Végre! Eljött a várva várt tavasz!
Sok ünneppel, sok tennivalóval, sok játékkal:
– Nőnapi köszöntés
– Március 15-ére emlékeztünk
– Víz világnapja
Apró örömök élvezete
-Relaxáció: „Repül a madár,szárnyalva száll,mert szabad madár”. -Dal: Édes élet,boldog élet -Beszélgetés: „Mi a boldogság?” „Mitől lehetünk boldogok?” -Mese: Újra együtt! (Boldogságóra könyv 156.oldal) -Színező (Boldogságóra munkafüzet 49.oldal) -Örömölelés egymásnak -Zárókör: „Fogalmazz meg egy optimista mondatot,kívánságot a társadnak!”
Boldogságóránkat színes pillangókkal készítettük elő: a hónap folyamán segítettek kisebb-nagyobb örömeink tudatosításában. Foglalkozásunk elején jókedvre derített az Izgő-mozgó dal, szívesen folytatták és osztották meg egymással is ők mit szeretnének. A mozgásos feladatok és a „szivárványos” mese abban segített, hogy megismerjék önmagukat és egymást is. Reméljük tanév végére még terebélyesebb lesz az osztály Örömfája.
Süni csoport
Az e havi boldogságórán az érzékszerveinket használtuk. Színes lufikba különböző színű anyagokat töltöttünk: kavicsot, lisztet, vizet, sódert és levegőt. Tapintás útján a gyerekeknek ki kellett találniuk, hogy éppen milyen anyagot rejt a lufi. A lufikat fel is fújtuk, majd zenekart alapítva tanulmányoztuk a különböző anyagok hangját. A fülüket használva kellett kitalálni, vajon mit rejt az adott lufi? Megszólaltattuk őket szín és töltet szerint is.
Ebben a hónapban az apró örömökkel ismerkedtek a gyerekek. A jó időnek köszönhetően többféle tevékenységi lehetőségünk akadt, amely ugyancsak örömet okozhatott a gyerekek számára, például a szabadban végzett tevékenység.
A témához kapcsolódó ajánlott ötletekből választottam. A rajzolgató feladatot a gyerekek nagyon élvezték, tetszett nekik a mondóka, megjegyezték, a sünit kiszínezték és többen is készítettek sünicsaládot.
A napimádó feladatot is kipróbáltuk kicsit másképp: napimádó vagy esőimádó lett végül a mozgásos feladatunk címe. Szívesen játszottak.
A gyerekek elmondhatták, hogy mit szeretnek a tavaszban, illetve beszéltünk arról is, hogy mikor érezték magukat nagyon jól/legjobban. Sok ötletes, jól megfogalmazott választ hallhattunk.
A hónap dalát sikerült meghallgatnunk négyszer, volt, hogy a gyerekek kérték, hogy azt hallgassuk.
Március: Apró örömök élvezete
A boldogságórát megelőzően kirándultunk egy jót a falu határában található Zala folyóhoz. Célom az volt, hogy az egészséges mozgáson kívül megtapasztaljuk érzékszerveink segítségével a természet szépségeit. Tanítványaim a séta közben hangosan rácsodálkoztak a növényekre, állatokra, természeti jelenségekre stb… Természetesen gyűjtöttünk terméseket is, melyeket felhasználunk majd technika és rajzórán. Mivel jól sikerült a kirándulásunk, ezért a boldogságórán már kellő mértékben motiváltak voltak a gyerekek.
1.) Mozgással kísért dal éneklése a testrészekről, érzékszervekről: (A fejem, a vállam, a térdem, a bokám, a szemem, a fülem, az orrom, a szám…) Körben állva egyre gyorsabban énekeljük és mutatjuk a megfelelő testrészt vagy érzékszervet.
2.) Beszélgetőkör:
Emlékezzetek vissza arra, hogy a séta alkalmával milyen apró örömforrást fedeztetek fel! Egyéni észrevételek elmondása. pl.: ibolya illata, folyó (vízmorajlás), pipitér, jácint (szín, illat), madár (csicsergés), stb…
3.) A tapasztalás élményei alapján örömforrások elhelyezése.
A csoportok az öntapadós jegyzettömb lapocskáira felírják a számukra legkedvesebbeket, amit az érzékszervek táblázatába ragasztva elhelyeznek.
4.) Apró örömök:
a) Rajzoljátok le egyénileg, hogy milyen örömök értek benneteket márciusban!
b) Hallgassuk meg közben Bagdi Bella: Imádok élni című dalát!
5.) Bemutató:
Az „idegenvezetők” meghallgatása a rajzok bemutatásával.
6.) Örömmeditáció
7.) Reflexió:
Az eltérő képességű gyerkőcök a csoportokban remekül együttműködtek az órán, folyamatosan segítették egymást a különböző feladatok és játékok oldása közben.
A tanítványaim felszabadultak és vidámak voltak. Nagyon boldog voltam, hiszen az óra végén sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet osztottam ki.
Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Havi boldogságóránkat a mi ritmusunk játékkal kezdtük,majd a párban mozgással folytattuk. Megismerkedtünk Döbrentey Ildikó: A hétdombi csodatevő szivárvány című meséjével. A játékok levezetéseként meghallgattuk a hónap dalát,majd megbeszéltük a játékok örömét.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
A hónapban a víz a témánk. Vizes kísérleteink során megbeszéltük, mely érzékszerveinkkel érzékeljük a víz tulajdonságait, miért fontos számunkra, és milyen örömforrás (szeretünk benne fürödni, finom a belőle készült tea, a leves, örülünk, ha ugrálhatunk a pocsolyában, eső után jó illat van stb.) lehet. „Tavirózsákat” készítettünk, együtt örültünk a kinyílásuknak. Elmesélhették, mi az, ami még örömforrás számukra.
Többször meghallgattuk Bagdi Bella Imádok élni c. dalát, amit mozgással is kísértünk.
Egy receptet készítettek a gyerekek, a boldogság receptjét. Készíteniük kellett egy lapra színes rajzokkal, jókívánsággal, verssel, bármilyen aprósággal egy receptlapot, anélkül, hogy tudták volna melyik osztálytársuk kapja azt meg. Szép színes lapok készültek, melyek végére egy dal címet is ajánlani kellet. Majd a mögöttük lévő tanulónak átadni, így feldobva a napjukat ezekkel az ötletekkel, jókívánságokkal. 2 fiú elviccelte, és akinek a végén adta, nem nagyon tudta értelmezni fanyar humorukat. Ezt leszámítva örömmel készítették és fogadták el azt.
Relaxációs gyakorlat. Beszélgetőkör: Mit szeretek a tavaszban? Tavaszi időjárás, virágok, illatok, madarak csivitelése. Mese: Bogyó és Babóca- hónapok, Március.Mesefeldolgozás. Színezők.