minden gyermek egy érzékszervhez tartozó képet elhelyezett a megfelelő helyre. Az érzékszervhez kötődő kellemes érzés tudatosításában a mf. 50. oldalán található feladattal gyakoroltuk.
Az „Apró örömök élvezete” témakör a kedvencem. Igyekszem úgy élni, hogy meglássam az élet szépségeit! Célom, hogy a kis Napraforgóimat is arra ösztönözzem, hogy vegyék észre a mindennapokban a jót, az örömet. Tudatosuljon bennük, hogy az élet szép! Szeretném veletek megosztani a mi Örömleltárunkat.
Egyik délelőtt a Duna partra kirándultunk a gyerekekkel. Boldogan indultunk útnak, hátizsákunkban finom almával és egy kis rágcsálnivalóval. Mikor megérkeztünk, egy pár percre megálltunk és figyeltük a természetet. Magunkba szippantottuk azt az energiát, amit a víz, a fák adnak nekünk. Megbeszéltük, hogy az állatokat és növényeket tisztelnünk kell, vigyáznunk kell rájuk! Ezután kis ovisaim felfedezték a partot: hatalmas fatörzseket, kavicsokat dobáltak a vízbe, közben önfeledten hangot is adtak jókedvüknek. Öröm volt látni a felszabadultságot az arcukon! Fantasztikusan és gyorsan eltelt az ott töltött idő, a gyerekek nagyon jól érezték magukat.
Másnap a beszélgetőkörben felelevenítettük a séta élményeit, tapasztalatait.
„ – Mit láttatok? Milyen hangokat hallottatok? Mit éreztetek a tegnapi séta alkalmával?”
„ – Láttuk a Dunát, hajókat, a hidat.”
„ – Botokat, kavicsokat fogtunk a kezünkbe és a vízbe is belenyúlhattunk.”
„ – Hallottuk a madarak csiripelését. A Duna hullámait. A szél zúgását.”
„ – Éreztük a Duna illatát.”
A válaszok után meditáció és zenehallgatás következett, majd kezembe vettem a Boldogságóra könyvemet és elmeséltem Bezzeg Andrea „Újra együtt” című történetét. Szeretem a kérdéseket a mesék után, mindig kíváncsi vagyok a gyerekek reakcióira.
Egy kérdésre különösen izgatottan vártam a választ: „Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamelyik érzékszervük nem úgy működik, ahogyan nekünk?”
Néhány hónapja ugyanis egy kisfiú került a csoportunkba, aki egy szembetegséggel született (nystagmus: a szemek akaratlan mozgása, szemtekerezgés), gyengén lát, 10 cm-es távolságból észleli a tárgyakat, embereket. Első dolgom az volt, hogy a gyerekekkel megbeszéljem, hogyan viselkedjenek, segítsenek a kisfiúnak. A tornateremben egy akadálypályát állítottam össze, amit bekötött szemmel kellett teljesíteniük. Megható volt látni, az óvatosságot, ahogyan az ovisok mozogtak. Úgy gondolom, szavak nélkül is megértették, Máténak milyen nehéz dolga van a mindennapokban.
„ – Máténak rossz lehetett, hogy nem látta rendesen a hajókat, a vizet.”
„ – Fogtam a testvérem kezét és segítettem neki.”
A Duna parton is odafigyeltek a kisfiúra, testvére (aki szintén a csoportunkba jár) pedig óvta minden lépését. Csodálatos, ahogy a kislányt szülei megtanították arra, hogyan segítse öccsét. Példaértékű volt az is, ahogy a kisgyermekhez viszonyultak társai.
Március hónapot megint kettévágta a vírushelyzet. A családokkal online formában tartjuk a kapcsolatot. Rengeteg fotó érkezett arról, hogyan telik az idő otthon. Van, aki biciklizik, testvérével hintázik, beöltözve bolondozik, nyusziját gondozza, Húsvétra készülődik, pizzát süt, szalmabálán ücsörög, társasjátékozik, táncol, papírsárkányt készít… stb. Mosolyogva nézegettük a beérkezett képeket és türelmesen várjuk a mielőbbi találkozást.
Mi több alkalommal bejárunk az óvodába. Ilyenkor megöntözzük a homok-víz asztalunkba elültetett füvet, megkapáljuk és megcsodáljuk a magaságyásban kibújt tulipánjainkat, katicabogarat röptetünk, tisztán és rendben tartjuk a csoportszobánkat és igyekszünk felfedezni a jelen apró örömeit.
Minden családot arra bíztatunk, hogy járják a természetet, kiránduljanak, töltsék szeretteikkel az időt, próbáljanak pozitívan hozzáállni ehhez az időszakhoz!
Semmi sem tart örökké, egyszer vége lesz!
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az osztállyal online órán együtt beszélgettünk a témáról, majd ezt a feladatot kapták:
Itt és most
Sokan azt érezzük, hogy folyamatos időnyomás van rajtunk és az értékes pillanatok elmennek mellettünk – vagy mi megyünk el mellettük észrevétlenül.
Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását, az aktivitást, a frissen informáltságot tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként.
Holott tudjuk, hogy az elégedettség fokozásához szervesen hozzájárul a pillanatok kiélvezése, az örömteli helyzetek megünneplése és az ünneplésre méltó legapróbb dolgok időben való kitartása.
Gondoljátok végig, hogy mi a jó abban, hogy ebben a pillanatban most otthon vagytok! Illetve miért jó az az állapot, amiben most vagytok?
Képzeljétek el, milyen lenne, ha most közösen együtt ülnénk a teremben? Beszélgetnénk az Apró örömökről, Optimista szemüvegünket felvéve együtt készítenénk egy nagy rajzot, amiben Ti mindannyian egy-egy kis részt rajzolnátok, színeznétek, és a vége egy közös nagy pajzs lenne, mint a múlt hónapban.
Most is próbáljuk meg együtt! Csak másképp…
Nézz szét és keress valamit, aminek itt és most örülsz és boldoggá tesz! Fotózd le!
Amit küldtök, azt én összeszerkesztem.
Megtörtént…
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az osztállyal online órán együtt beszélgettünk a témáról, majd ezt a feladatot kapták:
Itt és most
Sokan azt érezzük, hogy folyamatos időnyomás van rajtunk és az értékes pillanatok elmennek mellettünk – vagy mi megyünk el mellettük észrevétlenül.
Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását, az aktivitást, a frissen informáltságot tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként.
Holott tudjuk, hogy az elégedettség fokozásához szervesen hozzájárul a pillanatok kiélvezése, az örömteli helyzetek megünneplése és az ünneplésre méltó legapróbb dolgok időben való kitartása.
Gondoljátok végig, hogy mi a jó abban, hogy ebben a pillanatban most otthon vagytok! Illetve miért jó az az állapot, amiben most vagytok?
Képzeljétek el, milyen lenne, ha most közösen együtt ülnénk a teremben? Beszélgetnénk az Apró örömökről, Optimista szemüvegünket felvéve együtt készítenénk egy nagy rajzot, amiben Ti mindannyian egy-egy kis részt rajzolnátok, színeznétek, és a vége egy közös nagy pajzs lenne, mint a múlt hónapban.
Most is próbáljuk meg együtt! Csak másképp…
Nézz szét és keress valamit, aminek itt és most örülsz és boldoggá tesz! Fotózd le!
Amit küldtök, azt én összeszerkesztem.
Megtörtént…