A héten az apró örömök témakört dolgoztuk fel csoportunkkal.
Bezzeg Andrea Újra együtt című meséjét hallgathatták meg a gyerekek.
Sajnos az esős időben nem tudtunk kimenni játszani, de így legalább alkalmunk nyílt arra, hogy a benti játékokban is örömöt találjunk.
Előkerült egy nagy kartondoboz, mellyel kedvükre játszhattak, használhatták fantáziájukat.
A játék végén, halk zeneszó mellett relaxációs gyakorlatot végeztünk a gyerekekkel.

„Örülök, hogy örülsz!” Mit is jelenthet ez a mondat? Nehéz szavakba önteni a szó jelentését, azonban ezt a fajta érzést nemcsak szavakkal lehet kifejezni, de a tetteinkkel, mozdulatainkkal, arckifejezéseikkel is ki tudjuk mutatni, mit is érzünk akkor, amikor boldogságot, örömöt érzünk. A kezdő relaxációnkat alkalmazva igyekeztünk ráhangolódni a 7. foglalkozásunk témájára. Ezt követően elénekeltük az „Imádok élni” című dalocskát, tánccal, mozgással kísérve. Azt vettem észre a csoportban, hogy a gyermekek nagyon szeretnek egymással táncolni, párokat alkotva sajátos mozdulatsort találnak ki és azt ismételve elengedik magukat és valóban átszellemülve hallgatják a zenét és éneklik a dalt. Szinte mindig ugyanazok a párok jönnek létre, de sajnos vannak olyan kisgyermekek is, akik egyedül táncolnak, vagy csak állnak és nézik a többieket. A dalunk után az interaktív táblánk segítségével megkerestük azokat a képeket, amelyeket év közben készítettünk. Igyekeztünk azokat a képeket kiválasztani, ahol mosolyognak a gyermekek.
„Emlékszel, miért mosolyogtál?”
Azért mosolyogtam, mert….”nagyon szépen sütött a nap!”, „tetszett a katica!”, „Örültem Télapónak, hogy itt van!”, „felköszöntöttetek a szülinapomon!”
Ezeket a mondatoka figyelembe véve beszélgettünk arról, hogy kinek mit jelent örülni valakinek vagy valaminek és hogyan tudjuk ezt kifejezni. Szinte minden másodpercben használjuk az érzékszerveinket, mert megérzünk egy ismerős illatot, látunk olyan eseményeket, képeket, amelyek mosolyt fakasztanak az arcunkra. Nagyon szeretik a csoportba járó kisgyermekek az érzékszervekkel való játékot, gyakran használjuk a szembekötős kitalálós eszközeinket, így a mai napon sem hagytuk ki annak a lehetőségét, hogy ezt elővegyük és játszunk vele. Ügyesen, nagy odafigyeléssel tapasztalnak, kóstolnak, szagolnak és ha kitalálját az adott ízt, vagy illatot, hangot, vagy tárgyat, nemcsak saját maguknak szereznek ezzel örömöt, de a többiek is tapssal jutalmazzák társaikat. A játék után megszólalt Boldog Dóra csengettyűje és látszott rajtuk, hogy nagy izgaolmmal várják a mesét. Szinte segítség nélkül mondták a „kerekerdő kalandra hív Téged” kezdetű mondókát és szépen, fegyelmezetten ültek le a szőnyegre. Igyekeztem ismét érthetően, hangsúlyosan mesélni. A mese végén megépítettük a két tornyos házikót és nem tévesztették el, hogy melyik Góliát és melyik Pirinkó háza.
Ezt követően kitettem a mágnestáblára a gyermekeknek a szintén gyakran használt érzékszerveinket
ábrázoló és a hozzájuk kapcsolódó képeket, majd szépen különvállogattuk, melyik érzékszervhez, mi illik. Örültem annak, hogy ügyesen megoldották a feladatot. Amikor készen lettünk ezzel a gyakorlattal, elkészítettük a saját „Örömkénket”, aki egy nagyon kedves, mosolygós kisfiú lett.
A foglalkozásunk zárása képpen kiszíneztük az apró örömök jelét, kitettük a kastélyunk 7. lépcsőfokára és énekelve táncoltunk a Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” örök slágerünkre” 🙂
Ismét egy nagyon tartalmas napot tudhatunk magunkénak, hiszen az egész foglalkozás ideje alatt a boldogság és az öröm látszott a kisgyermekek arcán.
„Az élet apró örömeinek!” mindig jelen kell hogy legyenek a mindennapjainkban és akkor boldognak mondhatjuk magunkat.

