Az apró örömök élvezete témát két órában dolgoztuk fel. Az óra elején relaxációs gyakorlatot végeztünk: „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom.” Ezután meghallgattuk a hónap dalát többször is, a gyerekek közben kiszínezték a hónap színezőjét. Voltak, akik énekeltek, táncoltak is közben. A rejtvény megfejtése után (jelen) megbeszéltük a témához kapcsolódó elméleti hátteret. Az első órát örömmeditációval zártuk. A második óra elején újból meghallgattuk a hónap dalát, elmondtam nekik a „Katicalány meséjét”, megbeszéltük a tanulságokat, átbeszéltük, hogy a főszereplő kislány, milyen apró dolgoknak is tudott örülni. Ezután megfogalmazták, hogy mik azok, amik nekik örömet okoznak. A gondolataikat leírták egy szigetet formázó papírra, majd elkészítettük közösen a tablót. Mindenki szigetét felragasztottuk, csináltunk egy térképet. Az óra végén lezárásként elmondták, hogy milyen gondolatokkal lettek gazdagabbak.
Apró örömök élvezete
DSZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma
Az „apró örömök” kedvelt téma volt a csoportban. Az óra elején mindenki megosztotta, hogy milyen örömöt okozó események történtek velük aznap. Volt, aki bár elaludt, mégis elérte a buszt, volt, aki annak örült, hogy süt a nap, és volt, akit a reggelije derített jobb kedvre. Ezt követően felállították a diákok a saját sorrendjüket „Az élet legjobb apró örömei” listán, amit aztán kiegészítettek a saját élményeikkel. És ebből ötletet merítve vállalták, hogy készítenek ehhez egy rövid prezentációt is. Majd beszéltünk a különböző dolgokhoz való hozzáállásunkról, és végül a csoport megfogalmazta, hogy a döntés mindig rajtunk áll, hogy egy helyzetet hogyan értékelünk. Az ezt szemléltető kétértelmű ábrák nagyon elnyerték a tetszésüket. Ezután összeállították közösen a csoport dallistáját, melyre főleg azok a dalok kerültek fel, amelyeket hallgatva jobb kedvre derülnek. Az óra végén hallgattunk is belőlük, és volt aki azt mondta, számára ez volt a mai apró öröm.
Nagy hangsúlyt fektetünk az osztályközösség formálásánál az együttműködésre. Ezt hangsúlyoztuk az e havi boldogságórán is. Hangszereket kaptak a gyerekek, amivel „zenélniük” kellett random módon. Megfigyeltük, hogy milyen rövid idő alatt teljesen összhangban zenéltek. A következő próbálkozásnál ez az időintervallum még inkább lecsökkent. Ez után párokban kaptak feladatokat, amiket el kellett játszaniuk a többieknek. Itt is a többség párosnál nagyon gyorsan összehangolódtak és ugyanazokat a mozdulatokat végezték. Az órát közös énekléssel zártuk.
Az órát azzal kezdtük, hogy körbe ültünk, megosztottam velük ezt a gondolatot, hogy a kacagás, lelki kocogás. Ez után az volt a feladat, hogy akinek dobom a babzsákot, annak kellett egy mondatot mondani a „kacagás” és a „kocogás” szavakkal. Nagyon jó kis gondolatok születtek, jókat nevettünk közben.
Ez után 2-3-sával leülve, kitöltötték az apró örömök táblázatot, és a csoporton belül megbeszélhették, ki mennyit pipált ki és vajon miért pont annyit. Csak egy lány volt, aki a 30-ból csak kettőt tudott kipipálni.
Az óra harmadik részében felírtuk a táblára az örömforrások 4 csoportját, és ehhez kerestek, írtak példákat.
Nagyon jól telt az óra, és hiszem, hogy kicsit jobban tudatosult bennük, mennyi apró öröm veszi körül őket.
