Szófelhőt készítettünk, összegyűjtve, mi okoz örömet a hétköznapokban. Egy kis segítség kellet a gyerekeknek, hogy ne úgy kezdjék a mondatot, hogy: ha nem…Most sokan hiányoztak, de így is többen azonos dolgokat írtak: megdicsérnek, meghallgatnak, kedvesek velem, segítenek.
Mi nagyon szeretjük a boldogságóra programot, az osztályközösségünk egyre összetartóbb, barátságosabb. Sok téma van, amihez újból visszatérünk. Látványosan pozitív a változás.
Apró örömök élvezete
Örömerdő örömfája, örömpille száll az osztályra. A hónap témája keretén belül elkészítettük az osztályterem dekorációjaként is szolgáló örömfát. Csoportokban dolgoztunk, ezzel is erősítve őket, hogy hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz. A közös cél örömének megmutatása, mely jobban összekovácsolta az osztály közösségét. A hónap végére az örömöt szimbolizáló fánk megtelt pillangókkal, melyek egyenként egy örömérzetet jelképeznek.
Végre! Eljött a várva várt tavasz!
Sok ünneppel, sok tennivalóval, sok játékkal:
– Nőnapi köszöntés
– Március 15-ére emlékeztünk
– Víz világnapja
-Relaxáció: „Repül a madár,szárnyalva száll,mert szabad madár”. -Dal: Édes élet,boldog élet -Beszélgetés: „Mi a boldogság?” „Mitől lehetünk boldogok?” -Mese: Újra együtt! (Boldogságóra könyv 156.oldal) -Színező (Boldogságóra munkafüzet 49.oldal) -Örömölelés egymásnak -Zárókör: „Fogalmazz meg egy optimista mondatot,kívánságot a társadnak!”
Boldogságóránkat színes pillangókkal készítettük elő: a hónap folyamán segítettek kisebb-nagyobb örömeink tudatosításában. Foglalkozásunk elején jókedvre derített az Izgő-mozgó dal, szívesen folytatták és osztották meg egymással is ők mit szeretnének. A mozgásos feladatok és a „szivárványos” mese abban segített, hogy megismerjék önmagukat és egymást is. Reméljük tanév végére még terebélyesebb lesz az osztály Örömfája.
Süni csoport
Az e havi boldogságórán az érzékszerveinket használtuk. Színes lufikba különböző színű anyagokat töltöttünk: kavicsot, lisztet, vizet, sódert és levegőt. Tapintás útján a gyerekeknek ki kellett találniuk, hogy éppen milyen anyagot rejt a lufi. A lufikat fel is fújtuk, majd zenekart alapítva tanulmányoztuk a különböző anyagok hangját. A fülüket használva kellett kitalálni, vajon mit rejt az adott lufi? Megszólaltattuk őket szín és töltet szerint is.
Ebben a hónapban az apró örömökkel ismerkedtek a gyerekek. A jó időnek köszönhetően többféle tevékenységi lehetőségünk akadt, amely ugyancsak örömet okozhatott a gyerekek számára, például a szabadban végzett tevékenység.
A témához kapcsolódó ajánlott ötletekből választottam. A rajzolgató feladatot a gyerekek nagyon élvezték, tetszett nekik a mondóka, megjegyezték, a sünit kiszínezték és többen is készítettek sünicsaládot.
A napimádó feladatot is kipróbáltuk kicsit másképp: napimádó vagy esőimádó lett végül a mozgásos feladatunk címe. Szívesen játszottak.
A gyerekek elmondhatták, hogy mit szeretnek a tavaszban, illetve beszéltünk arról is, hogy mikor érezték magukat nagyon jól/legjobban. Sok ötletes, jól megfogalmazott választ hallhattunk.
A hónap dalát sikerült meghallgatnunk négyszer, volt, hogy a gyerekek kérték, hogy azt hallgassuk.
Március: Apró örömök élvezete
A boldogságórát megelőzően kirándultunk egy jót a falu határában található Zala folyóhoz. Célom az volt, hogy az egészséges mozgáson kívül megtapasztaljuk érzékszerveink segítségével a természet szépségeit. Tanítványaim a séta közben hangosan rácsodálkoztak a növényekre, állatokra, természeti jelenségekre stb… Természetesen gyűjtöttünk terméseket is, melyeket felhasználunk majd technika és rajzórán. Mivel jól sikerült a kirándulásunk, ezért a boldogságórán már kellő mértékben motiváltak voltak a gyerekek.
1.) Mozgással kísért dal éneklése a testrészekről, érzékszervekről: (A fejem, a vállam, a térdem, a bokám, a szemem, a fülem, az orrom, a szám…) Körben állva egyre gyorsabban énekeljük és mutatjuk a megfelelő testrészt vagy érzékszervet.
2.) Beszélgetőkör:
Emlékezzetek vissza arra, hogy a séta alkalmával milyen apró örömforrást fedeztetek fel! Egyéni észrevételek elmondása. pl.: ibolya illata, folyó (vízmorajlás), pipitér, jácint (szín, illat), madár (csicsergés), stb…
3.) A tapasztalás élményei alapján örömforrások elhelyezése.
A csoportok az öntapadós jegyzettömb lapocskáira felírják a számukra legkedvesebbeket, amit az érzékszervek táblázatába ragasztva elhelyeznek.
4.) Apró örömök:
a) Rajzoljátok le egyénileg, hogy milyen örömök értek benneteket márciusban!
b) Hallgassuk meg közben Bagdi Bella: Imádok élni című dalát!
5.) Bemutató:
Az „idegenvezetők” meghallgatása a rajzok bemutatásával.
6.) Örömmeditáció
7.) Reflexió:
Az eltérő képességű gyerkőcök a csoportokban remekül együttműködtek az órán, folyamatosan segítették egymást a különböző feladatok és játékok oldása közben.
A tanítványaim felszabadultak és vidámak voltak. Nagyon boldog voltam, hiszen az óra végén sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet osztottam ki.
Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Havi boldogságóránkat a mi ritmusunk játékkal kezdtük,majd a párban mozgással folytattuk. Megismerkedtünk Döbrentey Ildikó: A hétdombi csodatevő szivárvány című meséjével. A játékok levezetéseként meghallgattuk a hónap dalát,majd megbeszéltük a játékok örömét.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
A hónapban a víz a témánk. Vizes kísérleteink során megbeszéltük, mely érzékszerveinkkel érzékeljük a víz tulajdonságait, miért fontos számunkra, és milyen örömforrás (szeretünk benne fürödni, finom a belőle készült tea, a leves, örülünk, ha ugrálhatunk a pocsolyában, eső után jó illat van stb.) lehet. „Tavirózsákat” készítettünk, együtt örültünk a kinyílásuknak. Elmesélhették, mi az, ami még örömforrás számukra.
Többször meghallgattuk Bagdi Bella Imádok élni c. dalát, amit mozgással is kísértünk.