Ebben a hónapban a „Mackó” csoport az apró örömek élvezetét élhette meg. Szükség van rá, hogy a jelenlegi zajos, felfordult világban a gyermekek megtalálják minden apróságban és hétköznapi dologban az örömet.
Fogalakozásaink célja az volt, hogy a gyermekek megtanulják az apró dolgoknak is lehet örülni, valamint ismerjék fel, hogy mi mindennek örülhetünk az életben. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak tárgyi dolgok és az ajándékok nyújtsanak a gyermekek számára örömet, mivel ezek könnyen közönyössé válhatnak az igazán fontos dolgok irányában.
Ráhangolódásképpen a gyermekek az óvoda udvarán valósították meg az ébredező természetet. Majd ezt követően örömgyűjteményt készítettek a gyermekek, lerajzolták az élet apró örömeit. Felsoroltunk olyan dolgokat, amitől szebbnek látjuk a világot, és ami jókedvre derít bennünket. Az öröm ajándéka sem maradt ki a foglalkozásokból. A gyermekek egy ajándékcsomagot valósítottak meg, amibe belerajzolták azt, ami számukra örömet szerez. Nagyon színes alkotások születtek, amiket a foglalkozások végén meg is beszéltünk. Nagy örömmel láttuk, hogy a rajzokban hogyan tudják kifejezni érzéseiket, milyen kreatívak és ötletesek. A foglalkozásainak örömöleléssel zártuk, ahol a játék lényege az, hogy egy adott időn belül minél több társadat meg tudd ölelni.

Ebben a hónapban az érzékszervek és a természet éledése volt a Boldogság óráink kiinduló pontja.
Nagyon sok lehetőséget felhasználtunk arra, hogy a gyermekek vegyék észre a hétköznapokban rejlő kis örömforrásokat.
Prof. Dr. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatai beépültek mindennapjainkba, most leginkább a növényekkel kapcsolatos gyakorlatokat alkalmaztuk: Égig érő fa vagyok, Kitárom a világom, Napraforgó.
Sok-sok apró örömet fedeztünk fel a gyerekekkel a Szegedi Füvészkertben tett látogatásunk során, vagy a rendszeres séták alkalmával, amikor ráérősen megálltunk egy-egy szép virágnál, megfigyeltük, megszagoltuk, megbeszéltük a színeit. Mindig magunkkal vittük a nagyítókat, hogy a szépséget még közelebbről megcsodáljuk, sőt egy-egy bogarat is megfigyelhettünk közelről.
Az „Örömkertünket” megterveztük egy kis maketten, majd a szülők segítségével be is ültettük virágokkal csoportunk kertjét.
A Mit csinál a kis kezem című versike által a simogatás, érintés, ölelés jól eső érzését fedeztettük fel a gyerekekkel.
A szülőket bevonva hozhattak a gyerekek tavaszi képeket és Bartos Erika: Bogyó és Babóca könyveket is. Elolvastuk a Március című részt is, ahol megnéztük a képeket, rácsodálkoztunk a színek kavalkádjára és a kis rovarok sokféleségére, kiemelve a jótetteket, jó szándékot és összetartást. Beszélgető körök alkalmával elmondhatták a gyerekek a napi örömüket, amikor igazán jól érezték magukat.
Napi szinten hallgatjuk Bagdi Bella személyiségformáló gyermekdalait, ebben a hónapban megismerkedtünk az Imádok élni című zenével, melyre felszabadultan táncoltak a gyerekek.
Egy napi mosollyal zárnám beszámolómat.
Boldogságórán játszottunk, ahol a feladat az volt, simogasd meg annak az arcát, aki neked ma valamilyen apró örömet szerzett.
„ Ha haza megyek, megsimogatom a barátom arcát, hogy az ő házába is vigyek az örömömből”- mondta egy kislány.