Az apró örömök hónapjában segítségül hívtuk a felső tagozatos diákoknak szóló munkafüzetet, mert bár diákjaim az évek alatt gyűjtött tudásuk alapján szépen meghatározták az apró örömök fogalmát és funkcióját, ám néhány sablonos dolgon kívül kevés egyéni ötletet soroltak fel. A felsorolt 30 tankönyvi ötlet már beindította a fantáziájukat, s önállóan is nagyon kreatívak voltak. Elkészítettük a közös örömfalunkat is a gyerekek ötleteitől vezérelve. Az örömfalra felkerült Schmidt Károly Imre Apró örömök című verse is és a gyerekek által készített versillusztrációk is. Mivel láttam, hogy a téma beindításához a gyerekeknek segítségre volt szüksége, ezért igyekeztem ezt az oldalt erősíteni élménygyűjtő sétával, napi apró örömforrások gyűjtésével, sőt volt aki a hálanaplóhoz hasonlóan vezette a napi boldog pillanatait. Apró örömként éltük meg azokat a pillanatokat is, amikor a házi feladatok elkészítése után végre mind a 4 osztály tanulóinak egyszerre volt ideje egy kis közös társasjátékozásra.
A téma bevezetésével örömleltárt készítettünk, melyből megtudhattuk, hogy melyek azok a hétköznapi örömök, amelyek boldoggá tesznek bennünket. A megvalósítás során az ötletek tárházából is olyan játékokat, feladatokat választottunk,amelyek örömet jelentenek a 4 éves gyermekeknek. Sokat mozogtunk, táncoltunk, beszélgettünk, rajzoltunk., A „Mi van a kendő alatt?” c. tapogatós játék mindvégig nagyon izgalmas volt számunkra. Az örömpillanatokat a közös táncról örökítettük meg.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Ált. Isk. 3. osztálya
Ebben a hónapban az apró örömök élvezete című témát dolgoztuk fel, amely során több fontos dologra irányíthatjuk a gyerekek figyelmét. Mint például az öt érzékszerv által nyújtott kellemes érzetek, kis örömforrások megtapasztalására. Nagyon sokat beszélgettünk ezzel kapcsolatban. Közös fotókat nézegettünk és megbeszéltük azt, hogy ki és miért mosolygott a képen. Nagyon sok játékot játszottunk a témával kapcsolatban. Azt mondhatom, hogy mindenki nagyon jól érezte magát ezeken a tevékenységeken.
A mai a foglalkozáson arról beszélgettünk,ki milyen apró örömöket tud felsorolni az életéből, a mindennapjaiból ?!
A gyerekek nagyon ügyesen megértették ezt, és sok mindent felsoroltak ,változatosan.
Ezután átbeszéltük,hogy melyik érzékszervünkkel éljük meg leginkább ezeket az örömöket. Az öt érzékszervi képet felragasztottam pálcikára,emelhetős kis tábla sokat készítettem ahhoz a játékhoz,ami ezt a beszélgetést gyakorlatba valósította meg. Öt gyereket kiválasztottak,egy- egy ilyen érzékszervi táblácska volt a kezükben. A gyerekekből egy választott a felsorolt örömökből egyet,kimondta, S a táblával tartók közül,akinél volt az a tábla,amivel ezt az adott örömet észleljük,az feltartotta a táblát. Mind az öt gyereknek figyelnie kellett, S aki érintett volt,annak kellett a táblát magasba emelni. Voltak olyan örömök,amikor két tábla sokat is felemelhettek. Ilyen volt pl.a gyümölcsfélék, a nyalóka, a fagyi stb. amikor ízleljük is, esszük is, tapintjuk is,ezeknél három táblát is feltudtak emelni a táblázatot gyerekek. Nagyon kellett koncentrálniuk,hogy gyorsan lereagálja,hogy nemcsak egy gyereknek kell emelni táblát.
Nagyon tetszett nekik a játék !
Ezután az öt érzékszervhez rajzolós feladatlapot a nagyokkal töltöttük ki, azt,amelyiken szünetben kellett jelölni az adott érzékszervet a képek alapján kiválasztva, azt a középsősökkel oldottuk meg.
Prügyi Mesevár Napköziotthonos Óvoda
A foglalkozást zenehallgatással és relaxációval kezdtük, majd olyan dolgokról beszélgettünk, amikről úgy érezzük, hogy szép a világ. Lerajzoltuk közösen Örömkét, rajzoltunk neki szemet, szájat, orrot, fület, ruhát. Tapogatós játékot játszottunk, kiszíneztük az apró örömök jelét, majd egy örömöleléssel zártuk a napot.